Ukrajna uniós csatlakozása beláthatatlan gazdasági és társadalmi következményeket hozhat Magyarországra. Szalai Piroska elemzése.
Ukrajna uniós tagsága közvetlen veszélyt jelent a magyarok pénztárcájára. Amellett, hogy agrárválsággal, bizonyos piacaink beszűkülésével, illetve megszűnésével kell számolnunk, családjaink legelőször a munkaerőpiacon, valamint a szociális és egészségügyi szférában megjelenő problémákkal szembesülhetnek.
Az uniós csatlakozással együtt járó határnyitás következtében több tízezer olcsó ukrán munkavállaló jelenhet majd meg, akik bizonyos területeken elvehetik a munkát honfitársainktól. Emellett
megtörhet a reálkeresetek elmúlt 15 évben tapasztalt növekedési dinamikája is.
Mielőtt bemutatnám, mire alapozom ezt az állítást, nézzük meg a jelenlegi helyzetet és a konkrét tényeket!
2025. január 1-jén a KSH adatai szerint a Magyarországon tartózkodó ukrán állampolgárok, valamint a hazánkban élő, Ukrajnában született magyar állampolgárok száma együttesen 96 500 fő volt.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat legfrissebb jelentése alapján 2023. december 31-én összesen 39 819 érvényben lévő munkavállalási engedélyt tartottak nyilván ukrán állampolgárok számára, amelyek közül mindössze 2 080-at adtak ki 2023-ban. Az érvényben lévő engedélyek 93,9%-a szakképzettséget nem igénylő, egyszerű munkakörökre, valamint gépkezelői, összeszerelői és járművezetői pozíciókra vonatkozott. Ez a rendkívül magas arány kizárólag az Ukrajnából érkező munkavállalókra jellemző; ezzel szemben a Szerbián és Ukrajnán kívüli, nem uniós harmadik országból érkezők esetében
az egyszerű munkakörök aránya csupán 50,8%.
Az ukrán és szerb állampolgárokat nem számítva jelenleg kevesebb mint 88 000 nem uniós külföldi dolgozik Magyarországon. Az Európai Unió tagállamaiból érkező munkavállalók a szabad mozgás és munkavállalás jogával élnek, ezért esetükben a foglalkoztatás nem engedélyköteles.
Mivel a 2024 év végi adatokra még várni kell, egyelőre csak becsülni lehet, hogy tavaly csökkenhetett az ukrán állampolgárok érvényben lévő engedélyeinek száma. Egyrészt a korábban kiadott engedélyek egy része lejárt, másrészt valószínűleg csökkent az újonnan kiadott engedélyek száma is. Ennek oka, hogy a besorozható, munkavállalási korú férfiak számára szinte lehetetlenné vált átlépni az országhatárt. Ugyanakkor,
amint a határok megnyílnak, az érkezők száma várhatóan azonnal a sokszorosára nő.
Jelentős hajtóerőt jelent az ukránok számára a magyar munkaerőpiac irányába, hogy a magyarországi bérszínvonal lényegesen magasabb, mint az ukrajnai. A statisztikai adatok szerint
az ukrán minimálbér 8 000 hrivnya, ami mintegy 69 200 forintnak felel meg; a magyar minimálbér ennek 4,2-szerese.
Az ukrán bruttó átlagkereset 24 900 hrivnya, körülbelül 215 000 forint, míg a magyar átlagbér ennek a háromszorosa.
A tavaly év végén megkötött többéves bérmegállapodás értelmében a magyar minimálbér 2026-ban 13%-kal, 2027-ben pedig további 14%-kal fog emelkedni. A korábban leírtak alapján feltételezhető, hogy jellemzően nem ukrán orvosok érkeznének Magyarországra dolgozni, hanem szakképesítés nélküli munkavállalók, akik számára a magasabb magyar minimálbérek rendkívül vonzóak.
Nagy kérdés, hogy a magyar munkaerőpiac a jövőben képes lenne-e olyan dinamikusan növekedni, hogy több tízezer ukrán munkavállalót integráljon anélkül, hogy a hazai munkavállalók kiszorulnának a foglalkoztatásból. Még ha nagyon optimisták vagyunk is, és igennel válaszolunk erre a kérdésre,
a munkaerőpiac megnyitása akkor is megállítaná az elmúlt években megszokott keresetnövekedést.
A földrajzi adottságok miatt leginkább érintett régiók Észak-Magyarország és Észak-Alföld. Mindkét térség munkaerőpiaci szempontból a nehéz helyzetű területek közé tartozik. A munkanélküliség ezekben a régiókban továbbra is 7% feletti, ami a magyar átlagnál kedvezőtlenebb adat, bár jelentős javulást jelent a 2010-es, mintegy 15%-os szinthez képest.
Ugyanakkor mindkét régió foglalkoztatási rátája mára meghaladja az uniós átlagot. Sőt,
e két régió az Európai Unióban is élen jár a foglalkoztatás bővülésében:
a 20–64 éves korosztály foglalkoztatási rátájának 2010 és 2024 közötti növekedése Észak-Alföldön volt a legnagyobb az EU közel 250 régiója közül, Észak-Magyarországon pedig a harmadik legnagyobb. Ezt a pozíciót azonban Ukrajna uniós csatlakozása azonnal veszélyeztetné.
