A parton állva

Nem tudom, mi értelme van bármit is csinálni, ha abból nem következik valamiféle továbbadás igénye.

Idén csak mutatóba lesz magyar őszibarack, kajszi és cseresznye, méghozzá aranyáron.
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb fagykárát szenvedték el a hazai gyümölcsösök április elején. Tönkrement a termés kétharmad-háromnegyed része, de az őszibarackban, a kajsziban és a cseresznyében 80-90 százalékos a kiesés. Hozzá kell szoknunk a hazai gyümölcsök hiányához – írja a Blikk. A portál úgy fogalmaz:
az április elején bekövetkezett fagykár lehet az elmúlt 50 év legnagyobbika a gyümölcsösökben.
Ezt az ország teljes területén vis maior eseménynek ismerte el Nagy István agrárminiszter, ami azt jelenti, hogy a mezőgazdasági kárenyhítési rendszerben résztvevő gazdálkodók május 31-ig kérhetnek kompenzációt az Államkincstártól.
„Bár vannak technológiák a gyümölcsösök fagyvédelmére, az április 7-8-i fagyok olyan erősek voltak, hogy ezek kombinálásával sem lehetett teljesen kivédeni a kárt” – nyilatkozta a Blikknek Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke, aki szerint a gyümölcstermelők egyértelműen érzik az éghajlatváltozás hatását az elmúlt 5-8 évben.
Harminc évvel ezelőtt sem a jégkárok, sem a fagykárok, sem az aszálykárok nem ütöttek meg olyan extrém szinteket, mint amiket az utóbbi 5-10 évben látunk”
– jegyezte meg a szakember a lapnak.
A Blikk cikkében emlékeztet:
a kereskedelmi biztosítók fagykárokra gyakorlatilag már nem kötnek biztosítást, mivel akkora ennek a kockázata.
Apáti Ferenc szerint a különböző időjárási károk elleni védelmi technológiák beruházási költsége kétszer-háromszor akkora, mint maga az ültetvény értéke, vagyis ez az időjárás 3-4-szeresére drágítja a termelést.
A szakember kifejti: a jövőben csak olyan ültetvényeken lehet gazdaságosan termelni, amelyek el vannak látva öntözési és fagyvédő technológiával, de a cseresznye és szamóca esetében az esővédő fóliát sem lehet megspórolni. Akinél ezek nincsenek meg, bele se kezdjen a gyümölcstermelésbe.
A másik pedig, hogy meg kell válogatni a termőhelyeket, amiben Apáti Ferenc szerint az államnak is szerepet kell vállalnia, ahogyan ez korábban is történt.
A hetvenes-nyolcvanas években ugyanis szigorú rendszert szabott a fajtakataszter, amely előírta, hogy mely területeken mit lehet termeszteni.
„Egy korszerű fagyvédő rendszer beruházása akár 25-30 millió forintba kerülhet hektáronként, de akár 60 tonna alma megtermelését teszi lehetővé, ami visszahozza ezt a befektetést. Olaszország és Portugália elsivatagosodik, Belgiumban drága a munkaerő, mégis sikeres a gyümölcstermelés, mert a problémákra innovációval reagálnak. Belgiumban például az európai körtetermelés 18 százalékát állítják elő fele akkora területen, mint Szabolcs-Szatmár-Bereg” – magyarázza a szakember.
FAGYKÁR
Az Agrárminisztérium közlése szerint az elektronikus kárbejelentő felületre 2025. május 19-ig több mint 25 ezer hektárra mintegy 3700 kárbejelentés érkezett. A bejelentések csaknem 90 százaléka az április 6-11 között tapasztalt, 8 járás kivételével országos és kemény (helyenként -7, -8 Celsius-fokot elérő) fagyhullámhoz köthető. Emellett további két tavaszi fagykáresemény említhető meg: az egyik március 18-20 között, a másik pedig május 10-én. Annak ellenére, hogy a márciusi fagyhullám a meteorológiai szolgálat adatai alapján országos kiterjedésűnek bizonyult, viszonylag alacsony az ehhez a káreseményhez társított kárjelentett terület (kb. 700 hektár) nagysága. A májusi, lokális (Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Heves vármegyére szűkíthetően) fagykár következtében hozzávetőleg 1400 hektárra jelentettek kárt. A kárjelentett terület kétharmadán, 17 ezer hektáron találhatók ültetvények. Ezek legnagyobb hányada alma (6200 hektár), meggy (3100), kajszi (2300) és szilva (1500). Messze a legérintettebb vármegye Szabolcs-Szatmár-Bereg (8600 hektár), gyakorlatilag minden harmadik kárjelentett terület ott található. Kétezer hektárt meghaladó mértékű kárt jelentettek Hajdú-Bihar, Békés és Bács-Kiskun vármegyéből.
Nyitókép: NAK