A Velencei Bizottság a magyar fővárosban megbeszélést folytatott a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökével is, ugyanakkor a nyilvánosság számára nem hozzáférhető, hogy a Bizottság a magyar állami szerveken és ellenzéki politikusokon kívül milyen más szereplők bevonásával és milyen szempontok figyelembevételével alakította ki állásfoglalását – írták.
A hivatal úgy fogalmazott: „a testület által megfogalmazott jelentés elfogult, tárgyi tévedésektől hemzseg és politikailag motivált”.
A Velencei Bizottság állásfoglalása azzal a céllal született, hogy azt később az Európai Unió különböző szervei – például az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben indított kötelezettségszegési eljárás során – felhasználják és hivatkozási alapként szolgáljon a hazánkkal szembeni politikai támadásokhoz – írták.
Mint olvasható, a jelentés legsúlyosabb ténybeli tévedése, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal nyomozati jogkörrel bír, holott a szuverenitásvédelmi törvény ezzel a Hivatalt nem ruházta fel.
Ezen felül a Velencei Bizottság kifogásolja azt is, hogy a hivatal eljárásaival szemben nincs jogorvoslati lehetőség, mivel azonban a Hivatal nem minősül hatóságnak, ennek lehetőségére nincs szükség.