Az európai drogterjesztési módszerekről, valamint a marihuána, az orvosi THC és a biofű különbségeiről és hasonlóságairól beszéltek a Drogkutató Intézet munkatársai. Tudósításunk.
Fotó: MCC/Molnár Mihály
A marihuána-fajták szabályozásairól és fogyasztási helyzetéről tartott sajtótájékoztatót szerda délelőtt a budapesti MCC-ben a Drogkutató Intézet igazgatója, Haller József professzor és Téglási Kristóf stratégiai igazgató. A beszélgetés fő témája a marihuána, az orvosi marihuána és az úgynevezett biofű különbségei voltak, illetve az európai és hazai drogterjesztési stratégiák.
Mint megemlítették: Németországban már legalizáltak a füvet, Ukrajnában pedig az orvosi kannabiszt. Hangsúlyozták: a marihuána mint kábítószer nem ártalmatlan.
A legalizálás három állomása a dekriminalizáció (mettől kezdve nem bűncselekmény, csak szabálysértés a terjesztése, birtoklása, fogyasztása), az orvosi célú legalizálás, és végül a teljes legalizálás.
Mint mondták: havonta 50 grammot lehet venni a németeknél, miközben egy rendszeres használó naponta 1 grammot használ. Ukrajnában depresszió és háborús traumák enyhítésére lehet használni, elvben orvosnak kell felírnia. Hozzátették: Tajvanon hatezer kannabiszgyógyszertár jött létre az orvosi legalizálás után.
Sok európai országban a THC-tartalmat korlátozzák annyira, hogy nem magasabb, mint ami az ipari kenderben van. Van benne egy anyag, a kannabidiol, ami nem drog, nem lehet függeni tőle és nincsenek pszichikai hatásai. Egyes betegségeknél komoly gyógyhatást tulajdonítanak neki – fejtette ki Haller József. Hozzátette:
a THC gyógyító hatásaira vonatkozó hírek egy része igaz, egy része kamu. De amire jó, arra vannak jobb gyógyszerek is.
Például csökkenti a szemnyomást, de más gyógyszerek jobbak ebben. A depressziót nem csökkenti, ennek az ellenkezője igaz.
A kannabidiol hatásosságát pszichiátriai betegségek esetében is néhány ezer tanulmány igazolja. Hatásosabb, mint a marihuána (azaz a THC), ott is hatásos, ahol a marihuána kamu. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság engedélye kellene a kannabiodiol legalizálásához. Ma 19 kannabidiollal kapcsolatos beadvány szerepel az EFSA-nál, de valószínűleg nem fogják megkapni az engedélyt, a mellékhatások miatt, hiszen árt a májnak, bódultságot okozhat, lassítja a reflexeket. De mégis ellentmondásos, hogy ez nem kapja meg az engedélyt, a marihuánáért pedig küzdenek az úgyszintén fennálló rossz mellékhatásai miatt. Pedig a kannabidiol jobb és kevésbé veszélyes, mint a THC – mondja Haller professzor.
Elhangzott az is: 2018-ban Kanadában legalizálták állami kontroll mellett a kannabisz előállítását és forgalmazását, ehhez engedély kell. Nemrég megvizsgálták 12 cég termékeit, kiderült, hogy a termékeik összetétele széles határok között ingadozik. Voltak orvosi marihuánának nevezett készítmények 1 százalék alatti THC-tartalommal, ahogy 20 százalékos THC-tartalmú készítmények is voltak. Ugyanez áll a kannabidiolra. Rekreációs és orvosi készítmények is széles határok közt mozogtak, nem volt köztük különbség az átlagokat tekintve.
Mint mondták: az összetétel, bevitel módja és a mennyiség is az egyénre van bízva számos orvosi készítmény esetében, azaz nincs különbség a rekreációs használathoz képest.
A biofűvel kapcsolatban rámutattak: ez egy becsapós kifejezés. Azért nevezik fűnek, mert azokat a szintetikus anyagokat, amelyeket vegyi laboratóriumban állítanak össze, és THC-molekula-klónok vannak benne, növényi anyagra csepegtetik. Nagyon hatékony anyagok, a THC hatékonyságának több százszorosa a jellemző rájuk, pici mennyiségtől el lehet bódulni.
A biofű tehát valójában szintetikus kannabioid, amit valamilyen növényre csepegtetnek.
Az európai droghatóságok szerint ezeket Kínában és a Távol-Keleten állítják elő, Belgiumon és Hollandián keresztül érkeznek az EU-ba, és onnan osztják el.
Itthon ha megjelenik egy új anyag, fél év, mire „tiltólistára” kerül, s addig a terjesztők eladják a piacon lévő mennyiséget. Idő közben jön az újabb anyag. 10 év alatt 18 új szintetikus kannabioid jelent meg és tűnt el hazánkban. A forgalmazást rendőrségi lefoglalási adatokból ítélték meg, ami világszerte alkalmazott eljárás.
Rámutattak: a magyar adatok nincsenek szinkronban az európaiakkal, amiből arra lehet következtetni, hogy a forgalmazók az adott ország szabályozásaihoz igazítják a terjesztést. Ugyanis a törvénykezés sincs szinkronban.
Az amerikai DEA, drogellenes hatóság 2016-ban kezdte el nyilvánosságra hozni a lefoglalási adatokat. De 2023-ra nincs adat. Holott ott a szintetikus kannabioidok illegálisak. A vezető drogok ott nem azonosak az Európában vezető szintetikus kannabioidok, van öt éven keresztül élvonalban maradó drog, ennyi ideig ez volt a leggyakrabban lefoglalt.
Haller professzor személyes magánvéleménye szerint a szintetikus drogokkal kapcsolatos érdeklődésvesztés talán azért van, mert elég a füves cigire csepegtetni azt, ami pedig legális. Hozzáadják a szintetikus kannabioidot a természetes marihuánához, és el van rejtve a dolog, viszont nagyon üt.
Téglási Kristóf elmondta:
a kanadai legalizáció tapasztalata az, hogy a fiatalok között stagnál, de a középkorúak és idősek között radikálisan megnőtt a fogyasztás.
A füves sütik és hasonlók legalizálása után egy év alatt háromszorosára nőtt a sürgősségi osztályra kerülő 50 pluszos emberek száma. Valószínű, hogy a gyógyszereik kölcsönhatásba kerülnek a kábítószerrel.
Az itthoni terjesztési gyakorlat, miszerint abban a fél évben tudják terjeszteni az adott hatóanyagot, amíg az fel nem kerül a C-listára, azaz a pszichoaktív szerek listájára. Mivel azonban eddig nem vizsgálják az anyagot, valójában senki nem tudja, mit árul és mit vesz be, azaz ez egy felgyorsított emberkísérlet.
Kérdésre válaszul elhangzott az is: a fővárosi drogstratégia nem ártalomcsökkentő lesz, prevencióra lenne szükség, és a súlyos függőknél van szükség ártalomcsökkentésre.