Állatokkal, emberekről – Fekete István életművéről
Az ifjúsági regény nem csak az ifjúságnak, az állatregény pedig nem csak az állatokról szól. Erre bizonyíték a most 120 éve született Fekete István különleges életműve is. Portrénk!
Az irodalmi hagyaték gondozója szerint Fekete István a magyar Hemingway, azt is elmondta, miért.
125 éve született Fekete István, akinek könyveiből kilencmilliónál is többet adtak el az idők során. A kommunista korszakban meghurcolt író legismertebb művei közé sorolják a Tüskevárt, a Vukot, a Téli bereket, a Ballagó időt vagy éppen a Bogáncs című regényét. A mélyen vallásos író,
akinek művei ugyanannyira szólnak a gyerekeknek, mint a felnőtteknek,
a jeles jubileumra saját weboldalt kapott, a feketeistvan.hu már olvasható, a készítők elképzelése szerint pedig az írói hagyaték központja lehet, nem csak az olvasók, a kutatók kedvelt felülete.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ifjúsági regény nem csak az ifjúságnak, az állatregény pedig nem csak az állatokról szól. Erre bizonyíték a most 120 éve született Fekete István különleges életműve is. Portrénk!
Fekete Magdolna, Fekete István irodalmi hagyatékának gondozója szerint az új oldal méltó emléket állít az írónak. „Fekete István olyan ember volt, aki az írás mellett az élet más területein is megvalósította önmagát. Úgy szoktam fogalmazni, Fekete István a magyar Hemingway, ám a hasonlat annyiban sántít, hogy az igazi Hemingway rakoncátlanabb alkat volt, Fekete pedig egy nagyon komoly morális iránytűvel rendelkező ember. Ez az iránytű pedig mindig északra mutatott és soha nem tért el tőle. A most indult emlékoldal ezt a Fekete Istvánt is megmutatja”– mondta a Mandinernek a hagyaték gondozója. Magdolna szerint Fekete munkásságának nagy értéke, hogy őt olvasva megértjük azt, amit sokszor elfelejtünk a hétköznapokban, hogy mi, emberek is csak a természet egyik szereplői vagyunk és nem főszereplők.
„Fekete István az idő és a természet összefüggéseiben olyan mélységekben gondolkozott, amit egy filozófus is megirigyelhetne. Egyszerre volt író, forgatókönyvíró, színdarabíró, kiváló gazdatiszt és jeles tankönyvek szerzője, a természettudományi megfigyelései pedig páratlanok”
– folytatja Magdolna, aki édesapjától vette át a hagyaték kezelését és azt is megfogalmazta, hogy miért: „Édesapámhoz hasonlóan számomra is misszió, hogy Fekete István a magyar irodalomban is az őt megillető helyen szerepeljen.”
Ezt is ajánljuk a témában
1967-ben debütált a közkedvelt filmsorozat, amely miatt egy ország zárta a szívébe Bánhidi Lászlót, aki Matula bácsit alakította.
Az új weboldallal arra törekszenek, hogy a hagyaték, amely az ország több pontján is fellelhető, ezen a felületen összegyűjtve legyen digitálisan látható, akár kutatható is. Sok bútor és egyéb tárgy található Göllén, Fekete István szülőfalujában, a szülői házban kialakított emlékházban. Sok relikvia van a dombóvári Fekete István múzeumban. Értékes és izgalmas tárgyak láthatók az ajkai Fekete István emlékszobában, meg Hatvanban, a Széchenyi Zsigmond vadászati múzeumban. Oda hamarosan
új relikviákat juttat el a család, például Fekete István bicskáját és ivópoharát.
Fekete Magdolna tartja, Fekete István idővel a méltó helyére kerül a magyar irodalomban, de szerinte meg is érdemli, hiszen: „egyfajta útravalót ad a műveiben a tisztességes, becsületes életre. Fekete Istvánnál szerintem kevesebben ismerték jobban az emberi természet mozgatórugóit, azt is mondhatnám leegyszerűsítve, hogy minden írásában a lelkünket veti papírra” – összegzett.
Nyitókép: Fekete István könyveiből több mint 9 milliót adtak el eddig. Fotó: Fortepan/Hunyady József