Elemzés: a baloldali sajtó szereti a híreket a saját felfogása szerint értelmezni

Az osztrák és a magyar külügyminiszter bécsi találkozóját követően több magyar hírportál is arról számolt be, hogy Beate Meinl-Reisinger aggodalmát fejezte ki a magyarországi LMBTQ-helyzettel kapcsolatban. Csakhogy a hivatalos közlemény szerint ez a téma el sem hangzott a kétoldalú megbeszélésen. A Telex és a 24.hu ennek ellenére is figyelemfelkeltő, de megtévesztő címekkel tálalta a hírt – erről ír a Faktum.

A cikkben arról számoltak be hogy pénteken Bécsben tárgyalt egymással Szijjártó Péter magyar és Beate Meinl-Reisinger osztrák külügyminiszter. A találkozót követően az osztrák fél nyilvánosságra hozott egy közleményt, amelyben valóban szerepelt az, hogy az osztrák politikus „aggodalommal figyeli” az LMBTQ-közösségek magyarországi helyzetét. 

Az írásban arra hívták a figyelmet, hogy ez nem a kétoldalú megbeszélés tartalma volt, hanem az osztrák minisztérium utólagos, általános állásfoglalása. 

A Telex ugyanis már vasárnap reggel arról cikkezett:

Az elemzés szerint, ez a cím azonban azt a benyomást keltette, mintha ez a téma konkrétan a magyar külügyminiszter előtt hangzott volna el, és akár diplomáciai feszültséget is okozott volna. A cikk későbbi részéből ugyan kiderült, hogy ez az osztrák külügy utólagos közleményéből származik, de a cím és a cikk eleje megtévesztően sugallta a kétoldalú egyeztetés tartalmát.

A valóság ezzel szemben az, hogy az osztrák külügy általánosságban hivatkozott az LMBTQ- közösségekkel szembeni erőszakos fellépések növekedésére a világon, nem kifejezetten Magyarország kapcsán, és nem is a kétoldalú megbeszélés során.

A cím így nem csupán dramatizál, hanem konkrét tartalmat tulajdonít egy el nem hangzott üzenetnek, ezzel torzítva az olvasók tájékozódását, és olyan politikai feszültséget sugallva, amely a hivatalos kommunikáció szerint nem is történt meg – írták.

A 24.hu hasonló hibába esett, mivel írásukban azt állították, hogy az aggodalom a találkozón, személyesen hangzott el. Ez azonban a hivatalos források szerint nem volt igaz. 

A történet újabb példája annak, amikor a hírverseny és az érzelmekre ható címadás fontosabbá válik az újságírói pontosságnál. Bár mindkét portál cikke tartalmazza a hivatalos közleményre való hivatkozást, a címek és a cikkek szerkezete félrevezető módon értelmezhetik a valós történéseket – különösen azok számára, akik csak a cím alapján tájékozódnak.

Nyitókép:Selcuk Acar / Anadolu via AFP