Közel a világszenzáció: magyar kutató felfedezése hozhatja el az áttörést a rák elleni küzdelemben

A Karikó Katalinnal korábban együttműködő Pardi Norbert és csapata olyan eredményt ért el, amely áttörést hozhat az mRNS-alapú oltóanyagok fejlesztésében. A Pennsylvaniai Egyetem professzora a tavasszal megjelenő publikációjuk előtt exkluzív interjút adott a Kossuth Rádiónak, amelyben részletesen ismertette felfedezésük jelentőségét – számolt be a hirado.hu.

A kutatólaboratóriumot vezető professzor szerint felfedezésük alapja, hogy a különböző betegségek elleni mRNS-vakcinák esetében nemcsak magát az RNS-t kell gondosan megtervezni, hanem azokat a zsírrészecskéket is, amelyekbe beágyazzák. Ezek a nanorészecskék 

„Az RNS nagyméretű, negatívan töltött molekula, így a sejtmembránon nem tud keresztüljutni, hogy kifejtse hatását, csak nagyon kis mennyiségben, ezért valamifajta mechanizmus kell arra, hogy ezen átjusson. Ebben segít neki a zsírmolekula. Újabb felfedezések azt is kimutatták, hogy ez a zsírmolekula nagyon jó immunaktiváló, ami a vakcinák esetén különösen fontos” – magyarázta a kutató, aki szerint  egy vakcina hatékonyságát nagyban meghatározza az általa kiváltott immunválasz típusa. Míg vírusok esetében az ellenanyag-termelés a kívánatosabb és hatékonyabb védekezési forma, addig baktériumok vagy daganatos sejtek ellen a sejtes immunválasz játszik kulcsszerepet.

Zsírmolekulák arányát tudják változtatni

„A mi felfedezésünk ebben a nemsokára megjelenő publikációban az, hogy példákat tudunk arra mutatni: az RNS-molekulákat körülvevő zsírmolekuláknak, miként tudjuk változtatni az összetételét, annak megfelelően, hogy melyik irányba akarjuk eltolni az RNS-vakcina által kiváltott immunválaszt” – mondta, kiemelve, ezeket a zsírmolekulákat ugyan már régen felfedezték, ők azonban ezek arányát aszerint tudják változtatni, hogy milyen betegséget szeretnének legyőzni, azaz, 

Például influenza elleni vakcinák esetében az ellenanyag-termelés, míg a TBC elleni oltásoknál a sejtes immunválasz jelent nagyobb előnyt. Hamarosan megjelenő publikációjukban bemutatják, hogy egérkísérletek során mind fertőző betegségek, mind rák elleni vakcinálás esetén hatékonynak bizonyult a módszerük. A következő lépésben nagyobb állatmodelleken, például majmokon vizsgálják az eljárás működését, 

„Amennyiben kiderül, hogy az egérben megtett felfedezéseink többé-kevésbé átültethetők nagy állatmodellbe, illetve emberbe is, fontos felfedezés lesz. Hiszen azt tudjuk mondani, hogyha rák elleni vakcinát fejlesztünk, akkor egy olyan összetételt kell választani, ami elsősorban T-sejtes immunválaszt vált ki. Ha pedig egy új virális vakcinát készítünk, akkor az ellenanyagokra fókuszálva olyan összetételt kell választani, ami elsősorban az ellenanyagválasz irányába tolja el a vakcina által kiváltott immunitást. Szerintem jövő évre lesznek eredményeink ezzel kapcsolatban is” – árulta el Pardi Norbert.

Nyitókép: Facebook