Sorra jöttek a válságok, így kezelték őket az Orbán-kormányok – 15 éve a NER-ben

Szó szerint viharos időben vette át a kormányzást 15 évvel ezelőtt a Fidesz-KDNP pártszövetség: a második Orbán-kormány által életre keltett új társadalmi szövetségnek, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének az elmúlt másfél évtizedben több krízissel is meg kellett küzdenie. A balliberális oldal totális összeomlása után 2010. májusának legvégén vette át a hatalmat kétharmaddal a Fidesz-KDNP, amelynek rögtön egy nagy természeti csapást kellett kezelnie. 

Megáradt Kelet-Magyarország

2010. május 15-től az ország szinte teljes területét érintve ciklonális front, viharos (néhol a 90 km/óra erősséget is jóval meghaladó) széllökésekkel kísért nagy intenzitású felhőszakadás sújtotta – írta összefoglalójában a Katasztrófavédelem, a hirtelen, jelentős mennyiségű és intenzitású csapadék miatt számtalan helyen áradtak a patakok (Boldva, Szinva, stb.) és a folyók (Ipoly, Hernád, Sajó, Bodrog, Zagyva, stb.), nem kímélve az önkormányzati épületeket és a lakóházakat sem. 

A helyzet súlyosságát mutatja, hogy országosan összesen 842 településen, ebből B-A-Z megyében 208 településen, továbbá 6 fővárosi kerületben került sor védekezésre.

A védekezésben résztvevő erők létszáma csúcsidőszakban, 2010. június 5-én megközelítette a 25 ezer főt, ebből B-A-Z megyében 21 156 fő volt (vízügyi szervek, katasztrófavédelem és speciális mentők, tűzoltók, rendőrség, honvédség, pénzügyőrség, büntetés-végrehajtás, megalakított polgári védelmi szervezetek, lakosság – köztük társadalmi szervezetek, önkéntesek). A munkacsoportok 105 településen több mint 5680 lakóépület vonatkozásában becsülték meg az árvíz okozta károkat.

A helyreállítási munkákban nagy szerepet vállalt az állam: az önkormányzatok támogatási keretösszeget kaptak, nekik kellett intézni a kivitelezési munkálatokat, továbbá az építőanyag vásárlást és a lakásvásárlási szerződések megkötését, az elköltött összegekkel számlákkal, adás-vételi szerződésekkel tételesen el kellett számolni a Magyar Államkincstár felé. A Katasztrófavédelem adatai szerint nyolc megyében 49 településen 271 ingatlan tulajdonosa részesült az állami támogatásban. A központi kárenyhítés során 1,7 milliárd forintnyi támogatás kiutalása történt meg. 

A baj csőstül jön

Alig, hogy sikerült túltenni magunkat a kelet-magyarországi árvízen, egy olyan természeti csapás rázta meg Magyarországot, ami korábban soha és szerencsére azóta sem: 2010. október 4-én átszakadt a MAL Zrt. vörösiszap-tározója, ahonnan több mint egymillió köbméter lúgos vörösiszap zúdult ki.

12 óra 25 perckor az ajkai timföldgyár vörösiszap-tározójának X-es kazettája szétnyílt, a lúgos vörösiszap pedig több száz méteres sávban mintegy 30-35 km/óra sebességgel árasztotta el Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhely települését is. 

Az elképesztő volumenű pusztítás mellett tíz ember vesztette életét, több mint százan szenvedtek sérüléseket, melyek jellemzően a lúgos vörösiszap okozta égési sérülések voltak, továbbá óriási volt az ökológiai katasztrófa is, miután a vörösiszap beszennyezte a Torna-patakot és a Marcal folyót, elpusztítva azok élővilágát. 

Október 5-én a kormány Veszprém, Vas és Győr-Moson-Sopron megyére veszélyhelyzetet hirdetett ki, amely 2011. június 30-áig volt érvényben. A szennyeződés a Torna patakon keresztül – a védőintézkedések következtében felhígulva – a Marcal folyóba, majd a Rábába és végül a Dunába jutott. A Torna és a Marcal élővilága kipusztult, a Mosoni-Dunát a lúgos kémhatás csökkentésével sikerült megvédeni. A kizúduló vörösiszap az ajkai térségben mintegy ezerhektárnyi földterületet is megmérgezett.   

