Nyitókép: Mandiner/Ficsor Márton
„Amennyiben figyelembe vesszük, hogy az elmúlt évtizedben a hatalom hogyan demonstrálta az erejét a tudományos elittel szemben, úgy ön szerint szabadság van most a tudományos életben?
Igen, ez Magyarországon megvalósul. Orbán Balázs esete erre gyönyörű példa. Az alkotmányunkban is szerepel, de sokkal fontosabb a mindennapi gyakorlat. Viszont ahogy említettem, a tudomány eredményeit végül fel kell tudni használni. Mert ha itt valaki körbenéz a szobámban, de a világ bármely lakásában vagy épületében, minden a tudomány eredménye. A kormányzatoknak a tudomány eredményeit kell tudnia használni. Ennek ellenére van esélye a tudományos elitnek kiállnia az érdekei mellett a hatalommal szemben.
Az elit végül tudományos alapon döntött
Hol van a határ, ahova már nem terjeszkedhet a hatalom, és a tudománynak azt kell mondani, hogy elég?
Nézzen körül az irodámban, semmilyen politikai anyagot nem talál, nézzen fel a táblára maga mögött, az én elméletem szerepel ott. Ez az én feladatom. Ha ebbe belegyalogol a hatalom, és ellehetetleníti a munkámat, akkor fel kell szólalni. A tudomány művelői bizonyították, függetleníteni tudják magukat a különböző politikai indíttatású véleményformálás hatásától.
Nézze meg az ELTE rektorát, a legnagyobb és a legrégebbi egyetemünk most bizonyította, képes igazságot szolgáltatni.
Orbán Balázs esetében egyértelművé vált, hogy a politikai tortúra ellenére summa cum laude minősítéssel végzett. A doktorija nemzetközi színvonalú munka. Ettől pedig nagyon helyesen az egyetem elválasztotta, hogy a miniszterelnök politikai igazgatója. Bizonyította, hogy autonóm. A tudományos munka során nem lehet szempont senkinek a vallási hovatartozása, a bőrszíne vagy éppen a politikai nézete. Ahogy a tenoroknál említettem, a tudomány művelőinek értékelésében egy dolog számít: a tehetség, a teljesítmény.
Orbán Balázs annak a kormánynak a tagja, ami – egyes politikai nézőpontok szerint – sokszor a tudományos elittel szemben gyakorolja a hatalmát. Hogyan lehet ezt leválasztani a doktorijáról?
A politika nem valamivel szemben gyakorolja a hatalmát, hanem inkább úgy fogalmaznék, hogy nem mindig olyan mértékben támogatja az elitet, amilyen mértékben kellene. Valóban, ez sokkal diplomatikusabb megfogalmazás, de a végeredmény hasonló. Orbán Balázs esetét a tudomány ünnepének tartom. A hatalomnak nincs joga és nem is szólt bele a doktori védésébe. A tudóstársadalom, akik ezt elbírálták, mind függetleníteni tudták magukat a mainstreamtől, esetlegesen a politikai gondolatviláguktól, és azt mondták objektíven, hogy ez értékes munka. A hatalom természete, hogy formálja a társadalmat, de az értelmiségi elitnek a szellemi tőkét kell szolgálni, ami egyedüliként újra tudja termelni magát. A hatalom feladata lehetőséget teremteni, a tudománynak pedig kiállni magáért. Orbán Balázs esete jól mutatja: az értelmiségi elit végül tudományos alapon tudott dönteni.”