A Türk Államok Szervezete a 2040-es jövőképet építi: multimodális szállítási folyosók, innovatív beruházások és közös digitális infrastruktúra révén új korszak kezdődhet az eurázsiai együttműködésben.
Sarvar Kamolov, az Üzbegisztán Köztársasága Elnöke alá tartozó Stratégiai és Regionális Tanulmányok Intézetének vezető kutatója írása
***
A Türk Államok Szervezete (TÁSZ) következő informális csúcstalálkozóját 2025 májusában Magyarországon tartják. Ez az esemény nemcsak a Szervezet tagállamainak, hanem a nemzetközi közösségnek is felkelti a figyelmét, tekintettel a TÁSZ egyre növekvő globális szerepére.
A TÁSZ tagállamai a Szervezeten belüli együttműködést a többoldalú kapcsolatok fejlesztésének egyik stratégiai irányaként tekintik. Az elmúlt években az OTS tagjai közötti párbeszéd intenzív fejlődési impulzusokat kapott, amit az intézményi megerősödés, az együttműködési területek bővülése és a gazdasági mutatók növekedése is bizonyít.
Jelenleg a TÁSZ keretében 35 kulcsfontosságú területen valósul meg együttműködés, a kereskedelmi, gazdasági és közlekedési-tranzit kapcsolatoktól kezdve egészen az űrkutatásig.
Először is, a TÁSZ – amely magas gazdasági potenciállal rendelkező országokat egyesít – lehetőséget nyújt a gazdasági integráció és diverzifikáció megerősítésére. A türk államok érdekeltek a kölcsönös kereskedelmi kapcsolatok bővítésében, és a TÁSZ platformját használják külkereskedelmük fejlesztésére és a befektetések vonzására.
A TÁSZ-országok közötti kereskedelmi forgalom volumene 30,9 milliárd dollárról (2022) 45 milliárd dollárra nőtt 2024-re.
Az elmúlt négy évben a Szervezet tagországainak együttes GDP-je 20%-kal emelkedett, elérve az 1,6 billió dollárt, míg a közvetlen külföldi befektetések volumene 22%-kal nőtt.
2023-ban létrehozták a Türk Beruházási Alapot, amelynek tőkéje 500 millió dollár. 2025 februárjában a TÁSZ-országok megállapodtak abban, hogy az Alap jegyzett tőkéjét 600 millió dollárra emelik. A tőkeemelés oka egyrészt Magyarország csatlakozása volt az Alaphoz, másrészt a kölcsönös beruházások támogatása, a vállalkozások fejlesztése és az innováció ösztönzése.
Ugyanakkor 2024-ben létrehozták a Türk Zöld Pénzügyi Tanácsot és a TÁSZ tagállamok Központi Bankjainak Tanácsát, amely tovább erősítette a Szervezet pénzügyi eszköztárát.
Másodszor, a TÁSZ-országok stratégiai szempontból fontos közlekedési útvonalak metszéspontjaiban helyezkednek el, ami központi szerepet biztosít számukra a régióközi szállítási és logisztikai hálózatokban.
A türk országok egyedi földrajzi adottságokkal rendelkeznek, amelyek – megfelelő infrastrukturális fejlesztéssel – jelentősen növelhetik szerepüket a globális gazdaságban. 2024-ben például 62%-kal nőtt a „Középső folyosó” mentén lebonyolított áruforgalom, elérve a 4,5 millió tonnát. A tervek szerint 2027-re ezt az áteresztőképességet évi 10 millió tonnára kívánják növelni.
Ebben az összefüggésben a közlekedési és kommunikációs összekapcsoltság megerősítése stratégiai jelentőségű a TÁSZ-országok és partnereik közötti kereskedelem fokozása, valamint a nemzetközi szállítási hálózatokba való integráció szempontjából.
Ugyanakkor egyre nagyobb szerepet kap a többmodális útvonalak (mint például a „Középső folyosó”, „Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán”, Transzafgán-folyosó stb.) fejlesztése, amelyek a TÁSZ országain keresztül kötik össze az Ázsia-csendes-óceáni térséget, Európát, Dél-Ázsiát és Afrikát, hozzájárulva a Szervezeten belüli közös gazdasági jólét eléréséhez.
Az utóbbi években a TÁSZ-országok aktívan dolgoznak a közlekedési infrastruktúra létrehozásán és fejlesztésén, a tranzitszolgáltatások javításán és a logisztikai együttműködés bővítésén. 2024-ben a TÁSZ égisze alatt megalakult a Logisztikai Központok és Áruszállítók Szövetsége, amely a tagállamokban működő logisztikai és áruforgalmi központok fejlesztését hivatott elősegíteni.