A károsultak támogatására a kormány által létrehozott alapban közadakozásból összegyűlt több mint kétmilliárd forintot Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely fejlesztésére, új munkahelyek teremtésére és a lakókörnyezet élhetőbbé tételére fordították, Kolontáron és Devecserben több mint százlakásos lakópark épült. A katasztrófa utáni helyreállításra összességében 38 milliárd forintot fordítottak, ebből 21 milliárd forintot tett ki a környezeti elemekben keletkezett károk elhárítása. 

A kormány 2012. szeptember 20-án stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a katasztrófa óta jelentős likviditási nehézségekkel küzdő vállalatot. A Veszprémi Törvényszék 2013 februárjában elrendelte a timföldgyár felszámolását, amelynek irányítását március 8-án átvette az állami vagyonfelügyelő, biztosítva a termelés folyamatosságát, a munkahelyek megőrzését és a környezet biztonságát. 2013. április 23-án létrejött az állami tulajdonú Nemzeti MAL-A Alumíniumtermelő Zrt. timföldgyár.

Üljön át egy másik autóba

Pár év viszonylagos nyugalom után újabb természeti csapás érte Magyarországot, 2013 márciusának idusán akkora havazás érte el hazánkat, amilyenre évek óta nem volt példa. Március 14-én délután egy markáns hidegfront durva lehűlést hozott, míg délnyugat felől egy mediterrán ciklon érkezett Közép-Európa felé. A kettős légköri hatás durva havazást hozott viharos szél kíséretében, aminek eredményeképpen a 

Apokaliptikus képet festett, ahogy az autósok a hó fogságában rekedtek az utakon, rajtuk a katasztrófavédelem igyekezett segíteni. Március 17-én az aznapi országos hidegrekord is megdőlt, hiszen Vásárosnaményban mínusz 18,2 fokig csúszott le a hőmérő higanyszála. Az Országos Rendőr-főkapitányság március 16-án hajnalban kiadott tájékoztatása szerint 3500 járművet kellett kimenekíteni a hó fogságából.

Mint eddig az összes nagy természeti csapásnál: Orbán Viktor személyesen vett részt a mentési munkálatok koordinálásában, a helyszínről követte az eseményeket. A belügyminiszter a kaotikus hóhelyzet miatt riadót rendelt el, az M1-es és az M7-es autópályát pedig teljesen le kellett zárni. A miniszterelnök a közösségi oldalán posztolt is egy videót, amiben egy hóban elakadt csíkszeredai párt vett fel és a Volkswagen Transporterével elvitte őket a kamionjukig. 

A Belügyminisztérium a 12 évvel ezelőtti hóhelyzet során küldte ki a híressé vált SMS-üzeneteket, amelyben azt kérték a lakosságtól,

Orbán megint a gáton

A brutális márciusi hóhelyzet után alig két hónappal újabb természeti csapással kellett megküzdenie a hazai katasztrófavédelemnek, ugyanis 2013 májusának második felében rég nem látott méretű árvíz érte el hazánkat, elsősorban a Duna áradt. A megszokottnál is csapadékosabb volt a 12 évvel ezelőtti tavasz, a Duna vízgyűjtő területein hullott hatalmas mennyiségű eső következtében a Duna és annak mellékfolyóinak vízszintje drámaian emelkedett meg. 

Az árvíz hamar elérte a fővárost is, óvintézkedésül a rakpartokat hamar lezárták a hatóságok: az áradás következtében a Duna vízszintje több magyarországi szakaszán is rekordot döntött: Budapestnél 891 cm magasan tetőzött, ami a valaha mért legmagasabb vízállás a fővárosban.

A kormány és a katasztrófavédelem soha nem látott mértékű árvízvédekezést hajtott végre: több mint 10 000 ember vett részt a munkálatokban az önkéntesekkel együtt, hárommillió homokzsákot használtak fel, Budapesten magasították a gátakat. Több településen kellett kitelepítéseket végrehajtani, azonban szerencsére a károk viszonylag csekélyek maradtak. A hatalmas árvíz szerencsére nem követelt emberéletet Magyarországon. 

