„Komoly kihívás elé néz a szektor” — szakértő értékelte a kormányzati bejelentést

Mint arról a Mandiner is beszámolt, kedd reggel Orbán Viktor miniszterelnök véget vetett a kereskedelmi láncok indokolatlan áremelésének. Mint a kormányfő felidézte: a kormányzati döntést megelőzően tárgyalásokat folytattak a kereskedelmi láncok képviselőivel: mivel a kereskedők ajánlatai azonban messze elmaradtak az elvártaktól, rendkívüli intézkedések mellett döntöttek.

– jelentette be Orbán Viktor, aki mindenkit biztosított arról, hogy a kormány határozottan fellép az áremelésekkel szemben.

„Komoly kihívás elé néz a szektor”

Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára az Indexnek arról beszélt, hogy a kiskereskedelmi árrés limitálása komoly kihívás elé állítja a szektort.

A szakértő a lap megkeresésére arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormánynak még számos kérdést meg kell válaszolnia az intézkedéssel kapcsolatban. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy

Kozák azt is kifejtette, hogy a bejelentett intézkedéscsomag bármely vállalkozó számára is komoly kihívást jelent, mivel ez „valamilyen szinten egy beavatkozás a piaci alapú árképzésbe, versenytárs típusú árképzésbe”.

Mint hozzátette: szerinte az árrés szabályozása önmagában nem oldja meg az inflációt. De kitért arra is: a kereskedőknek sem érdeke az áremelés, hiszen ők is versenyben állnak egymással, magasabb árakon kevesebb terméket tudnak eladni – hangsúlyozta.

Alapvetően egyszerű a piaci logika

A főtitkár azzal folytatta, hogy a piaci logika alapvetően egyszerű: „a kereskedő annyiért adja a terméket, amennyiért megveszi a vásárló. Ha a magas árak miatt a vásárló átmegy a versenytárshoz, nyilván árat kell csökkenteni, mert különben elveszíti a vevőt”.

Amikor azonban az Index arról kérdezte, jogosan várható-e a kereskedőktől, hogy társadalmi felelősségvállalásként önként csökkentsék áraikat, Kozák Tamás úgy fogalmazott, hogy

Ugyanakkor hozzátette, hogy az árcsökkentést nem feltétlenül sorolná a társadalmi felelősségvállalás körébe, a felelős árképzést viszont igen, ami figyelembe veszi a vásárlóerőt – idézte a lap.

Valamivel később arra a a felvetésre, hogy az árrésstop miatt a kereskedők más termékeken próbálnák-e majd kompenzálni az elvesztett profitot – ahogy ez az árstopos termékeknél több alkalommal történt –, az OKSZ főtitkára elmondta, hogy ez a helyzet most is elképzelhető, de mivel a bevont termékek köre szélesebb, ezért ennek alkalmazására korlátozottabb lehetőségek vannak.

Így változhatnak hétfőtől az árak

Kora délután Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy háttérbeszélgetésen elárulta azt is, pontosan miként néz majd ki az Orbán Viktor miniszterelnök által kedd reggel bejelentett árrés-szabályozás. A tárcavezető hangsúlyozta, nem volt megfelelő mértékű az árcsökkentés a kereskedelmi láncok részéről, ezért kellett lépni. 

azaz ha valakinek 4 százalék az árrése a felsorolt harminc alapvető élelmiszer, azaz 30 termék valamelyikén, az nem nőhet, amelyiknél pedig 10 százalék felett van, azt le kell vinni 10 százalékra, vagy alá. Ez azon kereskedőkre vonatkozik, amelyeknek 2023-ban meghaladta az értékesítés nettó árbevétele az egymilliárd forintot. Azaz a kiskereskedelmi láncokra nem. Az árrést a januári átlaghoz igazítják termékenként.

Nagy többek között ismertette, hogy a beavatkozás első körben május 31-ig lesz érvényben, addig ki kell elemezni a beérkező adatokat. Május közepén látni fogjuk, volt-e elegendő letörő hatás benne – magyarázta a tárcavezető, aki elárulta: 

Reményeink szerint meg tudjuk fogni az élelmiszer-inflációt már áprilisban, de ez azon is múlik, hogy a beszállítók tartózkodjanak az áremeléstől – hangsúlyozta a miniszter.

A beszélgetés során az is elhangzott, hogy hasonló szabályozás van Romániában, Észak-Macedóniában, de terveznek ilyen lépést Lettországban és Görögországban is volt már hasonló. Az intézkedésnek egyébként 15-20 százalékos forgalomnövekedési hatása is lehet, legalábbis a kereskedők erre számítanak – tette hozzá Nagy Márton.

Nyitókép illusztráció. Fotó: MTI/Balogh Zoltán