Amennyiben Magyarországon tömegesen jelenne meg olcsó munkaerő, amely hajlandó lenne a magyar bérszínvonal alatti munkavégzésre is, az lendületet adhatna a feketefoglalkoztatásnak. Ez különösen aggasztó lenne annak fényében, hogy a kormány az elmúlt 10–15 évben jelentős eredményeket ért el a jelenség visszaszorításában. A foglalkoztatás kifehérítését többek között az egykulcsos adó bevezetése, valamint a munkát terhelő elvonások csökkentése is elősegítette.
A dinamikus keresetnövekedés megtörése és a munkanélküliség növekedése az életszínvonal romlásához vezetne, ami összességében a szegénységi és társadalmi kirekesztettségi kockázatok emelkedését is eredményezné. Pedig ezen a téren van mire büszkének lennünk:
mára elmondhatjuk, hogy a 2010-es súlyos állapotok után sikerült felzárkóznunk az EU-átlaghoz.
Az uniós országok közül Magyarország érte el a második legnagyobb javulást: több mint egymillió ember került be a középosztályba, köztük 350 000 gyermek. Ráadásul 2019-től kezdődően a gyermekes háztartások szegénységi mutatója már nem magasabb, mint a gyermekteleneké.
Az életszínvonal csökkenése azonnali fogyasztáscsökkenéssel jár, ami különösen a szolgáltatási szektorban tömeges vállalkozás-bezárásokat eredményezhet, ez pedig további munkahelyek megszűnéséhez vezet. Csökkenni fognak a lakossági megtakarítások, így a háztartások vagyona is mérséklődik.
A középosztályból százezrek szegényedhetnek el, és csúszhatnak le a szegénységi küszöb alá.
A magyar családtámogatási rendszer számos kedvezménye komoly vonzerőt jelenthet egy olyan ország állampolgárai számára, amely sok szempontból kedvezőtlenebb helyzetben van. Nagy esély van arra, hogy még Ukrajna belsőbb területein élők figyelmét is felkeltsék az itteni ösztönzők – köztük azok az intézkedések, amelyek a gyermekvállalási kedvet növelik, és nemzetközi szinten is figyelmet kaptak.
A fentiek elsősorban a Magyarországra érkező és itt dolgozó, alapvetően egészséges munkaerőre vonatkoztak. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy egy háborúban álló, illetve háború utáni helyzetben lévő ország lakosságának egészségi mutatói minden bizonnyal jelentősen rosszabbak, mint a magyarországiaké. Amennyiben Ukrajna uniós taggá válna, sokakat az is motiválhatna a magyarországi munkavállalásra, hogy
jogosulttá váljanak az itt elérhető, az ukránhoz képest jóval magasabb színvonalú, ingyenes egészségügyi ellátásra,
és a magyar intézményekben gyógyíttathassák magukat.
Mivel Ukrajna posztszovjet ország, állampolgárai – egy 1963-as megállapodás értelmében – jogosultak lehetnek magyar nyugdíjra, amennyiben elérik a magyar nyugdíjkorhatárt. A magyar nyugdíjak összege jelentősen meghaladja az ukrajnai ellátások mértékét, így ez sokak számára vonzó lehetőség. Nem nehéz elképzelni, hogy azok a fiatalok, akik Magyarországon vállalnak munkát, segíthetik idősebb családtagjaikat az átjelentkezésben, és így a nyugdíjjogosultság megszerzésében.
Amennyiben a fent említett hatásokhoz még az orosz energia vásárlásának tilalma is társulna, az országos szinten is komoly, kedvezőtlen következményeket okozna a családi költségvetésekben. Az ország jóval drágábban juthatna energiához,
így a háztartásoknak is legalább a dupláját kellene fizetniük a rezsire.
Ezáltal kevesebb pénz maradna egyéb kiadásokra, egyre többen kerülnének hátralékba, nem tudnák megfelelően kifűteni otthonaikat, és a váratlan kiadásokat sem tudnák kezelni. Mindez a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők arányának növekedéséhez vezetne.
Ukrajna Európai Uniós csatlakozása és a határok megnyitása együtt járna több tízezer, jellemzően képzetlen vagy legfeljebb alapfokú végzettségű, olcsó munkavállaló megjelenésével. Ők:
A gazdasági és költségvetési összeomlás, valamint a társadalmi elszegényedés réme fenyegetné hazánkat.
Ezt a döntést meg kell akadályozni. Egyetlen módon tehetjük ezt meg: részt kell vennünk a VOKS2025 – Ukrajna EU-tagságáról szóló szavazásban, és vissza kell küldenünk a szavazólapokat!
A szerző miniszterelnöki főtanácsadó, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa
Nyitókép: Ludovic MARIN / AFP
Nem szabad hagyni, hogy a politikai korrektség jegyében elfojtsák az európai polgárok józan többségének közvetlen vagy az általuk megválasztottakon keresztül érvényesülő akaratát.
Az USA kész tények elé állítja Ukrajnát, a szövetségesek pedig kimaradnak a folyamatból.
Vissza kell utasítani minden olyan megoldást, ami most elhozná a békét Ukrajnában.
Az elmúlt hónapokban újabb településeknél alakult ki kritikus helyzet, miközben a térségben tovább erősödik a hadműveletek intenzitása.
Sem Donald Trump amerikai elnök, sem Vlagyimir Putyin orosz elnök nem vesz részt az eseményen, de azért kitárgyalják a dolgot.
Szombat délben adták át őket.
Az alelnök szerint a békéhez három egyszerű, de megkerülhetetlen feltétel szükséges.
Aki 5 hónap múlva az országunkat akarja kormányozni, nem válogathat az ellenfelek között, be kell tudni mutatni a kormányzásra való képességét.