A védekezés során a miniszterelnök előzetes bejelentés és biztonsági kíséret nélkül a saját maga által vezetett kisbusszal járta végig a veszélyben lévő területeket, vele tartott Pintér Sándor belügyminiszter, Bakondi György katasztrófavédelmi főigazgató és Tarlós István főpolgármester is.

Amire senki nem volt felkészülve

2020-ban érte el Magyarországot a következő katasztrófa: ki ne emlékezne a koronavírus-világjárványra, amelynek következtében világszerte hivatalosan több mint hétmillióan haltak meg a WHO adatai szerint, azonban a valós szám akár a 20 milliót is elérheti. Hazánkban 48 900 fő vesztette életét a járvánnyal összefüggésben a Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai alapján. A kormány a járvány méretét látva az első napokban intézkedni kezdett: megalakult az Operatív Törzs, mely napi szinten elemezte a helyzetet. 

Az első megbetegedéseket 2020. március 4-én regisztrálták, míg az első fertőzött március 15-én vesztette életét. A járvány lassítása érdekében a kormány számos döntést is meghozott, ami mindannyiunk életére hatással volt: 

• bezárták az iskolákat és megkezdődött a digitális oktatás kora, 
• korlátozták a vendéglátóhelyek nyitvatartását, valamint szabályozták, egyszerre maximum hány ember lehet bent a vendégtérben, 
• az idősebb korosztályt megvédendő külön idősávot kaptak a szépkorúak, amikor elintézhették a bevásárlást. 

A második járványhullám 2020 őszétől olyan súlyossá vált, hogy a kormány november 11-től kijárási tilalmat rendelt el este 8 és reggel 5 között, csak rendkívüli esetben vagy munkavégzés miatt lehetett az utcán tartózkodni. 

A második járványhullámtól vezették be a kötelező maszkviselést, aminek értelmében a zárt terekben 2020 november 11-től maszkot kellett hordani, ezt csak jövő év júliusában oldották fel, miután az oltottak száma elérte az 5,5 milliót. Ezt követően a járvány negyedik hulláma során éltek ezzel a szigorítással, amikor is újra bevezették a kötelező maszkviselést, amit következő év márciusában oldottak fel, akkor már végleg. 

A kormányzati kommunikáció szerint az intézkedések célja a járvány terjedésének lassítása volt, hogy így lehessen tehermentesíteni a magyar egészségügyet. 

Aszályt is kezelnie kellett a kormánynak

Tragikus év volt a honi mezőgazdaság számára a 2022-es: három évvel ezelőtt rég nem látott szárazság pusztított Magyarországon, amely óriási pusztítást okozott az Alföldön és a Dél-Dunántúlon. Volt olyan terület, ahol több mint 100 napig nem hullott számottevő csapadék, miközben a nyári kánikula a megszokottnál is durvább volt.

Az adatok szerint 2022 első felében a csapadék mennyisége 40–60 százalékkal maradt el a sokéves átlagtól.

Az Agrárszektor cikke szerint az elmúlt évtizedek egyik legsúlyosabb aszálya jelentős hatással volt a mezőgazdaságra és az élelmiszer-termelésre, hiszen az őszi betakarítású növények teljes pusztulásához vezetett, mivel június közepétől másfél hónapon át alig hullott csapadék. 

• A legnagyobb veszteséget a kukorica szenvedte el; sok helyen teljes terméskiesés történt, az országos terméskiesés meghaladta a négymillió tonnát.
• bár a napraforgó kevésbé érzékeny a szárazságra, ott is jelentős volt a hozamcsökkenés,
• az őszi búza és árpa hozama helyenként 30-50 százalékkal csökkent,
• míg az aszály miatt nem volt elég széna és szilázs az állattenyésztéshez, így takarmányhiány alakult ki. 

Az ​Agrárszektor adatai szerint a mezőgazdasági szektorban keletkezett károk értéke elérte az ezermilliárd forintot, ami komoly anyagi terhet rótt a gazdálkodókra és a gazdaság egészére.

