Kíméletlenül helyretette a HVG-t a Faktum a templomfelújítások ügyében

A kormány templomfelújítási programját kritizálva jelent meg egy írás a HVG-n, amely többek között olyan mondatokat tartalmaz, minthogy „a templomok ma már nem is játszanak olyan központi szerepet egy-egy község életében, mint néhány évtizeddel ezelőtt.” Sőt, a baloldali lap szerint jelentősen csökkent hazánkban a vallásos emberek száma, amit a szerző azzal magyaráz, hogy „a legutóbbi népszámlálás 2023 őszén publikált eredménye alapján már abban az értelemben sem lehet „keresztény Magyarországról” beszélni, hogy azt kulturális hagyományként magáénak vallaná az állampolgárok többsége”.

– állítja azonban a Faktum. A tényellenőrző oldal külön cikkben elemzi a HVG írását, minden egyes tévedést és félrevezetésre alkalmas kijelentést megcáfolva. A portál szerint a HVG már a statisztikákat is a saját szája íze szerint értelmezi, amikor azt írja, hogy „a hazai népszámlálások történetében először – kisebbségbe kerültek a magukat valamely felekezethez tartozónak vallók” és hogy a „korábban a teljes lakosság 10, mostanság a 7-8 százalékára teszik a rendszeresen istentiszteletre járók arányát.”

A Faktum szerint ugyanis azt mindenképpen érdemes az eredményekhez hozzátenni, „hogy a KSH adatai szerint a 2022-es népszámláláson a vallási hovatartozásra vonatkozó kérdésre a lakosság 60%-a válaszolt”, valamint „összességében az egyházhoz tartozó keresztények aránya a teljes népesség körében 42,5%-ra csökkent, míg 2011-ben ez az arány 54,2% volt”. A tényellenőrző lap viszont úgy látja, emiatt túlzás lenne azt feltételezni, hogy a felekezeteknél keletkező veszteség az ateisták táborát erősíti.

A Faktum olyan vallásszociológiai kutatásokra és felmérésekre hivatkozott, melyek alapján a magyar társadalomra leginkább az individualizált vallásosság jellemzi, vagyis a magyarok főleg egyházaktól független módon élik meg hitüket. Statisztikák szerint „a tradicionális egyházak hívei mellett nagyjából 33%-ot tesz ki a »Maguk módján« vallásosak aránya”, akik „hisznek valamilyen felsőbb erőben vagy vallási tanításban, de nem kapcsolódnak szorosan egyetlen egyházhoz sem”.

A Faktum arra is kitért, hogy „az egyházak nem pusztán spirituális közösségek, hanem társadalomszervező és közösségformáló szerepet is betöltenek”. A szociális ellátórendszerek esetében, így idősotthonok, gyermekotthonok, hajléktalanszállások, valamint más segítő intézmények működtetésében segédkeznek, továbbá katasztrófák és válságok esetén is gyorsan reagáló karitatív hálózatokat működtetnek működtetnek.

– írja a tényellenőrző oldal.

Szintén nagyon fontos, hogy az egyházak a civil társadalom részét képezik, és független intézményrendszerként a politikai vagy gazdasági hatalommal szemben ellensúlyt képezhetnek. De a szolidaritást, a családi értékeket, az önfegyelmet és a társadalmi felelősségvállalást is erősítik, mind a közéletben, mind a közpolitikai diskurzusban, miközben gyakran konfliktuskezelő és közvetítő szerepet is ellátnak. Éppen ezért az egyházak templomai minden próbálkozás ellenére továbbra is fontosak a társadalom számára, és ezen nem változtat, hogy éppen kevesebb vagy több az egyházi intézményeket látogatók száma.

Nyitókép: Krizsán Csaba