Akkor én most érvelek egy kicsit amellett, hogy a hetek múltán már-már elfelejtődni látszó előrehozott választás miért lenne mégis helyes és hasznos.
Kezdjük a mindenkit érintő elemekkel: több területen is egészen csapnivaló kormányzás folyik jelenleg Magyarországon. Pártpolitikai törésvonalak fölött gomolyog az aggodalom, hogy Nagy Márton tényleg tudja-e, mit csinál, a számok ijesztőek, hiány, infláció, forintárfolyam… A jövő minimum rizikós. Aztán: Pintér Sándor érthetetlen tétlenséggel szemléli önnön szobra ledőlését, amennyiben rossz életű herbálos bűnözők törik a rendőrminiszter nimbuszát. Önparódiába fordul a kormánysajtó, amikor hetekig vekeng azon, hogy hárommillió forintot adott a főváros a chemsexbulik (nem megyek bele, hogy mi az) ártalomcsökkentésére, jaj, drogos búzák, de közben két kézzel takarja a szemét, hogy ne lássa, hogyan eszi meg a pancsolt drog a vidéket. Holott utóbbi, a fene egye meg, első lépésben rendészeti kérdés lenne, rendőrök gumibottal, berúgott ajtók és leültetett dílerek. Minden smonca az oktatással meg szociálpolitikával aztán jönne.
Aztán: ott a közlekedés is. Lázár János úgy viselkedik, mint a rakoncátlan gyerek, aki direkt végighúzza a botot az utca összes léckerítésén, hogy mindenki őt hallja. Aztán: a rogáni plakátkampány és konzultáció ismét egy drágán érdektelen kudarc (jaj, leírtam Rogán Antal nevét, pedig az nekem tilos), és hosszan sorolhatnám. Sok a gond, aminek már nem ugranak neki, mert csak a bajt hozná jövő tavaszig, a sikert még nem.”
Nyitókép: MTI/ Balogh Zoltán