Délutánra a férfi ellopott egy taxit, majd a forgalommal szemben hajtott fel az Árpád hídra, ahol frontálisan ütközött két másik járművel. A balesetben ő maga és két vétlen ember életét vesztette.
Három család élete omlott össze, és mindez olyan eseménysorozat következménye volt, amely megelőzhető lett volna, ha a hatóságoknak lehetőségük van a gyanúsított őrizetben tartására mindaddig, amíg a helyzetet teljes körűen fel nem mérik.
Ez az eset nem egyszerű rendőri hiba, hanem jogalkotási hiányosság következménye. A rendőrség saját bevallása szerint nem tehetett mást, mert a jelenlegi szabályozás nem biztosít kellő mozgásteretolyan esetekben sem, ahol a veszély nyilvánvaló.
A kábítószer hatása alatt álló, instabil személyek potenciálisan közvetlen veszélyt jelenthetnek a társadalomra, és ezt a veszélyt nem lehet figyelmen kívül hagyni pusztán formai kritériumok miatt.
Ezért különösen aggasztó, hogy újabb, kábítószerrel kapcsolatos súlyos ügyekben ismét szabadlábra kerülhetnek a gyanúsítottak. Bár az ártatlanság vélelme alapelv a jogállamiságban, nem szabad elfeledni: a közbiztonság nem másodlagos kérdés.
Jelenleg az előzetes letartóztatás szigorú formai feltételekhez kötött. Ilyen például a szökés, bűnismétlés vagy bizonyítékok eltüntetésének veszélye. A jogalkotó megfontolhatná, hogy ezek mellé bekerüljön a »közvetlen társadalmi veszélyesség«, mint önálló indok. Ezt lehetne alkalmazni
kifejezetten a kábítószer, pszichoaktív szer befolyása alatt álló, vagy zavartan viselkedő személyek esetében.
Újabb javaslat, hogy ideiglenes őrizetbe vonható legyen az a személy, akit kábítószer hatása alatt állónak tartanak. Legyen lehetőség egy rövid, 48-72 órás »közérdekű megfigyelési őrizetre«. Ez idő alatt el tudják végezni a szükséges toxikológiai és pszichológiai vizsgálatokat, valamint a
hatóságoknak több idő jut a megalapozott döntésre a további intézkedésekről.
A jogalkotó bevezethetne egy újabb fogalmat: »kiemelten veszélyes ideiglenes állapotban lévő személy«. Ez lehetőséget biztosítana arra, hogy nem csak elkövetett bűncselekmény, hanem rendszeres veszélyeztető viselkedés alapján is korlátozható legyen az illető mozgásszabadsága.
(kötelező megfigyelés, felügyelet vagy elektronikus nyomkövető)
Ezek a javaslatok nem az ártatlanság védelmét sértik, hanem a társadalom biztonságát szolgálják, olyan esetben, amikor a gyanúsított állapota vagy viselkedése közvetlen veszélyt jelenthet.
A csepeli droglabor és az Árpád hídi tragédia két különálló ügy, de ugyanarra a rendszerszintű problémára mutatnak rá. Olyan jogszabályi környezetre van szükség, amely nemcsak a gyanúsítottak jogait védi, hanem a társadalom egészének biztonságát is garantálja. Ha ez nem történik meg, újabb
tragédiák válhatnak elkerülhetetlenné. Ha nem cselekszünk időben, az emberi életekbe is kerülhet.