„A mi felfedezésünk ebben a nemsokára megjelenő publikációban az, hogy példákat tudunk arra mutatni: az RNS-molekulákat körülvevő zsírmolekuláknak, miként tudjuk változtatni az összetételét, annak megfelelően, hogy melyik irányba akarjuk eltolni az RNS-vakcina által kiváltott immunválaszt” – mondta, kiemelve, ezeket a zsírmolekulákat ugyan már régen felfedezték, ők azonban ezek arányát aszerint tudják változtatni, hogy milyen betegséget szeretnének legyőzni, azaz,
hogy az ellenanyag-termelés, vagy a sejtes immunválasz túlsúlya a kívánatosabb.
Például influenza elleni vakcinák esetében az ellenanyag-termelés, míg a TBC elleni oltásoknál a sejtes immunválasz jelent nagyobb előnyt. Hamarosan megjelenő publikációjukban bemutatják, hogy egérkísérletek során mind fertőző betegségek, mind rák elleni vakcinálás esetén hatékonynak bizonyult a módszerük. A következő lépésben nagyobb állatmodelleken, például majmokon vizsgálják az eljárás működését,
majd ezt követően emberi tesztekre is sor kerül.
„Amennyiben kiderül, hogy az egérben megtett felfedezéseink többé-kevésbé átültethetők nagy állatmodellbe, illetve emberbe is, fontos felfedezés lesz. Hiszen azt tudjuk mondani, hogyha rák elleni vakcinát fejlesztünk, akkor egy olyan összetételt kell választani, ami elsősorban T-sejtes immunválaszt vált ki. Ha pedig egy új virális vakcinát készítünk, akkor az ellenanyagokra fókuszálva olyan összetételt kell választani, ami elsősorban az ellenanyagválasz irányába tolja el a vakcina által kiváltott immunitást. Szerintem jövő évre lesznek eredményeink ezzel kapcsolatban is” – árulta el Pardi Norbert.