Ukrajnából szeretettel: hibrid háború készül Magyarország ellen?

„A manipuláció és az igazság képlékennyé válása a múlt héten kirobbant ukrán–magyar kémbotrányban is élesen megmutatkozott: a szereplők az ügy kapcsán olyannyira ellentétes állításokat fogalmaztak meg, hogy azok olvasatától függően gyakorlatilag bármi elképzelhető, és annak az ellenkezője is.

A magyar kormány azonnal visszautasította a vádakat, az ügyet az ukrán fél magyarellenességének narratívájába illesztette be, az esetet pedig a Tisza Párttal és annak állítólagos kollaborációs szándékával mosta össze. A botrányra Magyar Péter és Ruszin-Szendi Romulusz is reagált, egyértelműen tagadva bármiféle érintettséget – jóllehet, egy nappal korábban maguk hoztak nyilvánosságra egy hangfelvételt óriási csinnadratta kíséretében, amelyen Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter arról beszélt, hogy Magyarország 2023-ban »a háború felé vezető út nulladik fázisába« lépett.

Jelenleg tehát több lehetséges forgatókönyv is körvonalazódik, melyeket mindegyik fél a saját érdekei mentén próbál interpretálni. Annyi bizonyos, hogy a történtek jól illusztrálják az információs hadviselés klasszikus esetét, melynek eszköztárába egyaránt beletartozik a dezinformáció, a propaganda, a szivárogtatás, a pszichológiai műveletek (PsyOps), valamint a hibrid hadviselés, amely mindezeket integráltan alkalmazza. Az információs hadviselés ma már legalább akkora stratégiai jelentőséggel bír, mint a hagyományos katonai akciók, különösen a hibrid konfliktusokban, ahol nyílt háború helyett politikai, gazdasági és kommunikációs eszközökkel zajlik a harc. A jelenlegi magyar–ukrán konfliktus is ebbe a keretbe illeszkedik: a felek nem katonai, hanem narratíva- és közvélemény-formálás útján próbálnak előnyhöz jutni.

A narratívaépítés nem azonos a klasszikus propagandával – a modern titkosszolgálatok számára ez egy kifinomult műveleti eszköz, amellyel a valóság észlelését saját céljaik szerint formálják.”

***

Nyitókép: Vitalii Nosach / Global Images Ukraine / Getty Images