Miért volt szintlépés, hogy a Türk Államok Szervezete Budapesten szervezte meg informális csúcstalálkozóját? Mi a türk államok érdeke a szervezetben? Mit nyer ezen a szövetségen Magyarország? Többek között ezekre a kérdésekre adta meg a választ Egeresi Zoltán Törökország-szakértő az Inforádió műsorában.
Történelmi eseménynek adott otthont szerdán a Várkert Bazár. A Türk Államok Szervezete (TÁSZ) most először tartotta csúcstalálkozóját Európában, illetve egy megfigyelői státuszban lévő országban. Miről is szólt a Türk Államok Szervezetének budapesti informális csúcstalálkozója? Mi a türk államok érdeke a szervezetben? Illetve, mi a magyar érdek a Türk Államok Szervezetében? Többek között ezekre a kérdésekre válaszolt Egeresi Zoltán a Nemzeti Közszolgálati Egyetem munkatársa, Törökország-kutató az InfoRádió Aréna című műsorában.
A szakértő a TÁSZ kezdeteit a Szovjetunió megszűnéséig vezette vissza, mikor a türk nyelvű államok, mint Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán, Azerbajdzsán függetlenekké váltak. S hozzájuk csatlakozott még Törökország, a legnépesebb, katonailag és gazdaságilag legerősebb türk állam, amely 1991-től kezdeményezte az országaik közeledését. Majd miután ezek az államok rájöttek, hogy nincs szükségük egy „nagybácsira”, reálisabb alapokra helyezték ezt a kooperációt, és a 2000-es évektől egy megalapozott, ha nem is feltétlen gyors, de látványos fejlődés kezdődött a türk világban. Majd 2009-ben jött el az a történelmi pillanat, hogy négy ország: Törökország, Azerbajdzsán, Kazahsztán és Kirgizisztán aláírta azt az egyezményt, amely elrendelte a Türk Tanács létrehozatalát. A szervezet pedig idővel újabb tagállamokkal, és úgynevezett megfigyelőkkel is bővült.
A Tanács amolyan kormányközi entitásként segíti az egyeztetést a különböző tagállamok között”
– magyarázta Egeresi Zoltán, hozzátéve, hogy a 2021-es névváltoztatás – Tanácsból Szervezet lett – azt jelzi, hogy ez intézményesülési folyamat zajlik.
Az NKE munkatársa felidézte, hogy az úgynevezett megfigyelő sorozatot 2018-ban még Magyarország kezdte el. „Ez egy nagyon fontos presztízs, nyereség volt a türk államok számára, de Magyarországnak is elég nagy nyereségei vannak ezzel az együttműködéssel”.
A folyamatos együttműködés, a vezetőknek a rendszeressé váló találkozói során felmerült az az igény, hogy ne csak évente legyen egy nagy találkozó, amelyen elfogadnak valamilyen nyilatkozatot, (...) hanem emellett szervezzenek egy informális csúcsot is, melynek tavaly Azerbajdzsán, idén pedig Budapest adott otthont. „Ez számunkra egy újabb szintlépés, mivel megfigyelő ország még nem adott otthont ilyen találkozónak” – hívta fel a figyelmet.
Egeresi kérdésre válaszolva elmagyarázta azt is, hogy mik azok a történelmi és kulturális kapcsolódási pontok, amelyek összekötnek minket, magyarokat a türkökkel. Elhangzott, hogy míg a türk államok lakói az úgynevezett altáji nyelvcsaládhoz tartoznak, míg a magyarok az ural-altájihoz. De hajdani lovas, nomád életmód is fontos alapot jelent. „A (szervezet) építkezése tehát a régi török, türk tudathoz nyúlik vissza. A feltételezett török őshaza valahol az Altáj-hegységben lehetett, és onnan rajzottak ki a török népek, és mintegy másfél évezreden keresztül uralták a sztyeppéket” – mutatott rá.
A Törökország-szakértő ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szervezet tagállami mind önérdek követők, viszont azt felismerték az elmúlt évtizedekben, hogy érdemes együttműködniük, és bár vannak viták az országok között, de ezeket igyekeznek félretenni. Egeresi Zoltán itt felhívta arra a figyelmet, hogy míg más nagy unióknál, – mint például a Visegrádi Négyeknél – hasonló a geopolitikai elhelyezkedés is, addig a türk világ rendkívül szabdalt. De ennek ellenére megpróbálnak közös témák mentén együttműködni. Nagyon fontos a gazdasági együttműködés, és az utóbbi években hívó szóvá vált a középső folyosó. De valamennyi tagállam érdekelt abban is, hogy a vasút-, kikötő- és az infrastrukturális fejlesztések révén egyre hatékonyabbá tegye a Közép-Ázsiából a Nyugatra irányuló kereskedelmet.
De Egeresi Zoltán szólt arról is, hogy minden évben megválasztják a türk világ kulturális fővárosát az európai mintára hagyatkozva, de a védelmi együttműködések is egyre fontosabbá válnak, melyet a 2022-ben kirobbant orosz-ukrán indított el.
A szervezet tagállamainak jó része energiahordozókban és szénhidrogéneken gazdag. Egymás között is megvalósultak gáz- és olajtranzitok, de felértékelte ezt a régiót más országok számára is 2022 óta. Nem véletlen, hogy az EU vezetői azóta számos alkalommal látogattak például Azerbajdzsánba, illetve Közép-Ázsiába, és több nyilatkozatot is aláírtak arról, hogy Azerbajdzsán fokozza az európai piacokra való gázexportját – emlékeztetett a szakértő.
A teljes beszélgetést alább hallgathatja meg:
Nyitókép: Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Fischer Zoltán
***
Ezt is ajánljuk a témában
Biztonság, gazdaság és energiaellátás. Erre a három kulcsszóra fűzték fel a türk államok vezetői budapesti csúcstalálkozójukat. Beszámoló.
Ezt is ajánljuk a témában
A Türk Államok Szervezete a 2040-es jövőképet építi: multimodális szállítási folyosók, innovatív beruházások és közös digitális infrastruktúra révén új korszak kezdődhet az eurázsiai együttműködésben.
Hol marad a vízió, és mi lesz a nagy ígéretek teljesítésével? Kovács András írása.
Spoiler: leesett az álluk.
Sajtóinformációk szerint a férfi megfenyegette a szomszédait és fegyverrel hadonászott, majd rátámadt a rendőrökre és TEK egységére is.
Felfüggesztettről letöltendőre és hosszabb idejűre is módosítaná a büntetéseket a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség.
Vitézy Dávid miniszterjelölt a Közlekedési és Beruházási Bizottság előtt partnerségi kapcsolatot ajánlott fel Budapest mellett a nagyobb vidéki városoknak is.
Ez lesz a Tisza-kormány első nagy próbatétele: vajon a győztes párt be tudja-e váltani a kampányban tett ígéretét, és milyen áron.
Erre legutóbb 2020–2021-ben, előtte pedig majd egy évtizede, a 2016–2017-es idényben volt példa.
A nemzeti össztermékük 0,25 százalékáról lenne szó.
Arra is fény derült, mit tervez a kormány az Ukrajnából érkező élelmiszerekkel és hogyan alakítaná át az agrártámogatásokat.
