Június közepéig lehet majd véleményt nyilvánítani.
A napokban elindult az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló véleménynyilvánító szavazás tájékoztatási kampánya.
Hidvéghi Balázs, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára az M1 csatornának nyilatkozva elmondta: a Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás legfontosabb üzenete az, hogy mi döntsünk, és ne engedjük meg azt, hogy a fejünk felett döntsenek a brüsszeli bürokraták és bukott politikusok.
Mint videójában is figyelmeztetett, óriási horderejű döntés előtt állunk, Ukrajnát Brüsszel gyorsított eljárásban fel akarja venni, be akarja erőltetni az Európai Unióba anélkül, hogy meghallgatná az emberek véleményét. A kormány szerint ez számos veszélyt jelent a magyar családok számára – mutatott rá, megjegyezve, hogy
Ukrajna eddigi támogatása is már mintegy 2,5 millió forint költséget jelentett minden magyar családnak,
ha pedig beerőltetnék Ukrajnát az EU-ba, akkor ez évi szinten félmillió forintos költség lenne minden családnak.
Hidvéghi a szavazás menetrendjéről elmondta: a postai kézbesítés április közepén indul és május 20-ig mindenki megkapja a borítékot a szavazólappal, egy levéllel és egy ingyenes válaszborítékkal. A szavazólapokat június 20-ig lehet visszaküldeni.
Orbán Viktor miniszterelnök a március elején tartott EU-csúcson jelentette be, hogy szavazást kezdeményez Ukrajna tervezett uniós felvételéről, többször is figyelmeztetve arra, hogy egy tagságra teljesen alkalmatlan ország felvétele milyen károkat okozna Magyarország és egyben Európa számára.
Ezt is ajánljuk a témában
A kormányfő egyedüliként megvétózta a fegyverszállításokat Ukrajnába, majd bejelentette, hogy véleménynyilvánító szavazást indít Ukrajna európai uniós tagságáról.
Menczer Tamás, a Fidesz–KDNP kommunikációs igazgatója pedig azt közölte a múlt héten, hogy a kormánypártok politikai országjárásra indulnak, hogy felhívják az emberek figyelmét az ukrán EU-tagság veszélyeire.
Ahogy a Magyar Nemzet cikke megjegyzi, a magyar kormánynak már jelentős tapasztalata van abban, hogy az ország érdekeit sikeresen képviselje Brüsszelben,
ebben pedig rendszeresen tud támaszkodni a magyar állampolgárok véleményére.
Az is kiderült, hogy a véleménynyilvánító szavazás a nemzeti konzultációkhoz hasonló módon fogják lebonyolítani.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Európai Unió már eddig is 135 milliárd euró, azaz mintegy 55000 milliárd forintnyi támogatást nyújtott Ukrajnának.
A kormány legutóbb tavaly ősszel indított nemzeti konzultációt, többek között a gazdasági szuverenitásunk, semlegességünk, valamint a béremelések témakörében. A kérdőíveket több mint 1,3 millióan töltötték ki, a résztvevők túlnyomó többsége pedig támogatta a kormány álláspontját.
A 2023 őszén tartott nemzeti konzultációban az ukrán tagság is a kérdések között szerepelt, amire akkor a több mint másfél millió résztvevő 99 százaléka nemmel voksolt.
Az ukrajnai háborúra adott uniós válaszként bevezetett brüsszeli szankciókról 2022 őszén kérte ki a magyar emberek véleményét a kormány. Ekkor a magyarok 97 százaléka elutasította a súlyos károkat okozó szankciókat.
Nyitókép: JOHN THYS / AFP
Az orosz elnök tanácsadója biztató nyilatkozatot tett.
Ha az Eurocleart az EU arra kényszerítené, hogy átadja a számláin tartott orosz pénzeszközöket, az intézmény mindenképpen bíróság előtt támadná meg a döntést – tette hozzá a vezérigazgató.
Nemcsak anyagilag mentek messzire Ukrajna támogatásában. Retorikailag is – fogalmazott a védelmi miniszter.
A beszámolók szerint a katonák gyakran saját zsebből kénytelenek fedezni olyan alapvető dolgokat a fronton, mint a benzin, a felszerelés vagy a szállásbérlés.
Szokásához híven nem köntörfalazott a tárcavezető.
„A 28 pontos béketerv valójában orosz diktátum” – mondta Judy Dempsey.
Maruzsa Zoltán célként fogalmazta meg, hogy jövőre elérjék a 936 ezer forintos pedagógus átlagbért.
Káté Gyula ellen még december 2-án adták ki az elfogatóparancsot.
