Mutatjuk a tényeket: hivatalos dokumentumokban írta le a nemzetközi baloldal, hogyan kellene levezényelni a nyugdíjmegszorításokat Magyarországon

Brüsszel és a baloldal „nyugdíjreformot” akarnak, amelynek részeként eltöröltetnék a kormánnyal a 13. havi nyugdíjat, megszüntetnék a nők 40 éves munkaviszony utáni nyugdíjba vonulási lehetőségét, 67–69 évre emelnék a nyugdíjkorhatárt, valamint 32,5%-ra növelnék a nyugdíjjárulékot. 

A tények viszont azt mutatják, hogy a rendszer fenntartható, hiszen ma egymillióval többen dolgozunk, és fizetünk nyugdíjjárulékot, ráadásul a nyugdíjak mellett az átlagkereset, amely a járulékfizetés alapját képezi, is folyamatosan emelkedett.

A KSH adataiból kiderül, hogy valamivel 2,4 millió fő fölött van azok száma, akik nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesülnek. Közülük közel 2 millió az öregségi nyugdíjas, és rajtuk kívül körülbelül 31 ezer ember kap életkoron alapuló ellátást, amelyek közé 27 ezer fő tartozik a Nők40 keretében. Ők azok a nők, akik 40 év munkaviszony után nyugdíjba mentek, bár még nem érték el a hivatalos nyugdíjkorhatárt. Közben 4,7 millióra nőtt a foglalkoztatottak száma. 2010-ben közel 3 millió ellátott volt összesen és akkor egymillióval kevesebben dolgoztak. Akkoriban az ellátottak közül 1 millió 719 ezren voltak az öregségi nyugdíjasok, és 1 millió 261 ezren kaptak valamilyen egyéb ellátást, ami a teljes ellátotti kör 42%-át tette ki.

Hiába tagállami hatáskör a nyugdíjpolitika, az utóbbi években több alkalommal is próbált a nemzetközi baloldal nyomást gyakorolni a magyar kormányra különféle szervezetek és ajánlások útján. Az Európai Bizottság már egy 2017-es anyagában felvetette a nyugdíjkorhatár emelését, a korai nyugdíjazási lehetőségek kivezetését és az állami nyugdíjköltségek csökkentését. A 2022-es dokumentumukban konkrétan a 13. havi nyugdíj megszüntetését javasolják. Az OECD pedig hasonló ajánlásokat fogalmaz meg: 

illetve a járulékfizetési kötelezettség (a munkavállaló és a munkáltató együttes kötelezettségét jelentő) 21,65%-ról 32,5%-ra növelését (lásd a hivatkozott, nyilvánosan elérhető dokumentumokban).

A balliberális pártok és szakértőik többsége úgy véli, hogy a külső nyomásnak engedni kell, és szigorítani kell a magyar nyugdíjrendszert, csökkenteni kell a nyugdíjakat. Tőlük ez teljesen hihető, hiszen korábban Gyurcsány és Bajnai kormányai már megszüntették a 13. havi nyugdíjat, évekig az inflációnál alacsonyabb nyugdíjemeléseket adtak, több alkalommal nem fizették ki az esedékes nyugdíjkorrekciókat sem. Akkor az adóék Magyarországon volt az egyik legnagyobb nemcsak az uniós, hanem az OECD-országok között is.

A jelenlegi kormány minden lehetséges alkalommal világossá teszi, hogy nem kíván a nyugdíjasokon takarékoskodni, megőrzi a legalább inflációkövető éves nyugdíjemelést, a 13. havi nyugdíjat, a Nők40-et, és nem kívánja emelni sem a nyugdíjkorhatárt, sem a nyugdíjjárulékot. Mindez azért lehetséges, mert minden ellentétes állítással szemben a magyar nyugdíjrendszer valójában fenntartható. Ma több mint egymillióval, vagyis jelentős mértékben többen dolgozunk, mint 2010-ben, ennyivel többen is fizetünk nyugdíjjárulékot. Ehhez hozzájárul a keresetek nagyarányú emelkedése: az átlagkereset több mint a háromszorosára nőtt a 2010-hez képest. A Ratkó-gyerekek, vagyis az 1950-es évek elején születettek, 2020-ig mind nyugdíjba vonultak, és bár így nőtt az öregségi nyugdíjasok száma, 2010-ben még majdnem 3 millió volt az ellátottak száma, ma pedig kicsivel több mint 2,4 millió, tehát több mint félmillióval kevesebb ellátásra jogosult honfitársunk van. A következő években a Ratkó-gyerekeknél jóval kisebb létszámú generációk érik el a nyugdíjkorhatárt, ezért reálisan nem várható a jelenleginél több öregségi nyugdíjas.

Így amennyiben tartani tudjuk a 4,7 millió foglalkoztatottat, és továbbra is emelkednek a keresetek, minden ellenkező állítással szemben fenntartható marad a magyar nyugdíjrendszer, sőt a nyugdíjak is növekedni tudnak. A jelenlegi kormány tervei szerint amíg a Fidesz dönt a nyugdíjakról, 

 – függetlenül attól, hogy ki mit „ajánl”.

A szerző miniszterelnöki főtanácsadó, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Nemzetközi Tanulmányok Kar Gazdaság és Versenyképesség Kutatóintézetének munkatársa

Nyitókép: Mandiner-grafika