Relativizálás

2025. május 24. 22:25

Ha jól emlékszem, akkor 2019-ben ezért módosíttattuk a vonatkozó törvényt.

2025. május 24. 22:25
null
Demeter Szilárd
Facebook

„Van egy régi becsípődés a kultúra terén, miszerint minden kultúra egyformán értékes. Ebből következően például – nagyjából a „semleges állam” teorémájának analógiájára – a múzeumokat egyfajta értéksemleges tevékenységre késztették, még a magyar jogszabályi környezet is erre terelte a tevékenységet. 

Ha jól emlékszem, akkor 2019-ben ezért módosíttattuk a vonatkozó törvényt.

Ugyanis meggyőződésem szerint a magyar kultúra sem nem jobb, sem nem rosszabb, mint bármilyen másik kultúra, de számunkra azért fontosabb, mint bármelyik másik, mert ez a miénk. A mi örökségünk és a mi felelősségünk. Ezért a magyar kulturális intézmények nem lehetnek értéksemlegesek – értékelkötelezett munkát kell végezniük. Ez a dolgunk. 

Minderre a legújabb időkben rátevődött a nyugati gyarmatosító országok rossz lelkiismerete, a másság ájult tisztelete, a woke őrülete, így aztán az értékrelativizmust sikerült az abszurditásig fokozni. Ebbe a csapdába vitték bele Magyar Pétert Nagyváradon a vélhetően liberális beszédírói. Nem az a kérdés, hogy ki a jobb: Bartók vagy Enescu, hanem az, hogy számunkra ki a fontosabb.

Ki az, aki a mi nemzeti kulturális identitásunkat erősíti. Ez nem zárja ki mások tiszteletét, művészetük élvezetét, sőt – de Bartók fontossága nem pusztán esztétikai kérdés. 

Hanem identitáskérdés is. Hogy még érthetőbb legyen, nézzük azt a szerzőpárost, aki – az általam ismert beszédrészletek szerint, vélhetően nem véletlenül – kimaradt a beszédből. 

Mindkét nemzetnek volt váteszköltője, akik sokban hozzájárultak a modern nemzeti identitás alakulásához: ami nálunk Petőfi Sándor, az a románoknak Mihai Eminescu. Mindkettő zseni volt. Petőfi 1849-ben Erdélyben, Segesvár mellett a fehéregyházi csatában életét áldozta a magyar szabadságért. 

Ahogy Magyar Péter mondaná: »román földön«.

Ezt is ajánljuk a témában

És ezzel meg is erősíti a nagyromán narratívát, aminek egyik ikonikus költője éppen Eminescu. Mert neki vannak olyan versei és publicisztikai írásai, amelyekben markáns magyarellenes hangnemet üt meg – különösen az erdélyi kérdés, illetve a magyar nemesség és a román parasztság viszonya kapcsán. Több alkalommal emlegette a magyarokat »idegen elnyomóként«, akiket a Habsburgok emeltek az erdélyi román parasztság fölé. Ebben az összefüggésben lehet értelmezni a románok számára majdhogynem nemzeti imaként szavalt »Doina« c. versét is, amiben többek között ilyeneket olvashatunk: 

»A Dnyesztertől a Tiszáig / Sír a román, panaszkodik: / Hogy nem halad, / bárhova lép, / Annyi itt az idegenség. (…) Az idegen úgy ellepett, / Tőle magad sem ismered. / Lenn a völgyben, fenn a hegyen / Minden úton jő az ellen, / Szatmártól Szecsel' városig / Belőlük gát magasodik. / Szegény román, milyen szégyen, / Mint rák, hátrafelé mégyen! / Nem sikerül semmi dolga, / Magát ezért nem okolja, / Ősze nem ősz, nyara nem nyár, / Hazájában idegen már…«

Ezt a verset másképp olvassa egy erdélyi magyar és egy román. Erre az eszmeiségre alapozva próbálják fölszámolni (»asszimilálni«) a szülőföldjén ezer esztendeje élő erdélyi magyarságot, ezen eszmeiség alapján vonták és vonják kétségbe akár csak a nyelvi jogainkat is. És amíg ezt nem érti Magyar Péter, addig semmit nem ért a »nemzeti« szó jelentéséből.”

Nyitókép forrása: Képernyőfotó/YouTube/Partizán

az eredeti, teljes írást itt olvashatja el Navigálás

Összesen 15 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
nemecsekerno_007
2025. május 25. 15:04
Romániát kettévágja a Kárpátok. Egymillió lejes kérdés: Meddig tartható egyben egy ország, amit egy magashegység vág ketté?!?! :)))))))))))))))))))))))))))))))
Héja
2025. május 25. 11:44
M. Péter az emberi hitványság iskolapéldája.
2025. május 25. 10:48 Szerkesztve
fontos a dák kérdés, mert: 1. a dákoromán kontinuitás értelmében a magyarok csak betolakodók, akik még ha ezer évre is, de csak elfoglalták azt a földet, ami már régen a románoké volt. (Eminescu verse ezt sugallja) 2. a másik/vándorlásos román eredettörténetben viszont a vlachok csak a középkorban jelentek meg erdély határain, addig a kárpátokon túlnan voltak csak. és a "román" nevet is célzatosan vették csak fel a XIX. században, hogy hasonlítsanak valahogyan egy nagykultúrára. ugyanez igaz a felvett/mesterségesen kialakított -újlatin- román/római nyelvre is. ez utóbbi már csak azért is problematikus, mert a dákok a rómaiak ellenfelei voltak, akiket a rómaiak levertek. a vlachok hogyan akarnak egyszerre dákok és rómaiak is lenni? lásd: a kolozsvári anyafarkast... nem tudom, hogy ez a kiáltó ellentmondás mennyire kerül elő, mint kérdés, a jelenlegi romániában, de elvileg szét kéne feszítse ezt az identitáskérdést! mi hun-utódnak valljuk magunkat. de nem vagyunk ugyanakkor rómaiak is!
sagirdilsiz-2
2025. május 25. 09:14
Nem tudom mekkora a román zeneirodalom repertoárja, de a Román rapszódia kb. úgy kezdődik, hogy "Van egy lejem, és meg akarom inni", amelyet oboák és klarinétok játszanak, van egy rakás más fallikus hangszer is a zenekarban, lehet, hogy emiatt ragadt meg a fülében MP-nek.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!