2025 januárjában megalakult a Nemzetközi Közúti Fuvarozók Szövetségeinek Uniója is, amely célul tűzte ki a közúti szállítás fejlesztését, az esetleges problémák megoldását, valamint a TÁSZ régiójában a kereskedelem fellendítését.
Ezenkívül a felek dolgoznak a Vasúti Igazgatóságok Tanácsának létrehozásán is, amelynek központja Taskentben lenne. Ez elősegítené a közlekedési együttműködés megerősítését, a szállítási költségek csökkentését, az áruátvitel volumenének növelését és a logisztikai folyamatok hatékonyabbá tételét.
Harmadszor, az energiaterület a türk országok együttműködésének egyik kulcsfontosságú ága.
Az elmúlt években a TÁSZ országai fokozott figyelmet fordítottak az energetikai szektorra, különösen a „Türk Világ 2040-es Víziója” és a „2023–2027 közötti Energetikai Együttműködési Program” keretében meghatározott feladatok végrehajtására.
Az energiakapcsolatok technológiailag fejlettebb és fenntarthatóbb alapokra helyezése – különös tekintettel az energiadiverzifikációra és a megújuló energiaforrások fejlesztésére – kulcsfontosságú a régió energiabiztonságának megerősítése szempontjából.
Ebben az összefüggésben a „zöld energia” és a környezeti fenntarthatóság kérdése egyre hangsúlyosabbá válik a globális napirenden, és a TÁSZ országai aktívan bekapcsolódnak ebbe a folyamatba. Az olyan fenntartható és környezetbarát technológiák fejlesztése, amelyek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését célozzák, nemcsak környezetvédelmi, hanem gazdasági jelentőséggel is bírnak, mivel új lehetőségeket nyitnak meg a tiszta energia exportja és a befektetések vonzása terén.
Az egyik legsikeresebb példa ezen a téren az a stratégiai partnerségi megállapodás, amelyet Üzbegisztán, Kazahsztán és Azerbajdzsán írt alá a „zöld energia” fejlesztése és továbbítása terén – beleértve az energia harmadik országok, például az Európai Unió tagállamai felé történő eljuttatását is. Ezzel párhuzamosan a felek egy tenger alatti kábel lefektetését tervezik a Kaszpi-tenger fenekén.
Nemrégiben Üzbegisztán, Kazahsztán és Azerbajdzsán egyetértési megállapodást írt alá az Ázsiai Fejlesztési Bankkal és az Ázsiai Infrastrukturális Beruházási Bankkal a „Kaszpi Zöld Energia Folyosó” előmozdítása érdekében.
Taskent, miután teljes jogú tagjává vált a Türk Államok Szervezetének, fontos szerepet játszik a türk országok közötti együttműködés aktivizálásában és elmélyítésében. Az elmúlt években Üzbegisztán minden TÁSZ-tagállammal magasabb szintre emelte kapcsolatait:
stratégiai partnerségi szintre Türkmenisztánnal és Magyarországgal, átfogó stratégiai partnerségre Törökországgal és Kirgizisztánnal, valamint szövetségi viszonyra Kazahsztánnal és Azerbajdzsánnal.
Kétségtelen, hogy a szervezet átalakulását és napirendjének bővítését jelentősen elősegítette Üzbegisztán aktív szerepvállalása a türk államokkal való átfogó kapcsolatok erősítésében, valamint Savkat Mirzijojev elnök gyakorlati kezdeményezései a szervezeten belül.
Különösen kiemelendő, hogy Taskent mintegy 80 konkrét javaslatot terjesztett elő a szervezeten belüli többoldalú együttműködés további fejlesztésére.
Fontos szerepet játszott a többoldalú együttműködés erősítésében a TÁSZ 2022. november 11-én Szamarkandban megrendezett csúcstalálkozója. A szamarkandi csúcstalálkozó mérföldkőnek számító eseménye volt a „TÁSZ Stratégia 2022–2026” dokumentum elfogadása, amely elsőként szolgált útitervként a „Türk Világ Jövőkép 2040” fejlesztési koncepció megvalósításához.
Emellett Üzbegisztán elnökének kezdeményezésére elfogadták a Türk Világ Chartáját, amely tükrözi a türk népek egységét és összetartozását, dicső múltjukat, gazdag kultúrájukat és egyedi értékeiket.
