Kétlem, hogy a MOME hallgatóinak többsége ne akarná a megújulást

„Érez párhuzamot az SZFE-n történtek és aközött, ami jelenleg a MOME-n zajlik?

Néhány egyéni ambíció között biztosan akad párhuzam, a két egyetem esete azonban nem is lehetne ennél különbözőbb. A MOME az elmúlt öt esztendőben Magyarország legdinamikusabban fejlődő felsőoktatási intézményévé vált, miután a kampusz újjáépült, az egyetem költségvetését megnégyszereztük, béreit és ösztöndíjait közel megdupláztuk. A szakmai munka lehetőségei, perspektívái folyamatosan bővültek, a hazai és európai pályázati bevételek nagyjából a hússzorosára nőttek. Kultúrharcnak végképp nyoma sem volt Zugligetben, amíg néhányan nem döntöttek úgy, hogy csatatérré változtatják az egyetemet.

Ön, aki a nagy sikerű Brain Bar jövőfesztivál szervezőjeként sok fiatallal van kapcsolatban, hogyhogy nem tud szót érteni a hallgatókkal?

Ennek semmiféle valós akadálya nincs, csakhogy a dialógus egyelőre nem része a szervezők koncepciójának. Meggyőződésem, hogy ezért maguk a hallgatók okolhatók a legkevésbé, az általános közhangulat épp elég gyatra ahhoz, hogy a bennük lappangó indulat kihasználható legyen. Erősen kétlem, hogy a MOME diákjainak többsége az egyetem megújulása ellen foglalna állást. Rendszeresen készítünk felméréseket, ezekből pontosan tudjuk, hogy a MOMÉ-n a hallgatók elégedettsége a képzésbe való belépésük pillanatától kezdve egészen a diplomaosztóig csökken, azaz minél több időt töltenek a kampuszon, annál kevésbé elégedettek a képzéssel. Ez még véletlenül sem jelenti, hogy ne lenne az egyetemnek számos kiváló oktatója. Egy kifinomult rendszer, egyfajta általános minőségbiztosítás, ami a múltban hiányzott.

Ezzel arra utal, hogy valakik maguk előtt tolják a hallgatókat?

Az általunk kezdeményezett reformfolyamat számos régi megszokást, ideológiai meggyőződést, egyéni érdeket sért. Olyan, az elmúlt évtizedekben tabunak számító kérdések kerülnek terítékre, mint az oktatási módszerek korszerűsége, a teljesítmények mérhetősége és megítélhetősége, az egyetem társadalmi beágyazottságának hiátusai, vagy a MOME valós nemzetközi elismertségének növeléséhez szükséges változtatások, szellemi és szakmai feltételek. Az ezekből fakadó feszültség a legkevésbé sem magyar sajátosság, a Harvard oktatáspolitikával foglalkozó műhelyének vezetője, Brian Rosenberg nemrég Whatever it is, I'm against it (»bármi is az, én ellene vagyok«) címmel írt könyvet a jelenségről. A dolog pikantériája, hogy többnyire olyanok érvelnek az újítás ellen, akik magukat minden egyéb területen a haladás képviselőinek tartják.”

Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád