„A templomokban gyakran idézik virágvasárnap, hogy hat nappal húsvét előtt Jézus Betániába ment, ahol Lázár lakott, akit feltámasztott a halálból. Ott vacsorát rendeztek neki. Mária vett egy font valódi nárduszból készült drága olajat, megkente vele Jézus lábát, és megtörölte a hajával, a ház betelt az olaj illatával. Erre az áruló Júdás elkezdett méltatlankodni:
Miért nem adták el inkább az olajat háromszáz dénárért, miért nem osztották szét a szegények között?
Ó, milyen ismerős szöveg! Hányszor hallottuk kétezer év óta az álszent gyűlölködőket, amint összelopott vagyonuk árnyékából hamis szolidaritást mímelve a szegények sorsáért aggódnak! Annyira persze soha nem érdekelte az ilyeneket a szegények sanyarúsága, hogy saját gazdagságuk terhére próbáltak volna enyhíteni rajta. De demagóg politikát mindig is lehetett építeni erre a hazug jóemberkedésre.