Üzbegisztán vezetőjének kezdeményezése, hogy elfogadják a „Stratégiai Partnerségről, Örök Barátságról és Testvériségről” szóló egyezményt, szilárd alapot teremthet az együttműködés és az integráció további elmélyítésére a TÁSZ különböző területein.
Fontos hangsúlyozni, hogy Üzbegisztán, mint Közép-Ázsia egyik legnagyobb gazdasága, stratégiai jelentőséggel bír a TÁSZ gazdasági potenciáljának megerősítése szempontjából.
Ebben az összefüggésben Üzbegisztán elnökének kezdeményezése, hogy a szervezeten belül hozzanak létre egy „Új gazdasági lehetőségek terét”, teljes mértékben összhangban áll a szervezet céljaival: a kereskedelem, a beruházások és a szolgáltatások szabad áramlásának elősegítése.
Üzbegisztán vezetője továbbá több kezdeményezést tett multimodális közlekedési útvonalak és szállítási szolgáltatások fejlesztésére a TÁSZ keretében. A közeljövőben várható az innováció ösztönzése a vámeljárások területén a modern digitális eszközök („e-TIR”, „e-Permit”, „e-CMR”) alkalmazásával, valamint az áthaladási engedélyek liberalizálása és az adminisztratív eljárások egyszerűsítése révén.
A tranzitfolyosók fejlesztése és közös logisztikai infrastruktúra-projektek megvalósítása stratégiai jelentőségű területe a TÁSZ-on belüli együttműködésnek. E tekintetben kiemelt figyelmet kap a „Középső Folyosó” közös fejlesztése, amely lehetővé teszi az áruk szállításának diverzifikálását Kína és Európa között, oda-vissza irányban.
Ugyanakkor a „Kína–Kirgizisztán–Üzbegisztán” vasútvonal építése, valamint annak összekapcsolása más ígéretes közlekedési projektekkel a TÁSZ térségében jelentős mértékben hozzájárulhat a Kínából Európába vezető szárazföldi útvonal helyreállításához, amely áthalad a türk országokon, és elősegíti a kölcsönös kereskedelmet, valamint a kulturális és szellemi cserét a népek között.
Széleskörű lehetőségek nyílnak továbbá az Afganisztánon átvezető tranzitfolyosó (Trans-Afghan Corridor) létrehozásával, amely teljesen új útvonalat nyit meg a 1,9 milliárd lakosú és 3,5 billió dollár GDP-jű Dél-Ázsia piacaihoz.
A digitalizáció és a csúcstechnológia területén történő összefogás különösen aktuális és szükségszerű a TÁSZ-országok számára. Ebben az összefüggésben Üzbegisztán vezetőjének javaslata a „Digitális Türk Világ Koncepciója” kidolgozására stratégiai lépés a kapcsolatok mélyítése érdekében ezen a területen. Várhatóan ösztönözni fogja a tapasztalatcserét az informatikában, az innovációs ökoszisztémák, a digitális infrastruktúra és az adatközpontok fejlesztését.
Ezenkívül Savkat Mirzijojev elnök javaslata a Türk Ökológiai Tanács létrehozására rávilágít a közös erőfeszítések fontosságára a globális környezeti kihívások kezelése terén.
Üzbegisztán elnökének ilyen kezdeményezései a többoldalú kapcsolatok fejlesztésére a TÁSZ keretében előremutató megközelítést tükröznek a közös problémák és lehetőségek megoldásában a türk világban.
Magyarország, amely megfigyelői státusszal rendelkezik a Türk Államok Szervezetében, továbbra is aktívan részt vesz a szervezet tevékenységében. Ez lehetővé teszi számára, hogy különböző ígéretes irányokban erősítse kapcsolatait a türk országokkal.
Orbán Viktor miniszterelnök többször hangsúlyozta, hogy „Magyarország kapocsként szolgálhat az OTS országai és Európa között”.
Budapest aktívan részt vesz a TÁSZ különböző rendezvényein és projektjeiben, támogatva azt az elképzelést, hogy Magyarország hidat képezhet Nyugat és Kelet között. A magyar kormány rendszeresen biztosít oktatási ösztöndíjakat a türk országokból érkező hallgatók számára, valamint ösztönzi a kereskedelmi és beruházási együttműködést az Eximbank, a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara eszközei révén.
Magyarország egyedülálló helyzete Európában – mint az Európai Unió tagállama – lehetővé teszi, hogy hatékony híd szerepet töltsön be a két szervezet tagállamai között. Ez a szerep stratégiai jelentőségű a fenntartható és kölcsönösen előnyös kapcsolatok jövőbeli kialakítása szempontjából.
