Török Gábor ismét támadásba lendült a Tisza Párt narratívája mellett, de meg is kapta a választ

Nyitókép: Földházi Árpád / Mandiner.hu

Török Gábor az elmúlt hetekben egyre nyíltabban támogatta azokat a közvélemény-kutatási eredményeket, amelyek a Tisza Párt előnyét mutatták a kormánypártokkal szemben – számolt be a Magyar Nemzet. Legutóbb azonban nem a baloldali manipulációs kerekasztalnál interpretálta az adatokat, hanem a Nézőpont Intézet friss kutatásának hitelességét és érvényességét kérdőjelezte meg. A hétfőn publikált felmérés szerint, ha most tartanák a választásokat, a Fidesz–KDNP 61%-os mandátumtöbbséggel és 47%-os listás eredménnyel nyerne, míg a Tisza Párt 37%-ot érne el.

Török Facebook-posztjában kritizálta a Nézőpont módszertanát: 

Véleménye szerint a Nézőpont statisztikai módszerekkel próbálta megállapítani a bizonytalan vagy rejtőzködő szavazók preferenciáit, ami Török szerint gyakorlatilag azt jelenti, hogy „kitalálják”, kire szavaznának azok, akik nem nyilatkoznak. Hozzátette: könnyen elképzelhető, hogy a Nézőpontnál a „bevallott” pártpreferenciák alapján a Fidesz eredménye rosszabb, de az intézet más módszerekkel úgy véli, a bizonytalanok között komoly tartalékai vannak a pártnak, és ezt a végleges adatokba beleszámolják.

Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont vezetője Török posztjára reagálva megjegyezte, hogy Török állításai valójában a Tisza Párt narratíváját erősítik. Hangsúlyozta, a Fidesz a teljes népességben még nagyobb előnnyel bír, mint a „legvalószínűbb listás eredmény” mutatja, így a számok nem manipuláltak. Szerinte a Nézőpont kutatása nemcsak pontos, hanem a valós helyzethez legközelebb álló képet nyújtja, mivel a 2026 áprilisi választási eredményeket modellezi, nem pedig kizárólag a biztos szavazók véleményére támaszkodik.

Török Gábor az elmúlt időszakban többször kommentálta a Tisza Párt növekvő népszerűségét mutató kutatásokat. November végén például a Medián 11 százalékpontos előnyét elemezte Magyar Péter pártja javára. A 24 Extra Törökülés podcastjában a Fidesz és a Tisza Párt közötti küzdelmet „elefánt és kisegér” párharcként írta le, ahol a nagyobb, lassabb szereplő kihívásokkal küzd, míg a kisebb, mozgékonyabb párt előretörhet.

Korábban, az 1956-os forradalom évfordulóján publikált 21 Kutatóközpont-felmérés kapcsán Török elismerte, hogy a különbségek hibahatáron belüliek, de hozzátette: a Tisza erősödése egyértelmű, és várható volt, hogy előbb-utóbb olyan eredmények születnek, amelyek a párt vezetését mutatják. Azt is hangsúlyozta, hogy a közvélemény-kutatások nemcsak tükrözik, hanem formálják is a politikai valóságot, és ez hatással van mind a választók, mind a politikai szereplők döntéseire.

A Magyar Nemzet cikkében felidézi: Török nyáron tett egy szakmaiatlannak tartott kijelentést, amikor pletykákra hivatkozva állította, a NER gazdasági elitjének átigazolása már megkezdődött a Tisza Párthoz. Ezzel azt a narratívát erősítette, hogy a Fideszen belül is megindult a párt bomlása, amit politikusok is követhetnek. Ezek alapján felmerül a kérdés, hogy Török Gábor szakértői tevékenysége milyen érdekek mentén mozog.