1. A személyiségbeli különbségek a nemek között világviszonylatban azonosak, ráadásul a nemileg egyenlőbb és szabadabb társadalmakban nagyobbak.
2. Átlagosan, világviszonylatban a nőknek jobbak a beszédhez kapcsolódó készségei és a szociális érzéke, a férfiaknak pedig jobb a térlátása, a tájékozódási készsége, illetve több férfi van extrém matematikai tehetséggel megáldva (vagy épp tehetségtelenséggel megverve).
3. Ugyanígy elmondható, hogy a nők inkább az emberekkel, a férfiak inkább a dolgokkal kapcsolatos hivatást választanak maguknak.
4. Az agyra jellemző nemi különbségek összefüggenek a személyiségre, a képességekre és a társadalmi viselkedésre jellemző nemi különbségekkel.
Richard Lippa kaliforniai pszichológus úgy magyarázza mindezt, hogy a biológiai és környezeti tényezők kibogozhatatlan okozati bozótokat alkotnak, ezért felesleges a vita arról, hogy úgymond hány százalék biológiai és hány százalék környezeti hatás felelős a nemek viszonyaiért.
Ugyanis egy ok-okozati szálat sem lehet elszigetelni a többitől, azok oda-vissza hatással vannak egymásra. Ezért aztán ha egy környezeti okra közpolitikát húzunk fel, egyáltalán nem biztos, hogy úgy fog hatni, ahogy szeretnénk, vagy hogy hatni fog egyáltalán (Gender, Nature, and Nurture).
Nők és férfiak egyaránt jók a tudományban, de talán nem mindig ugyanazokon a területeken. Reméljük, minél többen, akik tudománnyal szeretnének foglalkozni, tudnak is azzal foglalkozni. A tudóspalántáknak, legyenek bár férfiak vagy nők, meg kell adni a megfelelő segítséget. De nincs szükség az élet minden területén numerikus egyenlőségre. Őszintén szólva elkötelezett bölcsészként nem tartom számon, hogy kik hozták össze a legújabb mérnöki és informatikai bravúrokat, és hidegen hagynak a világmegváltó tudományágak világcsúcsai is (nem valószínű, hogy szükségük lenne a figyelmemre amúgy).
Murray megfontolásai messzemenő következményekkel járnak a jóléti és egyenlősítő politikákat tekintve. A radikális feministák például elfelejthetik a társadalomátalakító terveiket. Ugyanis számos kutatás és metaanalízis, különböző módszertannal mind ugyanarra jut: a több lehetőséget, kiterjedtebb jóléti politikát és nagyobb nemi egyenlőséget kínáló országokban, mint például a skandináv államokban, hagyományosabb a férfiak és nők hivatásválasztása, mint a tradicionálisabb és szegényebb, kevésbé szabad országokban.
A nemi egyenlősítés tehát számos területen hagyományosabb nemi szerepeket hoz.
A Murray által felsoroltak miatt viszont a külső beavatkozások csak limitált eredménnyel járhatnak mindezeket a különbségeket tekintve, azaz a társadalommérnökösködő erőfeszítések sosem fognak nagy sikerrel járni, sőt túl sok energiát felesleges rájuk pazarolni. Ezzel együtt is őszintén sok sikert és kitartást kívánok a tudomány (sőt: a világmegváltó tudományok!) csúcsait ostromló nőknek!
Még az is lehet, hogy az MCC-ből is feljut oda valaki, ki tudja!