A Mandiner értesülései szerint a megmozdulások mögött egy kisebb, de hangos, magát politikai aktivistaként pozícionáló hallgatói csoport áll. Miközben a többség békét, s a régóta halogatott változások nyugodt folytatását szeretné.
Megzavarták a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem hallgatói az egyetem szenátusának február 3-án tartott ülését, amelyen Koós Pál rektor is részt vett.
Az egyetem szervezeti átalakítását és a rektor ezzel kapcsolatban hozott személyi döntéseit is tárgyaló ülésen a hallgatók folyamatosan tapsoltak, mikor a rektor szóhoz próbált jutni. Emellett olyan szórólapokat is osztogattak, amelyeken az általuk illegitimnek tekintett rektor és helyetteseinek lemondását, a „szenátus autonómiájának helyreállítását és a Böszörményi-Nagy Gergely vezette kuratórium hatalmának csorbítását követelték”. A hétfői szenátusi ülést végül berekesztették – számolt be a Telex.
A hétfői eseményekről sajtóközleményt is kiadott a MOME hallgatóiból frissen megalakult MOME FRONT. Azt írták, hogy „a kuratóriumi-rektori önkény következtében a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem polgárai számára megszűntek a biztosítékok az intézmény szakmai és szellemi integritására, elvesztettük bizalmunkat az egyetem vezetésével szemben”. Erről részletesebben itt írt a Telex.
Érdekesség azonban az aktivisták megmozdulása kapcsán, hogy annak idején maga az egyetem kezdeményezte, gyakorlatilag maga a MOME találta ki az egyetemi modellváltást.
A fenntartó alapítvány kuratóriumában ráadásul nem ülnek, és soha nem is ültek politikusok.
Ellenben helyet foglal a testületben egy volt rektor, Kopek Gábor személyében, elismert kulturális diplomataként Bogyay Katalin, valamint olyan üzletemberek, mint Scheer Sándor, Szemerey Szabolcs vagy Böszörményi-Nagy Gergely. Böszörmény-Nagy – akinek írásai rendszeresen megjelennek a Mandiner hasábjain is – a kuratórium elnöke, aki kifejezetten jártas a kreatív iparban. Például az általa gründolt Design Terminal építette fel az első mentorprogramot kreatív ipari vállalkozóknak Magyarországon.
További adalék: a MOME költségvetése nőtt az egyik legnagyobb mértékben a modellváltás óta, közel négyszeresére, ezt az összeget pedig az egyetem – kifejezetten a fenntartó elvárásai mentén – javarészt béremelésekre fordította, így a MOME bérei és ösztöndíjai régiós szinten is versenyképesek. A hallgatói ösztöndíjak, támogatások mintegy két és félszeresére nőttek a modellváltás óta. Továbbá: a MOME szinte az egyetlen egyetem az országban, amely 98 százalékban képes kollégiumi elhelyezést biztosítani annak, aki igényli.
Az intézménnyel szembeni társadalmi bizalom növekedését pedig az is jelzi, hogy
a MOME-ra jelentkezők száma a modellváltás óta stabilan növekszik.
Aligha meglepő, hogy mindezek tükrében az egyetem fejlesztését eddig elkerülték a politikai botrányok, ellenben új szakemberek érkeztek, a régóta az egyetemen dolgozó oktatók, kutatók közül pedig sokan előre léphettek. A kuratóriumi elnök személyes kezdeményezése, a hátrányos helyzetű tehetségeket felkaroló Tiéd a holnap program más intézmények számára is mintaként szolgál.
Értesüléseink szerint 2025 elején olyan oktatók kezdték támadni a reformot az egyetem falain kívül és belül, akik maguk is részt vettek a reform kidolgozásában, és meg is szavazták azt. Nem beszélve arról, hogy
olyan kisebb, de hangos hallgatói csoportok kezdtek panaszkodni arra, hogy nincs információjuk a reformról, amelyek korábban látványosan bojkottálták a számukra tartott tájékoztató fórumokat.
„Az ő szempontjukból ugyanis kritikus fontosságú, hogy megpróbálják megakadályozni a MOME modellváltásának sikerét. Ellenkező esetben kiderülne, hogy a modellváltás, az új emberek és az új tudás behozása valóban jó eszköz egy-egy egyetem megújítására” – hangsúlyozták forrásaink lapunknak.
Megjegyezték, az egyetem számos munkatársa úgy érzi, a feszültséget, békétlenséget egy maroknyi csoport tudatosan szítja az intézményben: részben olyan korábbi vezetők, akik tartanak a megújulás által kinyitott szakmai versenyhelyzettől, részben egy kisebb de hangos, magát politikai aktivistaként pozícionáló hallgatói csoport.
Közülük néhányan már hónapokkal ezelőtt arról beszéltek a Tilos Rádió éjszakai adásában, hogy „ha törik, ha szakad, balhét csinálnak az egyetemen” – idézték fel.
A közösség nagyobb része eközben inkább békére és a régóta halogatott változások nyugodt folytatására szavazna.
A reform számos belső támogatója közül sokan nyilvánosan is hangot adtak a véleményüknek, és nyilatkozatokkal erősítették meg kiállásukat a Jövő Egyeteme program honlapján. Ezt mutatják a Böszörményi-Nagy Gergely nemrégen a vitában jegyzett posztja alatti bejegyzések is.
Nyitóképünk illusztráció! Fotó: Mandiner-archív
Míg a hazug törődik a valósággal azért, hogy eltagadhassa azt, a „bullshitter” számára teljesen közömbös, az ő egyetlen célja a hatás – írta éleslátó esszéjében Harry G. Frankfurt közel negyven évvel ezelőtt.
Zürichi kerekasztal-beszélgetés az európai demokráciáról, értelmes politikai vitákról és persze Magyarországról.
A felelőtlen ígérgetés hatalmas kárt okoz az ukrán népnek, ezeket az USA nem tudja/akarja betartani.
Menczer Tamás és Kacsoh Dániel a kötcsei pikniken beszélgetett az aktuálpolitikai helyzetről, különösen a TISZA Párt tüntetéséről, Magyar Péter stílusáról és a párt elkerülhetetlen bukásáról.
„Választást kell nyerni, utána mindent lehet” – mondta Tarr Zoltán Etyeken. Ez a mondat egyszerre bizarr és hátborzongató. Ezt a választási stratégiát már Peruban is kipróbálták. Spoiler: nem happy enddel végződött. Sebestyén Géza írása.
Mehringer Marci szerint szomorú, hogy a Beatrice egykori frontembere már nem lázadó.
A miniszterelnök által meghirdetett magyar modell erős szellemi bázissal és európai érthetőséggel bír, a Patrióták pedig esélyt kaphatnak arra, hogy uniós szinten új keretet adjanak a kereszténydemokráciának.
Erling Haaland újabb rekordot döntött meg. Ilyen volt a csütörtöki BL-este.
