Az intézet tanulmánya szerint számokkal alátámasztható, hogy a kormánykritikus sajtót nem nyomják el a kormánybarát tartalmak.
Nyitókép: Képernyőkép/YouTube/Partizán
A magyar felnőtt lakosság széles köre (85 százaléka, 6,7 millió fő) hírfogyasztó, azaz a választókhoz gyakorlatilag minden közéleti információ eljut valamilyen csatornán – adta hírül a Nézőpont Intézet egy tanulmányban.
Mint hangsúlyozták, kutatási adatok cáfolják azt a gyakran hangoztatott állítást, miszerint a magyarországi kormánykritikus médiát elnyomják a kormánybarát sajtótermékek, hiszen valamivel több embert érnek el politikailag releváns kormánykritikus felületeket, mint kormánybarát médiumok:
71 százaléknyi, azaz 5,6 millió hírfogyasztóhoz jut el a baloldali sajtó, amíg csupán 64 százaléknyi, vagyis 5,1 millió emberhez a kormánypárti.
A tanulmány elkészítéséhez forrásként felhasznált 15 nyomtatott (hét kormánykritikus és nyolc kormánybarát), 33 elektronikus (12 kormánykritikus és 21 kormánybarát) és 53 online (37 kormánykritikus és 16 kormánybarát, beleértve YouTube- és podcast-csatornákat) médium, valamint további 35 közszolgálati médiafelület és műsor adatai alapján elmondható: a sokszínű magyar médiapiac kormányról kritikusan és barátságosan tudósító felületei nemcsak elérnek szinte mindenkihez, de szinte mindenki használja is őket információszerzés céljából.
A Nézőpont Intézet felmérése azt is megállapította, hogy
2010 után (amikor az Orbán Viktor vezette Fidesz–KDNP-koalíció került hatalomra) folyamatosan nőtt a kormánykritikus médiumok száma.
Míg 2010-ben 36 politikailag releváns ilyen felület működött Magyarországon, 2024-ben már 61 volt. A szerkesztőségek fenntarthatóságát mutatja, hogy tíz év alatt 34 új kormánykritikus felület kezdte meg működését.
A nem hagyományos sajtótermékként bejegyzett kormánykritikus felületek közé tartozik a Gulyás Márton politikai aktivista által alapított és üzemeltetett Partizán YouTube-csatorna, amely több százezer követővel támogatta az ellenzéki kampányt.
Az utolsó nyilvános beszámolója szerint jelentős külföldi finanszírozással közel 300 milliós nyereséget is elkönyvelhetett.
Ide sorolhatók továbbá a politikailag egyre aktívabb influenszerek is, akik eredetileg nem feltétlenül politikai területen építették ki több százezres követői bázisukat, de később egyértelműen kormányellenes üzeneteket fogalmaztak meg.
Ilyen YouTube-csatornát üzemeltet például Osváth Zsolt (ZSHOW time), vagy a JÓLVANEZÍGY felület, de megemlíthető Bödőcs Tibor humorista, vagy Pottyondy Edina is.
Érdekesség, hogy a kormányt rendszeresen bíráló David Pressman, Magyarországra delegált amerikai nagykövet, számos ilyen influenszert látott már vendégül egy egy vacsorán
– hívták fel a figyelmet.
A Nézőpont tanulmánya arra is rámutatott, hogy Magyarország legjelentősebb kormánykritikus médiavállalkozásai folyamatosan növelik bevételüket, ami nyolc év alatt megduplázódott.
Az ellenzéki sajtó kiadói összességében minden évben nyereségesek, összesített adózott eredményük 2023-ban mintegy négymilliárd forint volt.
A kormánykritikus médiumok kiadói nyereségéhez az elmúlt években egyre több külföldről érkező bevétel is hozzájárult, bár ezek pontos összege és forrása a hivatalos beszámolókból nem derül ki.
A legutolsó üzleti évben a legnagyobb adózás utáni eredményt, szinte hagyományosan, a 24.hu kiadója, a Central Médiacsoport Zrt. érte el 2,35 milliárd Ft-tal, amelyet a Ringier-Axel-Springer Magyarország Kft. (791 millió Ft) követett, sőt 200 millió forintot meghaladó nyereséget termelt a Partizán és a HVG is.
A Nézőpont Intézet szerint
a Magyarországon működő médiumokhoz külföldről érkező források összegének és származási helyének teljes körű felderítése lehetetlen.
Feltehető, hogy a kormánykritikus médiumok éves szinten milliárdos nagyságrendű bevételekhez jutnak külföldről. A külföldi donorok köre széles, köztük vannak külföldi kormányok – különösen az Egyesült Államok –, valamint olyan nemzetközi szervezetek, mint az Európai Unió, és nemzetközi hatókörű alapítványok, amelyek gyakran láncfinanszírozáson (ernyőszervezeteken) keresztül maradnak rejtve. Napjaink háborús körülményei között nemzetbiztonsági kockázatot is jelenthet, ha külföldi szereplők a kormánykritikus médiumokon keresztül próbálnak nyomást gyakorolni Magyarország kormányára és közvéleményére – figyelmeztetett a tanulmány.
Az elemzés ITT tölthető le.
***
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Magyar Péter kommunista módra államosítana egy hírportált, aminek törvényellenesen határozná meg a tartalmát, amiből az következik, hogy a közmédia sem lesz olyan független, mint amilyennek ígéri. Szilvay Gergely írása.
Lannert Judit azt is hangsúlyozta, hogy olyan egyetemeket szeretnénk, amelyek szakmai alapon, átláthatóan és autonóm módon működnek.
Évekkel ezelőtt teljesen átíratta a vele készült interjút, ami végül nem jelent meg. Most nyíltan fejezi ki, hogy meg akarja határozni a nálunk megjelenő tartalmakat.
Orbán Balázs fideszes képviselő és Magyar Péter miniszterelnök csörtéjéből teljesen más elemeket emelnek ki.
„Hangfelvétel van róla. Nem én találtam ki” – mondta Szűcs Gábor.
A Mol-csoport Líbia mellett a Repsollal és a török TPAO-val kezd közös megállapodást egy offshore kutatási területen.
A legnehezebb maastrichti-feltétel a költségvetési feltételek teljesítése, a hiány, illetve az államadósságnak a megfelelő pályára állítása lesz.
Több százmillió fontot költenek a brit uralkodóházra a következő években.
