Magyar Péter továbbra is mélyen hallgat az ukrán kémbotrányról – most már azt is tudjuk, miért

A Tisza-elnök álláspontja jól illeszkedik az Európai Néppárt Ukrajna-politikájához – hangsúlyozza a szakértő.

Az elmúlt másfél évtizedben több olyan eset történt, amikor a hazai ellenzéki sajtó meghatározó médiumai a nemzetközi térből érkező politikai támadásokkal összhangban, azokat képviselve vagy felerősítve a kormánnyal szemben lépett fel – mutat rá az elemzés.
A Nézőpont Intézet 19, igazolhatóan részben külföldi forrásból működő, magyar nyelvű sajtótermék 2025-ben megjelent cikkeit vizsgálta meg, és a tartalomelemzés alapján összesen 240 ukrán propagandát terjesztő írást talált. A statisztikai elemzés pontos képet ad arról, a külföldről finanszírozott sajtótermékek hogyan próbálták befolyásolni a magyar közéleti vitákat az ukrán érdekek szerint.
„A hazánk belügyeibe való külföldről induló beavatkozási kísérletek a második Orbán-kormány 2010-es hivatalba lépését követően felerősödtek.
Számos nemzetközi szereplő – egyes államok, nem kormányzati szervezetek, nemzetközi intézmények stb. – vált ellenérdekeltté a polgári kormány akár belföldi intézkedéseivel, akár nemzetközi szerepvállalásával szemben” – áll a Nézőpont Intézet friss sajtóközleményében.
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza-elnök álláspontja jól illeszkedik az Európai Néppárt Ukrajna-politikájához – hangsúlyozza a szakértő.
A jelentésben azt is írják, a számos beavatkozási formát öltő kísérletek nem mindig voltak könnyen beazonosíthatók a közvélemény számára. Nyilvánvaló és látványos nyomásgyakorlásként említhetjük az uniós intézmények felől érkező bírálatokat és szankciókat más országok képviselőinek Magyarországgal kapcsolatosan megfogalmazott kritikáit vagy akár nemzetközi szervezetek és NGO-k fellépésit a magyar kormány politikájával szemben.
A beavatkozási kísérletek azonban gyakran közvetett módon öltenek testet, „hiszen azokat olyan szereplők útján valósítják meg, amelyek látszólag függetlenek az idegen érdekek képviselőitől, mégis – elsősorban anyagi – függésben állnak tőlük”. Ide tartozik hazánkban a kormányellenes médiumok jelentős része;
ezek a közvéleményt befolyásoló politikai aktorként tevékenykednek belföldön a magyar kormány külpolitikájával szemben.
Soros György és a hozzá köthető szervezetek kormányellenes magyarországi szerepvállalása, különösen a 2022-es választási kampányhoz kapcsolódó finanszírozási botránya azonban ráirányította a figyelmet arra a kapcsolatra, amely a Magyarországgal szemben ellenérdekelt külföldi szereplők és az ellenérdekelt kormánykritikus médiumok jól meghatározható köre között létezik. Ennek legegyértelműbb bizonyítéka az ezen sajtótermékekhez külföldről érkező, a tevékenységüket biztosító anyagi források.
Az elmúlt másfél évtizedben több olyan eset történt, amikor a hazai ellenzéki sajtó meghatározó médiumai a nemzetközi térből érkező politikai támadásokkal összhangban, azokat képviselve vagy felerősítve a kormánnyal szemben lépett fel.
Ezek közül a legaktuálisabb az ukrán–orosz háborús konfliktushoz kapcsolódó békepárti és Ukrajna gyorsított európai uniós csatlakozását ellenző magyar álláspont elleni fellépés.
Az utóbbi napok Ukrajnához kötődő bel- és külpolitikai eseményei, különösen pedig az ukrán titkosszolgálat Magyarországgal szembeni fellépése ismét a figyelem középpontjába állította a külföldről finanszírozott magyarországi médiumok Ukrajnával kapcsolatos tevékenységét. A Nézőpont Intézet ezért tartalomelemzésnek vetette alá a külföldi forrásokból (is) működő hazai sajtótermékek az ukrán–orosz háborúhoz és Ukrajna EU-csatlakozásához kapcsolódó anyagait, azt vizsgálva, milyen mértékben tekinthetők azok elfogultnak keleti szomszédunk irányába.
Az intézet elemzése egyértelmű összefüggést talált a külföldi finanszírozás léte és az ukránpárti álláspont képviselete, sőt, sok esetben az ukrán propaganda terjesztése között.
A Nézőpont Intézet nyilvánosan hozzáférhető forrásokból 19 médiumot azonosított, amelyek az elmúlt években dokumentálhatóan részesültek külföldről érkező támogatásokban és aktívan részt vesznek az ukrán propaganda kiszolgálásában. Ezen médiumok teljes köre a hatályos szabályozás miatt nem teljesen beazonosítható, ahogy a támogatások mértéke vagy azok eredete sem. A héten az országgyűlésnek benyújtott, „a közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslat ezen a helyzeten kíván változtatni.
A fentiek szerint hozzáférhető információk alapján a következő médiumok biztosan hozzájutottak külföldről származó forrásokhoz: Telex, Partizán, 444, HVG, Magyar Hang, Magyar Narancs, Klubrádió, Átlátszó, Mérce, Lakmusz, Ez a lényeg, Nyugat, G7, Kecsup, Debreciner, Borsod24, Greenfo. A Szabad Európa közvetlenül amerikai állami forrásból, míg a magyar nyelven is hozzáférhető Euronews eleve külföldi kiadóként működik Magyarországon.
A Nézőpont Intézet konkrét példákat is felsorol mindennek alátámasztására. Így többek között Stark Tamás május 1-jei interjúját a Klubrádióban, ahol a történész Ukrajna hősiességét hangsúlyozta, vagy azt az erősen bel- és pártpolitikai üzenettel bíró Magyar Hang-os írást az újság internetes felületén április 29-én, amelyben Magyar Pétert idézik az általa Ukrajnában tapasztalt szenvedésekről beszélve.
Az ukrán propagandát közvetetten támogató kategóriába az Ukrajna törekvéseinek elérését nehezítő szereplők kedvezőtlen színben feltüntető híradások tartoznak. Belpolitikai értelemben ide elsősorban a magyar kormány Ukrajna-politikáját bíráló, azt Európa-ellenesként vagy egyoldalúan oroszbarátként beállító, az Ukrajnának adott magyar humanitárius segítséget lejárató megjelenések sorolhatók. Erre példa mások mellett a Telex egy februári cikke,
amelyben Orbán Viktort orosz propaganda terjesztésével vádolták meg,
a 444-en egy másik, márciusi írás, amely egyszerre vádolja a kormányt félelemkeltéssel és szélsőséges nézetekkel, valamint az Átlátszó Magyar Péter kormányellenes vádjának megerősítésére tett kísérlete. Utóbbiban a honvédelmi miniszter magyar haderőfejlesztésről tett kijelentéseihez kapcsolódóan próbálták a magyar kormány békepárti álláspontját cáfoló eseményeket sorjázni.
Ezt is ajánljuk a témában
„A magyar külpolitikát egyetlen szempont vezeti, mégpedig hogy mi a magyarok érdeke” – szögezte le a miniszterelnök.
Nyitókép: Képernyőfotó