Nincsenek átmeneti idők, minden idő főidő, kár várni az „átmenetek” végét.
2024 váratlanul mozgalmas esztendő volt mind a kül-, mind a belpolitikában. Hasonlóan mozgalmasnak ígérkezik 2025 is, hiszen legalább három hatalmi centrumban áll be változás: Washingtonban teljes fordulattal, Berlinben szintén jelentős átalakulás várható, Párizs pedig kiszámíthatatlan. Az orosz–ukrán háború egyre elkeseredettebb, az ukránok mindent igyekeznek megtenni, hogy a jelen állásban elkerüljék a békekötést. Hatalmi átrendeződés történt az Egyesült Királyságban, és lehetséges, hogy Spanyolországban is sor kerül rá.
Itthon a kutya- és Tisza párti spekulációval szemben nem várható hatalmi változás. A harmadik Magyar Köztársaságban sosem volt előre hozott országgyűlési választás, többek közt a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézménye okán, maximum miniszterelnököt cserélt a baloldal, többször.
Elsőre talán azt gondolnánk, hogy a koronvírus-járvány, majd a háború mikroszinten egy nyugalmas évtizednek vetett véget. Azonban nincs így:
a második Orbán-kormánynak 2010-től az ország gazdasági rendbetételén kellett küzdenie, s rögtön egy vörösiszap-katasztrófát is kapott a nyakába. Aztán kezdődött a birkózás Brüsszellel a médiatörvény, a bírák nyugdíjazása, később az Alaptörvény, majd az új választási törvény okán. 2015-ben pedig beütött a migránsválság, azóta meg hát – tudjuk. Mindig volt mivel megküzdeni.
Édesanyám mondása szerint nincsenek átmeneti idők, minden idő főidő, kár várni az „átmenetek” végét. Mondhatnánk azt is: nincsenek boldog békeidők, csak utólag tűnnek annak, például ha egy vezetés képes úgy kormányozni, hogy minden válság ellenére béke és gyarapodás legyen.
A magyar ember, hiába nemzeti sportja az indítványozás és a politizálás, évszázadok óta túl tud élni a politika alatt. Túlélte a tatárt, a törököt, a németet, a nácit, a kommunistát. Talán nem véletlen, hogy a magyar történeti tudatban a nagy veszedelem mindig a tatár vagy a török.
Mindig felbukkan egy sárkány, amit le kell győzni. S ha legyőztük az Óperenciás-tengeren túlról ránk törő sárkányokat, akkor felbukkan egy a kút mélyéből, s a lányainkat követeli. Oda is kell egy vitéz, aki lefejezi a gonoszt, s annak fivéreit is, három, hét és tizenkét fejjel. Persze az is lehet, hogy megszelídítjük a sárkányokat, és a mi szolgálatunkba állnak, bár ez a fordulat a népmesékben szokatlan. Maximum a sárkány táltos lova köszöni meg a megszabadítást, és áll a szolgálatunkba.
Mi mindennek a tanulsága? Hogy kár várni valamiféle beköszönő földi nyugalmat. E világon az élet izgalmas, s ez nem mindig jó. Felesleges várakozni a nyugalmas nyugdíjas évekre, amikor körbeutazzuk a világot a félretett pénzünkből – itt és most kell jelen lenni, helytállni, jól dönteni, legyen szó a saját életünkről, a nemzetéről vagy globális ügyekről, tegnapról és holnapról, középtávról vagy hosszú távról. Talán ezért mondta Szent Ágoston, hogy ez a világ siralomvölgy. Persze mi szeretjük ezt a völgyet, és nem sokan kívánnak a hegytetőre költözni, ott vág a szél, és nincs árnyék. A völgyben szélárnyék van, megterem minden földi jó, csordogál a patak, süt a nap. Azonban amikor már minden jól megy, felbukkan benne egy sárkány. A lakosok vagy behódolnak, vagy egy szegénylegény, vándorvitéz megküzd vele.
A történelem 2025-ben sem ér véget, és lehetséges, hogy folytatódnia kell a sárkányszelídítésnek. Nevezhetjük szuverenitásharcnak is, meg a sárkányok háborúitól való távolmaradásnak. Hogy mégis nyugalmas szeglete, völgyecskéje maradjunk a világnak.
(Nyitókép: Zoltan Fischer/AFP)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Rutte főtitkárnak az amerikai elnök meggyőzésére is van terve.
Teherán évtizedek óta először adhatott el dollárért olajat, miközben a nukleáris ellenőröket továbbra sem engedi be az országba.
Közben versenyt fut az idővel az EU: még a jobboldali fordulat előtt lezárnák a legfontosabb ügyeket.
A készpénzfelvételi lehetőségek is kedvezőbbé válnak.
„Ez egy rövid időszak, és remélem, hogy az orosz fél elfogadja ezt a megállapodást” – mondta Aleksandar Vucic szerb elnök.
A férfi hiába mondott le a tisztségeiről és a mandátumáról, tovább kell harcolnia a közigazgatási bírósággal.
Az orosz hadsereg eközben Dnyipropetrovszkban és a Szumi régióban is rakétázott
Ukrajna, Kína és a következő hétéves költségvetés előkészítése volt az uniós csúcstalálkozó napirendjén. Első alkalommal vett részt az új magyar miniszterelnök. Kohán Mátyás írása.
