Viszont érdemes a nagyböjt előtt feltenni a kérdést, mielőtt a megszokott rutinnal esünk neki: amiket eddig próbáltam, beváltak? A havonta váltogatott divatdiéták, kúrák, mindenféle new age terápiák és kezelések, melyek többsége jobb esetben kidobott pénz és idő, rosszabb esetben veszélyes sarlatánság, ami maximum árt, de nem használ? A modern ember beteg, és ez a betegség elsősorban a lélek betegsége (Voegelin elég találóan pneumapatologiának nevezte ezt a modern betegséget). Ezért keresi mindenki a rapid megoldásokat, csodaszereket-és terápiákat, diétákat, mindenféle mágikus bóvlikat. Ugrál egyikről a másikra, végső gyógyulást remélve minden fizikai és lelki sebtől, miközben egyre mélyebben nyúl a zsebébe, hátha a következő már tényleg csodát tesz.
Csakhogy az emberek – a saját erejükből – nem tesznek csodát.
Ha már az ember összes varázslatán túl vagyunk, feltehetjük a kérdést, hogy nem volna-e érdemes – csak a próba meg a vicc kedvéért – Istenhez fordulnunk? Persze, tudom, »én állandóan próbáltam beszélni hozzá, de nem válaszol«. Erre a kifogásra Isten leginkább azt tudná mondani, hogy »én beszélek, de nem hallasz, mert folyamatosan üvölt a Netflix meg a YouTube, pörög a TikTok meg az Insta, bújod a horoszkópot, meg tátott szájjal hallgatod az életmód-influenszereket«. Nem Ő nem beszél. Mi nem hallgatunk.