Ha jól emlékszem, akkor 2019-ben ezért módosíttattuk a vonatkozó törvényt.
„Van egy régi becsípődés a kultúra terén, miszerint minden kultúra egyformán értékes. Ebből következően például – nagyjából a „semleges állam” teorémájának analógiájára – a múzeumokat egyfajta értéksemleges tevékenységre késztették, még a magyar jogszabályi környezet is erre terelte a tevékenységet.
Ha jól emlékszem, akkor 2019-ben ezért módosíttattuk a vonatkozó törvényt.
Ugyanis meggyőződésem szerint a magyar kultúra sem nem jobb, sem nem rosszabb, mint bármilyen másik kultúra, de számunkra azért fontosabb, mint bármelyik másik, mert ez a miénk. A mi örökségünk és a mi felelősségünk. Ezért a magyar kulturális intézmények nem lehetnek értéksemlegesek – értékelkötelezett munkát kell végezniük. Ez a dolgunk.
Minderre a legújabb időkben rátevődött a nyugati gyarmatosító országok rossz lelkiismerete, a másság ájult tisztelete, a woke őrülete, így aztán az értékrelativizmust sikerült az abszurditásig fokozni. Ebbe a csapdába vitték bele Magyar Pétert Nagyváradon a vélhetően liberális beszédírói. Nem az a kérdés, hogy ki a jobb: Bartók vagy Enescu, hanem az, hogy számunkra ki a fontosabb.
Ki az, aki a mi nemzeti kulturális identitásunkat erősíti. Ez nem zárja ki mások tiszteletét, művészetük élvezetét, sőt – de Bartók fontossága nem pusztán esztétikai kérdés.
Hanem identitáskérdés is. Hogy még érthetőbb legyen, nézzük azt a szerzőpárost, aki – az általam ismert beszédrészletek szerint, vélhetően nem véletlenül – kimaradt a beszédből.
Mindkét nemzetnek volt váteszköltője, akik sokban hozzájárultak a modern nemzeti identitás alakulásához: ami nálunk Petőfi Sándor, az a románoknak Mihai Eminescu. Mindkettő zseni volt. Petőfi 1849-ben Erdélyben, Segesvár mellett a fehéregyházi csatában életét áldozta a magyar szabadságért.
Ahogy Magyar Péter mondaná: »román földön«.
Ezt is ajánljuk a témában
Az RMDSZ elleni támadások mögött nem közösségi érdek, hanem kizárólag politikai önérdek áll – értékelt Pászkán Zsolt.
És ezzel meg is erősíti a nagyromán narratívát, aminek egyik ikonikus költője éppen Eminescu. Mert neki vannak olyan versei és publicisztikai írásai, amelyekben markáns magyarellenes hangnemet üt meg – különösen az erdélyi kérdés, illetve a magyar nemesség és a román parasztság viszonya kapcsán. Több alkalommal emlegette a magyarokat »idegen elnyomóként«, akiket a Habsburgok emeltek az erdélyi román parasztság fölé. Ebben az összefüggésben lehet értelmezni a románok számára majdhogynem nemzeti imaként szavalt »Doina« c. versét is, amiben többek között ilyeneket olvashatunk:
»A Dnyesztertől a Tiszáig / Sír a román, panaszkodik: / Hogy nem halad, / bárhova lép, / Annyi itt az idegenség. (…) Az idegen úgy ellepett, / Tőle magad sem ismered. / Lenn a völgyben, fenn a hegyen / Minden úton jő az ellen, / Szatmártól Szecsel' városig / Belőlük gát magasodik. / Szegény román, milyen szégyen, / Mint rák, hátrafelé mégyen! / Nem sikerül semmi dolga, / Magát ezért nem okolja, / Ősze nem ősz, nyara nem nyár, / Hazájában idegen már…«
Ezt a verset másképp olvassa egy erdélyi magyar és egy román. Erre az eszmeiségre alapozva próbálják fölszámolni (»asszimilálni«) a szülőföldjén ezer esztendeje élő erdélyi magyarságot, ezen eszmeiség alapján vonták és vonják kétségbe akár csak a nyelvi jogainkat is. És amíg ezt nem érti Magyar Péter, addig semmit nem ért a »nemzeti« szó jelentéséből.”
Nyitókép forrása: Képernyőfotó/YouTube/Partizán
Tseber Rolandot kémkedés miatt tavaly utasítottak ki Magyarországról. A Volodimir Zelenszkijjel jó kapcsolatot ápoló Tseber korábban baloldali magyar politikusokhoz keresett és talált kapcsolatot, 2024-ben már Magyar Péternek szervezett 24 óra alatt ukrajnai utat, idén tavasszal Tisza-szigetet alapított Kárpátalján.
Dömötör Csaba szerint a tiszások a Tranziton elmagyarázhatták volna, „hogy miért akarnak újra többkulcsos, magasabb jövedelemadó-kulcsokat. S ha egyszer akarnak, miért akarják letagadni?”
A Tisza Párt elgondolása a klasszikus baloldali recept: majd mi elköltjük a pénzeteket. Udvariasabb megfogalmazásban: újraelosztás formájában visszaosztjuk. Petri Lukács Ádám írása.
„Nem árad, hanem átb@sz a Tisza!” – fogalmazta meg a véleményét az építési és közlekedési miniszter.
Magyar Péter és Tarr Zoltán is aktív volt ma a Mandiner újságíróinak Facebook-oldalán.
John Rudat a kórházi ágyáról adott interjújában azt állította, hogy az eset egyértelmű bizonyítéka annak, hogy Európának – különösen Németországnak – komoly bevándorlási problémája van.
Friedrich Merz azt mondta, most más (a helyzet), mint amiről Trump elnök és Putyin elnök megállapodott a múlt héten, amikor mindketten ott voltak Washingtonban.
