Selmecbányán is alig harminc-negyven ember vallotta magát magyarnak a legutóbbi, 2021-es cenzus során.
„Mint észlelhették már a Látkép sorozatban megjelent tanulmányaimban, a régi magyar képeslapok bemutatása és vizsgálata sem engedi meg azt a »luxust«, hogy lemondjak bármelyik távoli, magyarok által már nem lakott településről, vagy hogy csak azért ne számoljak egy magyar királyságbeli félreeső faluval, mert ott korábban sem lakott magyar. Ezek a helységek is a magyar Szent Koronához tartoztak.
Selmecbányán is alig harminc-negyven ember vallotta magát magyarnak a legutóbbi, 2021-es cenzus során. Ez mindössze annyi, amennyivel egy kisebb templomot vasárnaponként meg lehet tölteni. De ha már nem laknának is e városban magyarok, talán el kellene felednünk azt, miközben világörökséggé nyilvánított műemléki városközpontja és ipartörténeti értékei minden méteren a magyar korokat idézik? Ez elképzelhetetlen, már csak azért is, mert a lemondással egyszerűen történelemhamisítást követnénk el – mi is.
Ezt is ajánljuk a témában
A szakralitásban hiszek – vallja Száraz Miklós György. Az íróval kalandos életútjáról, világ körüli és lelki utazásairól, történelemről és jelenkorról, indíttatásairól és mai tűnődéseiről beszélgettünk.
Persze ez a vétek nem olyanforma lenne, mint amilyet a környező országok reflexei diktálnak, ám nagyon is hasonló. Elég csak megtekinteni az UNESCO Selmecbányára vonatkozó világörökségi honlapját, ahol a magyar múlt el van kendőzve, ám azt az olvasó hamar megtudja az idegen nyelvű szövegekből, hogy a város Szlovákia (!) legrégebbi bányavárosának számít. Szó sem esik Szent Istvánról, első magyar királyunkról, aki már ezer éve is selmeci ezüstből verette dénárjait, de IV. Béláról sem, aki szabad királyi városi rangra emelte a magyar alapítású felföldi települést.
A 2016-os Nagy Magyarország anno című kétnyelvű, ismeretterjesztő falinaptáram szerkesztésekor bukkantam először erre az UNESCO-s anomáliára, és sajnálattal látom: a világörökségi honlap információi azóta sem változtak Selmecbányáról. Ugyanúgy elhallgatják a magyar múltat és a német telepesi vonatkozásokat, mint tíz évvel ezelőtt. Nagyváradi születésű magyarként pedig azonnal szembetűnik számomra az a korlátolt fogalmazási mód a szövegben, a tények elferdítése és a magyar gyökerek elkenése, amely az Erdélyt érintő romániai »szakszövegek« jellegzetességére hajaz.”
Nyitókép forrása: MTI/Farkas Tamás
Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.
Nem is érti, hogy kérdezhetik meg tőle annyian, hogy kire fog szavazni.
Felvidéktől Kárpátaljáig jogviták, tragédiák és közösségi válaszok rajzolták ki az évet.
Kelemen Hunor szerint Erdély ma már biztonságos, fejlődő régió – egyre több külföldön élő magyar dönt a hazaköltözés mellett.
Összeszedtük a hét legolvasottabb híreit. A magyar válogatott sorsa továbbra is sokakat érdekel, főleg, hogy egyesek szerint nem veszett el minden remény.
Telt házas kerekasztal-beszélgetés a Magyarságkutató Intézetben Erdély román elrablásának évfordulóján.
Szondy Zoltán Orbán Viktor székelyföldi víziójáról is beszélt.
A Tisza európai parlamenti képviselői megszavazták azt a költségvetési stratégiát, amely arról szól, hogy folytatni kell Ukrajna támogatását, sőt azt növelni kell – a végtelenbe és tovább.
Európa kettészakadt.
