Áremelés jöhet Budapesten, sokakat érinthet a balliberális városvezetés lépése.
Március 26-án 9 órától tartja soron következő ülését a Fővárosi Közgyűlés. Itt a képviselők 49 napirendi pontot tárgyalnak majd, köztük a budapesti közlekedési és közlekedésszervező vállalatok (BKV, BKK) idei üzleti évéről.
Amennyiben átmennek a vonatkozó javaslatok,
Karácsony Gergelyék csapata úgy számol, amennyiben jól kalkulálnak, 880 milliós többlettel zárhatják az idei esztendőt. Ugyanakkor a reptéri busz tarifaemelése is terítéken lesz a szerdai közgyűlésen: az eredeti javaslat szerint 2500 forintra emelnék a repülőtéri vonaljegy árát, viszont a DK-s Keszthelyi Dorottya módosítója még erre is tenne 500 forintot, háromezerre emelve a jegy árát.
Szivárványszínű díszvilágítást javasol a Kolosy téri Sarlós Boldogasszony-plébániatemplomra a Párbeszéd-Zöldek fővárosi frakciója, az erről szóló módosító javaslatot Barabás Richárd frakcióvezető nyújtotta be kedden a közgyűlésnek.
A szerdai ülés 47. napirendi pontjának előterjesztett eredeti javaslatban a templom díszkivilágítása volt a megjelölés, a fideszes Szécsényi Dániel nyújtotta be múlt héten, ehhez nyújtott be kedden egy módosítót Karácsony politikai közössége, a Párbeszéd, így került az előterjesztésbe a „szivárványszínű” megjelölés.
A kormánypártok tiltakoznak, kérik, hogy Karácsonyék azonnal vegyék le a napirendről a „provokatív” javaslatot.
Ezt is ajánljuk a témában
A progresszív baloldal régóta igyekszik kisajátítani a szivárvány jelképét, és felhasználni a saját világképének terjesztésére, amely a sokszínűség egy sajátos felfogását jelenti.
Bódis Krisztát, az lmbtq-mozgalom egyik meghatározó alakját, Magyar Péter támogatóját ismét jelölik a Fővárosi Szociális Közalapítvány élére. Bódis szerzőként homoszexualitást népszerűsítő filmeket és könyveket jegyez, a migrációt pozitív jelenségnek tartja, és rendszeresen csatlakozik a patrióta kormányt kritizáló kezdeményezésekhez.
Csakhogy ezúttal a közalapítványról szóló előterjesztésben nem Bódis szerzői álneve szerepel, hanem az eredeti: Horváth Krisztina.
A kormánypártok a hír hallatán azt írták, „egyszerre derült ki újfent a Tiszáról, hogy gőzük sincs semmiről és az is, hogy simán átvernék a budapestieket még ilyen pitiáner trükkökkel is mint zárt ülés meg álnevek.
Ez szégyen, és mi ezt most sem fogjuk hagyni. Nem kérünk a Bódis Krisztákból, nem kérünk Brüsszel katonáiból, érkezzenek bármilyen néven is!”
Főpolgármester-helyettesről szóló előterjesztés ugyanis nem került fel a napirendi pontok közé. Emlékezetes, a Fővárosi Törvényszék épp a napokban mondta ki, hogy a Fővárosi Önkormányzat mulasztásos törvénysértésben van, mert továbbra sem választott a főpolgármesternek helyettest.
A Fővárosi Törvényszék 2025. március 18-án kihirdetett ítélete – fellebbezés hiányában – 15 nap elteltével válhat jogerőssé.
De aggályos a büdzsé is, ugyanis Rákosrendező megvásárlásának költsége nem szerepel a főváros költségvetésében. Közismert, a főváros tulajdonában álló Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. hétfőn átutalta a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő számlájára a rákosrendezői terület vételárának első részletét, 12,7 milliárd forintot.
Ám Szentkirályi Alexandra ezután úgy értékelt,
Karácsonyék költségvetése „gyakorlatilag törvénytelen” és nem fest valódi képet,
mert a szolidaritási hozzájárulást sem tüntette fel tételként, és most ez a hatalmas költségvetési tétel sem szerepel benne. A kormánypártok frakcióvezetője felvetette, hogy vajon jó ötlet-e Rákosrendező megváráslása, mialatt a fővárosnak az alapműködésre, így a kötelezően felújítandó utakra vagy a közterei tisztán tartására sincs pénze.
Ezt is ajánljuk a témában
Számtalan téma napirendre kerül a szerdai közgyűlésen, de a törvénytelen állapot megszüntetése nem került közéjük.
A Budapesti Fidesz-KDNP egyébként a következőkkel készül a szerdai közgyűlésre:
Ezt is ajánljuk a témában
A Budapest Műhellyel egy olyan szakmai tudásközpont jön létre, amely a főváros fejlesztésére koncentrál.
Karácsony és Vitézy Dávid közös javaslatában a pesti és budai fonódó villamosok munkáinak felgyorsítását kezdeményezi a kormánynál. A fejlesztések uniós (IKOP) forrásokból valósulnának meg. A budai fonódó újabb ütemében a Szent Gellért térről déli irányba, a Műegyetem rakparton végigvezetve elérnék a Kopaszi-gát térségét.
Utóbbi javaslattevő bővítené a budapesti sétálóutca-hálózatot, mégpedig Belső-Erzsébetvárosban. Fővárosi tervek alapján öt utcát alakítanának át „gyalogos prioritásúra”, a Kazinczy utcát, a Dob utcát, a Madách Imre utat, az Asbóth utcát és a Kis Diófa utcát. Egy féléves tesztidőszak után véglegesítenék a forgalmi rendet.
Ugyanakkor a hetedik kerület gyurcsányista polgármestere, Niedermüller Péter kritikus hangvételű posztot tett közzé. „Hogy lehet az, hogy amíg a Nagykörút felújításával kapcsolatban tartanak lakossági fórumokat, addig a sétálóutcák kialakításának ügyében már nem? Ez lesz az új módi? Kijelölés és végrehajtás, egyeztetésnek, ellenkezésnek helye nincs? – írta a DK-s vezető. – Vitézy egy éve, a választási kampányban még így fogalmazott: »Az utcák optimális kialakítását széles körű egyeztetések alapján, az ott élők és a használók bevonásával tervezzük meg. (…) A kerületi önkormányzatokkal együttműködésben azon dolgozunk, hogy a legjobb nyugat-európai gyakorlatokat követve tegyük biztonságosabbá a lakóutcákat az ott élők számára.«
Úgy tűnik, hogy a választás után a helyiek, így az erzsébetvárosiak véleménye és az önkormányzatokkal való együttműködés már nem annyira fontos. Ismerős ez az attitűd, éppen 15 éve kormányozza így az országot a Fidesz.”
Nyitókép forrása: MTI / Purger Tamás
És ezt még tudta fokozni...
A Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője szerint a főpolgármester a budapestiek szemébe hazudott.
Karácsony Gergely támogatja a Tisza Párt adópolitikáját, azt azonban nem tudja ő sem, hogy mit titkol Tarr Zoltán, pedig rendszeresen egyeztetnek.
Az első vizsgálat a múlt hétvégén lezárult, és „lesújtó eredményt hozott” – mondta Latorcai Csaba.
Több mint tízszeresére ugrott a „polgárháború” említése az X közösségi oldalon Charlie Kirk jobboldali aktivista halálát követően.
Kiegészítve a svédisztáni sajtó cikkei alatt megjelent svéd állampolgárok kommentjeivel.
Dmitro Razumkov szerint katonailag esélytelen visszaszerezni az elvesztett ukrán területeket.
