Amint lezárul a háború, fennáll a veszély, hogy a rendszerváltás utáni legsötétebb korszak tér vissza Magyarországra

Nem ördögtől való félelem vagy mellébeszélés a jelenlegi kormányzat részéről azt állítani, hogy az, ami Ukrajnában most történik, biztonsági kockázatokat rejt a környező országokra, Magyarországra nézve is.

Ahogy egy korábbi cikkünkben bemutattuk, az orosz agresszió miatt kialakult háború során rendkívül nagy mennyiségű, korszerű fegyver került civil kézbe, majd a feketepiacra (vagyis ellenőrizetlen körforgásba), nemcsak Ukrajnában, hanem Európa és Amerika irányába szintúgy.

A Nemzetközi Szervezett Bűnözés Elleni Globális Kezdeményezés (GI-TOC) 2023–2024-es jelentése szerint bár az illegális fegyverek többsége még Ukrajnában található, több európai országban (például Franciaországban, Belgiumban, Hollandiában és Svédországban) azonosítottak már ukrán származású fegyvereket.

Emellett a Balkánon, Olaszországban, Németországban, Spanyolországban, Ausztriában és Horvátországban ugyancsak folynak vizsgálatok.

Bár egyelőre nem bizonyított egy széles körű, illegálisan szervezett fegyverexport Európába, a helyzet hosszú távon komoly biztonsági kockázatot jelenthet az egész kontinens, így Magyarország számára is,

Magyarország már átélt hasonló borzalmakat

A rendszerváltoztatás hajnalán a volt szovjet szövetségi köztársaságokból, a délszláv háborúk kirobbanásától kezdve pedig az egykori jugoszláv tagállamokból származó lőfegyverek és lőszerek gyakran kerültek Magyarországra, majd onnan tovább Nyugat-Európába.

Több tanulmány arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szovjetunió összeomlása és a Balkánon kialakult instabilitás kedvező környezetet teremtett a szervezett bűnözés, azon belül is a fegyvercsempészet, a korrupció és a pénzmosás számára.

Az 1990-es években egész egyszerűen a szervezett bűnözői csoportok kihasználták a kezdeti szabályozási hiányosságokat és a gyengének bizonyult rendészeti eljárásokat. Drogokat, fegyvereket és más illegális árukat csempésztek Magyarországon keresztül. Mindennapossá váltak itthon is a bandaháborúk és a fegyveres megfélemlítések; aki máshol nem, a korabeli híradókban biztosan találkozhatott velük.

Magyarország 2004-es európai uniós csatlakozása még inkább rávilágított a problémák kezelésének szükségességére, hiszen hazánk tranzitországgá vált a Nyugat-Európába tartó fegyverszállítások szempontjából. Ezért az akkori kormányok számos jogszabályt vezettek be a fegyvercsempészet visszaszorítása érdekében, amelyeket összehangoltak az EU és más nemzetközi szervezetek irányelveivel.

Budapest ratifikálta az ENSZ jegyzőkönyvét is az illegális fegyvergyártás és -kereskedelem elleni fellépés jegyében. Ennek következtében szigorúbb ellenőrzéseket, intézkedéseket vezettek be a fegyverek illegális kereskedelmének megakadályozása érdekében. Ugyancsak szorosabb együttműködés alakult ki az Europollal és az ENSZ Kábítószer- és Bűnügyi Hivatalával (UNODC) a hírszerzési információk megosztása és a bűnüldözési tevékenységek koordinálása terén. Ennek eredményeként számos csempészhálózatot számoltak fel.

Mások pedig arra hívták fel a figyelmet,

Pontos számokat azonban – érthető módon – nem lehet megadni.

Kiemelték továbbá, a rajtaütések nem mindig a határszakaszokon történnek – mint mondjuk ez esetben: két külföldi állampolgár hamis okmányok segítségével, autójukban lőfegyvereket és lőszereket csempészve akartak belépni az országba a csanádpalotai határátkelőhelyen –, hanem az országon belül.

Szakértő: a rendőrségnek ébernek kell lennie

Kovács Lajos, egykori életvédelmi nyomozó a PartizánPOLITIKA című műsorban arra figyelmeztetett, hogy az orosz-ukrán háború lezárása komoly biztonsági kihívásokat hozhat Magyarország számára. A beszélgetés során felidézték Magda Marinko esetét, akinek erőszakos bűnözői karrierjében közrejátszhattak a jugoszláv háborús tapasztalatok. Gulyás Márton műsorvezető felvetette, hogy

Kovács szerint ennek esélye reális: a korábbi fegyveres konfliktusok (például: délszláv, csecsen, afgán háborúk) után is számos bűnöző (orosz, csecsen, horvát, szerb) telepedett le az országban, akik erőszakos bűncselekményeket követtek el.

A beszélgetés során elhangzott, hogy a magyar határhoz közeli régiókban – például Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – az elkövetkező 5–10 évben kiemelten számítani lehet hasonló bűnözők megjelenésére. Kovács szerint

Nyitóképünk illusztráció: jelenet a Fegyvernepper (LORD OF WAR) c. filmből (Forrás: Lions Gate Home Entertainment / IMDB)