Selmecbányán is alig harminc-negyven ember vallotta magát magyarnak a legutóbbi, 2021-es cenzus során.
„Mint észlelhették már a Látkép sorozatban megjelent tanulmányaimban, a régi magyar képeslapok bemutatása és vizsgálata sem engedi meg azt a »luxust«, hogy lemondjak bármelyik távoli, magyarok által már nem lakott településről, vagy hogy csak azért ne számoljak egy magyar királyságbeli félreeső faluval, mert ott korábban sem lakott magyar. Ezek a helységek is a magyar Szent Koronához tartoztak.
Selmecbányán is alig harminc-negyven ember vallotta magát magyarnak a legutóbbi, 2021-es cenzus során. Ez mindössze annyi, amennyivel egy kisebb templomot vasárnaponként meg lehet tölteni. De ha már nem laknának is e városban magyarok, talán el kellene felednünk azt, miközben világörökséggé nyilvánított műemléki városközpontja és ipartörténeti értékei minden méteren a magyar korokat idézik? Ez elképzelhetetlen, már csak azért is, mert a lemondással egyszerűen történelemhamisítást követnénk el – mi is.
Ezt is ajánljuk a témában
A szakralitásban hiszek – vallja Száraz Miklós György. Az íróval kalandos életútjáról, világ körüli és lelki utazásairól, történelemről és jelenkorról, indíttatásairól és mai tűnődéseiről beszélgettünk.
Persze ez a vétek nem olyanforma lenne, mint amilyet a környező országok reflexei diktálnak, ám nagyon is hasonló. Elég csak megtekinteni az UNESCO Selmecbányára vonatkozó világörökségi honlapját, ahol a magyar múlt el van kendőzve, ám azt az olvasó hamar megtudja az idegen nyelvű szövegekből, hogy a város Szlovákia (!) legrégebbi bányavárosának számít. Szó sem esik Szent Istvánról, első magyar királyunkról, aki már ezer éve is selmeci ezüstből verette dénárjait, de IV. Béláról sem, aki szabad királyi városi rangra emelte a magyar alapítású felföldi települést.
A 2016-os Nagy Magyarország anno című kétnyelvű, ismeretterjesztő falinaptáram szerkesztésekor bukkantam először erre az UNESCO-s anomáliára, és sajnálattal látom: a világörökségi honlap információi azóta sem változtak Selmecbányáról. Ugyanúgy elhallgatják a magyar múltat és a német telepesi vonatkozásokat, mint tíz évvel ezelőtt. Nagyváradi születésű magyarként pedig azonnal szembetűnik számomra az a korlátolt fogalmazási mód a szövegben, a tények elferdítése és a magyar gyökerek elkenése, amely az Erdélyt érintő romániai »szakszövegek« jellegzetességére hajaz.”
Nyitókép forrása: MTI/Farkas Tamás
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Egyelőre nem tudni, miért veszítette el uralmát a sofőr a jármű felett.
Mindkét áldozatot a combján és a lábszárán harapta meg a nagyvad, az egyikük kéztőcsontja is eltört.
Két lehetséges opciót is bejegyeztettek.
A csatorna sajtóosztálya még titkolózik, az egyik felmerült ikonikus tévés pedig sem megerősíteni, sem cáfolni nem akarta a Blikk értesülését.
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vitéz Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
1972 óta emlékeznek meg a világ több országában arról, hogy 1944. augusztus 3-ára virradóra több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban SS-katonák.
A köztársasági elnök jogköreit gyakorló házelnök a frakcióvezetőket is várja a Sándor-palotába.