A kormány igyekezett a gazdáknak segíteni, így az agrárminisztérium javaslatára hitelmoratóriumról döntöttek. Ennek értelmében 2022 szeptemberétől 2023 végéig a mezőgazdasági vállalkozások beruházási és forgóeszközhiteleire hitelmoratóriumot rendeltek el, lehetőséget adva a gazdáknak a pénzügyi terheik átütemezésére. ​A kormány döntött arról is, hogy a kárenyhítési alapból történő kifizetések felgyorsítása érdekében a biztosítók kötelesek voltak az aszálykár bejelentését követő 14 napon belül kárelőleget fizetni a termelőknek. ​

Újra árad a Duna

Bár elmaradtunk a 2013-as közép-európai áradások szintjétől, 2024 szeptemberében az utóbbi idők legnagyobb árhulláma vonult végig a Dunán és mellékfolyóin. Az ősz első hónapjaiban a Borisz névre keresztelt ciklon hosszú napon át nagy mennyiségű csapadékot zúdított a vízgyűjtő területekre, ami rövid időn belül megemelte a folyó vízszintjét. Budapesten szeptember 21-én, szombaton hajnalban tetőzött a Duna, vízszintje elérte a 830 centimétert. Budapesten is aktívan zajlott a védekezés: civilek csatlakozva a hatóságok munkájához homokzsákokat pakoltak a Margit-szigeten és a város több pontján, természetesen a rakpartokat is lezárták. 

A víz elöntötte az alsó rakpartokat, és a Parlament lépcsőjéig emelkedett. A kormány az árvízi védekezés során újra operatív törzset hívott össze a leghatékonyabb védekezés érdekében, Orbán Viktor is több politikushoz hasonlóan folyamatosan járta a védekezés helyszíneit és koordinálta a munkát. 

– mondta a kormányfő az árvízzel kapcsolatban TV2 Tények című műsorában.

Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy az ország hatalmas munkát végzett, és most már „az anekdoták jönnek elő, meg a lelkileg felemelő pillanatok”, de voltak veszélyes időszakok is. Ha nem lett volna ilyen olajozott az együttműködés a védekezésben résztvevők között, ebből nagy baj is lehetett volna – jelentette ki. A miniszterelnök szerint 

A határok zárva, komoly munka folyik jelenleg is

A honvédség is csatlakozott a tavasszal kirobbant száj- és körömfájás járvány elleni védekezésben. Böröndi Gábor, a Honvéd Vezérkar főnöke szerint több száz katona és a Magyar Honvédség technikai eszközparkja áll készenlétben az állategészségügy munkájának támogatására. A vezérezredes közlése szerint Hegyeshalomban és Rajkán telepítettek nagynyomású mentesítőkészleteket, amelyeket a fehérvári vegyvédelmi ezred katonái kezelnek. 

Emellett a katonaság a mentesítő eszközök feltöltéséhez ipari vizet szállít, és a vizet a civil mentesítő eszközök részére is biztosítják – tette hozzá. A vezérezredes kiemelte, hogy talaj- és vízminták értékelésével képesek a vírus kimutatására a szivárgó vizekben, illetve a Magyar Honvédség biztosítási feladatokat láthat el bizonyos objektumok zárásával és annak ellenőrzésével.

Pásztor Szabolcs országos főállatorvos március elején jelentette be, hogy Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség, a vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen. Kiemelte: a telepen, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található, március 3-án jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség tünetei. 

A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak. A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket – hangsúlyozta az országos főállatorvos. Pásztor Szabolcs elmondta, ez a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon.

 – kérte a miniszterelnök Facebook-oldalára hétfőn feltöltött videójában.

A miniszterelnök jelezte: az összes szakember, aki ehhez szükséges, rendelkezésre áll, a pénzügyi források szintén rendelkezésre állnak, Orbán Viktor arra kért mindenkit, hogy a hatóságok felhívásait tartsák be.

A nyitókép 2010. október 11-én készült; Orbán Viktor miniszterelnök tájékozódik a védekezési munkálatokról és a kárfelszámolásról az ipari katasztrófa által sújtott Veszprém megyei Kolontáron. A Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. (MAL Zrt.) Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én mintegy egymillió köbméternyi mérgező, maró hatású vörösiszap ömlött ki gátszakadás miatt. Az áradás három települést – Devecser, Kolontár, Somlóvásárhely – öntött el. Balról Ékes József, a Fidesz országgyűlési képviselője, jobbról Muhoray Árpád, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) korábbi főigazgatója. Fotó: Mohai Balázs/MTI