Hazánk volt az első Közép- és Kelet-Európában, amely hivatalos emléknapot hozott létre a kommunizmus áldozatainak tiszteletére.
Országgyűlés 2000. június 13-án elfogadott határozata minden év február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává nyilvánította. Közép- és Kelet-Európában elsőként Magyarország döntött úgy, hogy legyen emléknapjuk a kommunizmus áldozatainak, akikről először 2001. február 25-én emlékeztek meg az Országgyűlésben és az ország középiskoláiban.
Az emléknap időpontja arra emlékeztet, hogy a szovjet megszálló hatóságok 1947. február 25-én tartóztatták le Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt (FKGP) főtitkárát, akit országgyűlési képviselőként mentelmi jog védett. Ez volt az első lépés Magyarországon a totális egypárti diktatúra kiépítése felé, amely a kommunistáktól még távolságot tartó erők megfélemlítésével, az FKGP feldarabolásával járt, és megnyitotta az utat Nagy Ferenc miniszterelnök májusi eltávolítása előtt.
A szovjetellenes kémkedéssel és ellenkormány alakításával megvádolt Kovács Bélát 1951-ig magyarországi és ausztriai börtönökben őrizték, majd 1952-ben a Szovjetunióba vitték, ahol bírósági tárgyalás nélkül 25 év kényszermunkára ítélték. 1955 novemberében átadták a magyar hatóságoknak, de szabadságát csak 1956 áprilisában nyerte vissza. Az 1956-os forradalom idején földművelésügyi miniszterként, majd államminiszterként tagja volt a második Nagy Imre-kormánynak. A forradalom leverése után kereste a kiegyezés lehetőségét, de amikor világossá vált számára, hogy ez nem lehetséges, visszatért baranyai szülőfalujába.
Erőteljes nyomásra 1958 novemberében hozzájárult ahhoz, hogy a Népfront képviselőjeként az Országgyűlés tagja legyen, de betegsége miatt ténylegesen nem politizált. 1959. június 21-én halt meg, a szovjet hatóságok csak 1989-ben rehabilitálták. Kovács Béla önkényes fogva tartása a demokratikus jogok lábbal tiprásának jelképévé vált, sorsa példája azoknak, akiket ma a kommunizmus áldozataiként tartunk számon. Az Országház közelében álló bronzszobrát, Kligl Sándor alkotását 2002. február 25-én, letartóztatásának és elhurcolásának 55. évfordulóján avatták fel.
A jövendő nemzedékek előtt kötelességünk feljegyezni a 20. század bűneit, és biztosítani, hogy azok soha ne ismétlődhessenek meg"
– írta Milan Kundera cseh író. A kommunista diktatúrák értékelése, az áldozatok felkutatása és számbavétele a történettudomány feladata.
Az áldozatok számát megbízható adatok híján csak becsülni lehet, az 1997-ben Párizsban megjelent, hat szerző által jegyzett A kommunizmus fekete könyve levéltári kutatások és becslések alapján világviszonylatban mintegy 100 millióra teszi ezt a számot. A világ több pontján - Prágától Budapesten át Washingtonig - állítottak már emlékművet a kommunizmus, illetve a totalitárius rendszerek áldozatainak.
Kelet-Közép-Európában a rendszer áldozatainak száma elérheti az egymilliót, ennyi ember vesztette életét kivégzés, éhínség miatt vagy kényszermunkatáborban. Jóval magasabbra tehető azoknak a száma, akiket a diktatúra hétköznapi valósága testileg és lelkileg nyomorított meg. A rendszer áldozata volt az is, akit vallattak és kínoztak, megbélyegeztek, kirekesztettek vagy börtönbe zártak, akit csoport- vagy vallási hovatartozása miatt üldöztek, mindenki, akit megfosztottak a szabad cselekvés és választás lehetőségétől. A magyar kormány 2013-ban rendeletet hozott a kommunizmus áldozatainak emelt juttatásáról.
2014-ben jelentették be, hogy Áder János magyar és Joachim Gauck német köztársasági elnök kezdeményezésére és támogatásával európai nyilvántartás készül a kommunizmus áldozatairól. A kezdeményezés első lépéseként a budapesti Terror Háza Múzeum és az egykori berlini Stasi (az NDK állambiztonsági minisztériuma)-börtön helyén működő emlékhely és múzeum adatbank létesítéséről döntött, amelyben a kommunizmus minden magyarországi és németországi üldözöttjének és áldozatának nevét regisztrálják. A magyar kormány 2014-ben azt is javasolta, hogy a közép-európai országok közös történelmi hagyatékaként Washingtonban jöjjön létre a kommunizmus áldozatainak emlékmúzeuma, amelynek megvalósulásához tízmillió dollárral járult hozzá, a múzeum 2022 óta működik.
Magyarországon 2015-öt a Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékévének nyilvánították, amelyet 2017. február 25-ig hosszabbítottak meg. A második világháború végén vagy azt követően deportáltak számát 700 ezer és 1,1 millió közé teszik, közülük 300 ezren sohasem tértek haza. 2021. február 25-én a Magyar Nemzeti Levéltár online felületen közzétette a Szovjetunióba elhurcoltak adatbázisát, amely mintegy 700 ezer digitalizált kartont, az 1941-1956 között a Szovjetunióba hurcolt magyar emberek adatait tartalmazza. Ekkor kezdte meg működését a Gulag- és Gupvikutató Intézet is, amelynek feladata egyebek mellett az elhurcoltak adatainak tisztázása, pontosítása.
A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából minden évben országszerte megemlékezéseket tartanak.
(MTI)
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt
***
Ezt is ajánljuk a témában
Mit miért csinál a Tusk-kormány? Függetlenek-e a bíróságok Lengyelországban? És hogyan tudja újraszervezni magát a jobboldal? Michał Karnowski lengyel újságírót kérdeztük.
Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!
Az áldozatok többsége külföldi volt, akik nem hallgattak a helybenmaradási felszólításokra és menekülés közben érték őket utol a lángok.
A kórházak tele vannak sérültekkel.
Szakértői becslések szerint akár több ezren is odaveszhettek a lakóövezeteket földig romboló katasztrófában.
Két, rendkívül nagy erejű földrengés rázta meg magyar idő szerint csütörtökre virradóra Venezuela fővárosát. Mindössze egy percen belül egy 7,2 és egy 7,5 erősségű rengést mértek. A fővárosban lakónegyedek omlottak össze, rengeteg a halott, közben túlélők után kutatnak.
Az előzetes letartóztatásban lévő baloldali Őrsi Gergely továbbra is részt vesz a II. kerületi önkormányzat döntéshozatalában.
Az áldozat két másik ismerősével átúszott a túlpartra, azonban a visszautat már csak ketten tették meg.
Korábban több magyar fesztiválon láthattuk a mások mellett az Anywhere, a Let You Love Me vagy a Praising You című slágereivel berobbant előadót, ezúttal azonban csak róla fog szólni az este.
A régi Magyarország egyik leghegyesebb és legvadregényesebb vármegyéje sűrű történelemmel és még sűrűbb erdőségekkel. Hunyaddal folytatódik hatvannégy régi vármegyénket bemutató sorozatunk.
