Magyarország az egymillió forintos átlagbért is el tudja érni. Ezt is meg tudjuk csinálni!
A kormány a bérmegállapodással hatást tud kifejteni nemcsak a minimálbérre, hanem az afölötti bérekére is.
Ha a régiós országok kétgyermekes családjait nézzük, akkor a magyar családok nettó jövedelmének vásárlóértéke az egyik legjobb – mutatom grafikonon!
„Kevés olyan nép van, aki ennyire nincsen tisztában a saját helyzetével, mint mi.
Ha a régiós országok kétgyermekes családjait nézzük, akkor a magyar családok nettó jövedelmének vásárlóértéke az egyik legjobb. Egyedül a lengyelek, a csehek és a szlovének élnek nálunk jobban. A balti államok mind mögöttünk vannak, ahogyan a görögök, a románok, a szlovákok, a bolgárok és a horvátok is. Utóbbiak közel 20 százalékkal kevesebbet tudnak vásárolni, mint a magyarok.
A grafikont Eurostat-os adatok alapján készítettem. A kétgyermekes, átlagbért kereső családok vásárlóerőparitáson számított (PPP) nettó jövedelmét megszoroztam az országok foglalkoztatási rátáival, hogy megkapjam, egy átlagos család mekkora nettó bevételre számíthat egy évben.
Ezen mutatók alapján a magyar családok a régió jobbik harmadában vannak. A vásárlóerő-paritáson számított nettó bérünk kb. átlagos, de a foglalkoztatási mutatónk a harmadik legjobb az észtek és a csehek után.
Hiába magasabb egy picivel az észt foglalkoztatási ráta, mint a magyar, a bérek szintje több mint arányosan kevesebb. A szlovákoknál, letteknél, bolgároknál és horvátoknál nem csak a nettó átlagbér kisebb, de a foglalkoztatási ráta is alacsonyabb.
Bezzegromániában hajszállal magasabb az átlagbér, ám 15 százalékkal kisebb a foglalkoztatási ráta, így a várható reáljövedelme egy román családnak több mint 13 százalékkal alacsonyabb, mint egy magyar családnak.
Egyetlen olyan ország van a régióban, mely mindkét kategóriában jobb számokkal bír, mint Magyarország – ez Csehország. Tekintettel arra, hogy ez az állam Európa hagyományos motorjának, Németországnak közvetlen szomszédja, ez kevéssé meglepő.”
Nyitókép: MTVA/Faludi Imre