Ebben az összefüggésben az üzbég–magyar stratégiai partnerség mindkét ország külpolitikájának fontos területe, amely az elmúlt években aktívan fejlődött.
Az elmúlt öt évben a kétoldalú kereskedelmi forgalom megduplázódott, elérve a 200 millió dollárt.
Jelenleg hatékonyan működik a 2021-ben létrehozott Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság és az Üzleti Tanács. Folyamatban van egy 150 millió eurós alaptőkével rendelkező beruházási alap elindítása is.
Olyan jelentős magyar vállalatok, mint a „Gedeon Richter”, „Meditop Pharmaceutical”, „Inpark”, „Bonafarm”, „BDPST Group”, „Bayer Construct Group” és mások sikeresen hajtanak végre közös projekteket a gyógyszeripar, a vegyipar, az elektrotechnika, a mezőgazdaság és a bankszektor területén.
Földrajzi távolságuk ellenére Taskent és Budapest számos kapcsolódási pontot talált, együttműködésük széles területeket ölel fel: gazdaság, kereskedelem, kultúra és oktatás. Az üzbég–magyar együttműködés a szélesebb körű TÁSZ-együttműködés kontextusában is fontos tényezővé vált a kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztésében.
A két ország hasonló nézeteket vall a többoldalú kapcsolatok fejlesztéséről a TÁSZ-on belül, és egyaránt fontosnak tartja a politikai, kereskedelmi-gazdasági, energetikai, kulturális és humanitárius kapcsolatok erősítését.
A jelenlegi változó globális politikai és gazdasági környezetben a regionális együttműködés szerepe fontosabb, mint valaha. E tekintetben a közelgő TÁSZ-csúcstalálkozó, amelyet Magyarország rendez, új távlatokat nyithat meg a régió számára, kiemelve az integráció és az együttműködés jelentőségét egy változó világban.
Budapest fontos szerepet játszik majd a türk országok és Európa összekapcsolásában új kereskedelmi útvonalak kialakításával, valamint az átfogó partnerség megerősítésével a felek között.
Emellett a csúcstalálkozó lehetőséget biztosít a TÁSZ-tagállamok számára a legjobb gyakorlatok megosztására, az infrastruktúra-fejlesztés, a digitális átalakulás, a kis- és középvállalkozások támogatásának innovatív megközelítéseinek megvitatására, valamint a kulturális és oktatási kapcsolatok bővítésére.
Ez az esemény új lehetőségeket nyit a partnerségek kialakítására, a bizalomépítésre és az integráció mélyítésére a résztvevők között, ezáltal szilárd alapot teremtve egy fenntarthatóbb, összekapcsoltabb és versenyképesebb TÁSZ-régió kialakulásához.
A TÁSZ jelenlegi fejlődési szakasza és tevékenységei jól mutatják a szervezet iránti igényt, valamint azt a képességét, hogy megőrizze és növelje a türk országok gazdasági és társadalmi-kulturális potenciálját.
A TÁSZ területén működő több szintű konszolidáció és integráció elve lehetővé teszi, hogy minden tagállam megtalálja benne a maga helyét. Ugyanakkor a jövőben várhatóan megnő a türk országok közötti erőfeszítések összehangolásának mértéke – különösen a kereskedelmi-gazdasági, közlekedési és tranzit, energetikai és egyéb területeken. Ez az együttműködés új interakciós formákat hozhat létre, és javíthatja a kommunikációt a TÁSZ országai között.
Orbán Viktor Üzbegisztán elnökével tárgyal 2024 júnusában. Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Százmilliárd dollárt hozna Amerikába az elnök.
A külügyminiszter az UNESCO Közgyűlésének helyszínéről jelentkezett be.
Történelmi tettet hajtottak végre.
Dél-Korea mellett Üzbegisztán és Jordánia is kvalifikálta magát a jövő évi világbajnokságra.
Kubanicsbek Ömuralievvel a héten Budapesten tartott informális TÁSZ-csúcstalálkozó kapcsán beszélgettünk.
„Mint a türk világ, közös jelmondatunk az »egység a nyelvben, az eszmékben és a munkában«, mert tudjuk, hogy »Együtt erősebbek vagyunk!«” – véli Gülşen Karanis Ekşioğlu.
Csak erre koncentrált.
Ő is a Belgiumban lévő orosz vagyon megszerzéséről ábrándozik.
