Volt főállatorvos: szigorú szabályok szerint lehet leölni a fertőzött állatokat

Facebook-oldalán tett közzé fontos bejegyzést Orbán Viktor miniszterelnök a kisbajcsi állattartó telepről, miután Nagy István agrárminiszterrel tartott terepszemlét a helyi állattartó telepen, ahol felütötte fejét a száj- és körömfájás. 

„A teendő az, hogy az állományt ki kell irtani, a fertőzést lokalizálni kell, és meg kell akadályozni a továbbterjedését” – jelentette ki a kormányfő. Hozzátette: 

Pásztor Szabolcs országos főállatorvos március 7-én sajtótájékoztatón jelentette be, hogy Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás. A vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen.

A főállatorvos elmondta: a betegség utoljára 1973-ban fordult elő Magyarországon.

Tájékoztatása szerint a rendkívül ragályos betegségre a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet kezelni: ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.

Süth Miklós, volt országos főállatorvos a folyamatról a Mandiner megkeresésére elmondta:

Ennél a betegségnél nem jöhet szóba az állatok levágása, mert akkor el kellene szállítani a tetemeket egy vágóhídra, amely tovább növelné a fertőzésveszélyt. „A száj és körömfájás nagyon könnyen terjed, akár az ember ruhájáról, cipőjéről, bőrfelületéről is. A levegő is alkalmas természetesen arra, hogy az állatokból kiszabadult vírusokat továbbítsa. Ezért ilyenkor mindig a helyszínen kell végrehajtani a leölést – amelyre sajnos nincs szebb szó. Utána pedig zártan elszállítani és elégetni az állatokat” – fogalmazott Süth.

Erre megvannak az európai uniós állatjóléti előírások, amelyek a NÉBIH holnapján is fel van tüntetve

Ebben az esetben ez a legkíméletesebb megoldás. Gyógyszeres medikáció ilyen érintett egyedszámnál nem jöhet szóba” – közölte Süth Miklós.

 A Nébih vasárnap tudatta, hogy a hatóságok a legkisebb járványügyi kockázattal járó ártalmatlanítási megoldást alkalmazzák a ragadós száj-és körömfájás kezelése során. 

Nyitókép: A kicsbajcsi marhatelep (Fotó. MTI)