Viszont érdemes a nagyböjt előtt feltenni a kérdést, mielőtt a megszokott rutinnal esünk neki: amiket eddig próbáltam, beváltak? A havonta váltogatott divatdiéták, kúrák, mindenféle new age terápiák és kezelések, melyek többsége jobb esetben kidobott pénz és idő, rosszabb esetben veszélyes sarlatánság, ami maximum árt, de nem használ? A modern ember beteg, és ez a betegség elsősorban a lélek betegsége (Voegelin elég találóan pneumapatologiának nevezte ezt a modern betegséget). Ezért keresi mindenki a rapid megoldásokat, csodaszereket-és terápiákat, diétákat, mindenféle mágikus bóvlikat. Ugrál egyikről a másikra, végső gyógyulást remélve minden fizikai és lelki sebtől, miközben egyre mélyebben nyúl a zsebébe, hátha a következő már tényleg csodát tesz.
Csakhogy az emberek – a saját erejükből – nem tesznek csodát.
Ha már az ember összes varázslatán túl vagyunk, feltehetjük a kérdést, hogy nem volna-e érdemes – csak a próba meg a vicc kedvéért – Istenhez fordulnunk? Persze, tudom, »én állandóan próbáltam beszélni hozzá, de nem válaszol«. Erre a kifogásra Isten leginkább azt tudná mondani, hogy »én beszélek, de nem hallasz, mert folyamatosan üvölt a Netflix meg a YouTube, pörög a TikTok meg az Insta, bújod a horoszkópot, meg tátott szájjal hallgatod az életmód-influenszereket«. Nem Ő nem beszél. Mi nem hallgatunk.
A böjt nem fogyókúra, nem méregtelenítés és nem is mágikus öngyógyítás, hanem lehetőség arra, hogy elhallgassunk, és eltüntessük azt a mérhetetlen mennyiségű zajt, amitől nem halljuk Istent. Kapcsoljuk ki egy kicsit az internetet meg a streaminget, mutatkozzunk be a családunknak stb. És talán most az egyszer érdemes az Ő segítségét kérni a – még oly jó szándékú – emberek, meg a nem túl jó szándékú sarlatánok helyett (a gyónás példának okáért ingyér’ van, ahogy az ima is). Horoszkópok meg csilliárdos életmód-tanácsadók helyett ki lehet nyitni a Szentírást, könnyen lehet, hogy válaszokat találunk benne a kérdéseinkre (oké, pápista vagyok, nyilván nehezebb elhinni, hogy egy efféle kinyitja a Bibliát, megértem).
És ha valaki megváltást ígér – legyen az egyéni, lelki, vagy politikai-kollektív -, emlékeztessük rá, hogy az embert már megváltották, úgyhogy kösz, de kösz, nem.
Christus rex est.”
Nyitókép: Megadja Gábor Facebook-oldala