Ukrajna EU-tagságával kérdéssé válik, hogy meg tudják-e tartani a családi adókedvezményt vagy a 13. havi nyugdíjat – hangsúlyozta Hollik István országgyűlési képviselő az M1 műsorában.
Ha beerőltetik Ukrajnát az EU-ba, akkor Magyarországnak és más közép-európai országnak sem fog jutni európai uniós forrás, mindent oda kell adni az ukránoknak – jelentette ki Hollik István, a KDNP országgyűlési képviselője az M1 48 perc című hírháttérműsorában, amelyben szó volt az orosz-ukrán háború állásáról és a lehetséges tűzszünetről is.
Hollik István úgy fogalmazott,
még az is előfordulhat Ukrajna tagságával, hogy nemcsak forrás nem jut, hanem még Magyarországnak kell befizetnie az uniós kasszába.
A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy a tagsággal az is kérdéssé válik, hogy meg tudják-e tartani a családi adókedvezményt vagy a 13. havi nyugdíjat, mert annyiba kerülne Ukrajna fölzárkóztatása. Hozzátette, az európai bizottság becslése alapján csak az ország újjáépítése 500 milliárd euróba kerülne.
Hollik István hozzátette, Ukrajna GDP-je mindössze 25 százaléka volt az uniós átlagnak a háború előtt. Viszonyításképpen, amikor Magyarország belépett, akkor nekünk közel 55 százalék volt - emelte ki. Úgy fogalmazott, egy gazdaságilag visszamaradt ország akar belépni, amelynek „tulajdonképpen nincs saját tulajdona, hiszen a földjei már idegen kézben vannak”. Emlékeztetett, Donald Trump amerikai elnök egyértelművé tette azt, hogy az Ukrajnának adott amerikai pénzeket vissza akarja szerezni, a ritkaföldfémek kapcsán pedig úgy fogalmazott,
ami a föld fölött van, az már nem Ukrajnáé, de ami a föld alatt van, az sem lesz sokáig már Ukrajnáé”.
Kijelentette, az ukrajnai csatlakozás súlya összemérhető a migrációéval, ami Európa számára egy lassan ölő méreg.
A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy több millió ember hagyta már el az országot és minél tovább tart a háború, annál kisebb az esély arra, hogy azok, akik letelepedtek Európában, hazatérjenek Ukrajnába. Felhívta a figyelmet arra is, hogy jelenleg Magyarországon több mint ötezer ukrán gyermek tanulhat anyanyelvén.
Közölte, a csatlakozásnak biztonsági és egészségügyi kockázatai is vannak és az uniós munkaerőpiacra is komoly hatást gyakorolna.
Műsorvezetői kérdésre azt mondta, az ukrán-magyar kapcsolat feszült. Most már azt is láthatjuk, hogy akár titkosszolgálati módszereket is hajlandók bevetni azért, hogy a magyar kormányt gyengítsék és ezzel hozzák önmagukat jobb helyzetbe – emelte ki. Úgy fogalmazott: „komoly erők feszülnek és indultak meg annak érdekében, hogy a magyar kormányt az álláspontjából kibillentsék, vagy magát a magyar kormányt billentsék ki a hatalomból.”
Hollik István kijelentette,
az nem lehet véletlen, hogy a Tisza Párt a magyar kormányt háborúpártinak nevezi, másnap pedig arról jelennek meg a hírek, az ukránok állítólagos magyar titkosszolgákat fogtak el.
A képviselő a Voks2025 véleménynyilvánító szavazással kapcsolatban elmondta, ez az egyetlen Európában, amelyben megkérdezik az emberek véleményét Ukrajna csatlakozásáról. Annak tétjéről pedig úgy vélekedett, ha Ukrajna csatlakozik, akkor a magyarok szegényebbé válnak, ha nem csatlakozik, akkor a magyar gazdaság tovább tud növekedni "és minden magyar ember tud egyet lépni előre".
(MTI)
Nyitókép: PATRICK HERTZOG
***
Ezt is ajánljuk a témában
Jó barátját „Peter Madyar”-nak hívja, és többször hangsúlyozta, hogy a TISZA-vezér mennyire elkötelezett Ukrajna uniós tagsága mellett.
***
Magyar Péter már tavaly tavaszi első országjárásán sem lelkesedett egy új alkotmányért.
Legalább 120 milliárd dollárra van szüksége Ukrajnának jövőre, hogy „Oroszország ne tudjon elfoglalni további területeket”.
A Tisza Párt elnöke a helyi kulturális fesztivál megnyitójának időpontját szemelte ki, de a szervezők egy lépéssel előtte jártak.
Kaja Kallas szerint minden olyan béketárgyalás, amely ukrán területek átadásáról szól, csapda.
A politikus a Tisza Párt kiszivárgott adóemelési tervét és Tarr Zoltán beismerését összegezve arra jutott, Magyar Péter és pártja „átveri az embereket”.
Az amerikai elnök tesz még egy erőfeszítést az orosz-ukrán háború befejezésére, ám ezúttal már keményebb eszközökkel.
A történteket Volodimir Zelenszkij ukrán elnök sem hagyta szó nélkül, szerinte nem véletlen akció volt.
Magyar Péter már tavaly tavaszi első országjárásán sem lelkesedett egy új alkotmányért.
