Tájékoztatása szerint a rendkívül ragályos betegségre a szarvasmarhák mellett minden párosujjú patás állat fogékony, így a sertések, juhok, kecskék, bivalyok és egyéb állatok. Emberre nem veszélyes, ugyanakkor az állatállományokban rendkívül súlyos gazdasági károkkal jár. A fertőző állatokat nem lehet kezelni: ha egy gazdaságban egy állat is megbetegszik, akkor a összes párosujjú patás állatot fel kell számolni.
A kisbajcsi marhatelepen összesen 1400 állatot kell leölni járványveszély miatt.
Süth Miklós, volt országos főállatorvos a folyamatról a Mandiner megkeresésére elmondta:
Ennél a betegségnél nem jöhet szóba az állatok levágása, mert akkor el kellene szállítani a tetemeket egy vágóhídra, amely tovább növelné a fertőzésveszélyt. „A száj és körömfájás nagyon könnyen terjed, akár az ember ruhájáról, cipőjéről, bőrfelületéről is. A levegő is alkalmas természetesen arra, hogy az állatokból kiszabadult vírusokat továbbítsa. Ezért ilyenkor mindig a helyszínen kell végrehajtani a leölést – amelyre sajnos nincs szebb szó. Utána pedig zártan elszállítani és elégetni az állatokat” – fogalmazott Süth.
Erre megvannak az európai uniós állatjóléti előírások, amelyek a NÉBIH holnapján is fel van tüntetve