A krioablációtól a bakteriofágokon át a súri rendelőig – az egészségügy 2024-ben, ahogy a liberális média eddig nem engedte látni

Nyitókép: Országos Mentőszolgálat Facebook-oldala

Évösszegző minisorozatunk második részét kezdjük egy rövid kvízzel: lássuk, kihez mi jutott el idén a valóságból. Hét kis hírrészlet, mindegyik esetében azt kell eltalálni, hol is járunk – akár kis cetlire is feljegyezhetők a válaszok. Vigyázat, lesz ám egy becsapós kakukktojás is!

1) „A háromszintes épület a Strabag munkájával épült meg a Modern Városok Program keretein belül. (…) Összesen 184 kórházi férőhely van az új épületben, minden betegszobát klímával és saját fürdőszobával szereltek fel. A földszinten gyógytornacentrum jött létre”.

2) „Ugyan 17.00 órakor érkeztünk, de voltak olyan helyiségek, ahol 34-35 fok volt. Lezárt épületek, átszervezett műtétek, heroikus küzdelmet folytató, magukra hagyott szakemberek.”

4) „Háromemeletes épületet alakítottak ki összesen mintegy 120 ággyal, ami helyet ad majd a pulmonológiai, az onkológiai és az infektológiai osztályoknak is”. Az új épület 1-2 ágyas kórtermeihez önálló vizesblokkok tartoznak.

5) „A komplexumban 23 féle gyermekszakellátás, háziorvosi rendelő, egynapos sebészet, fertőző részleg, ügyeleti helyiségek mellett egy úgynevezett sokktalanító is lesz”, továbbá játszósarok, hidroterápia és gyermekpszichiátria. „Szeretném megköszönni Magyarország kormányának azt a támogatást, ami nélkül ez a projekt nem valósult volna meg” – mondta avatóbeszédében az ellenzéki városvezető.

6) A most átadott országos centrumban „a hővel történő daganatroncsolás teljes skálája elérhető a rádiófrekvenciától a mikrohullámon át a krioablációig”, „az egész régióban egyedülálló sztereotaxiás navigációs rendszer pedig az elsődleges és áttétes máj-, vese-, hasnyálmirigy-, tüdő- és csontdaganatok kezelésének tervezését könnyíti meg”.

7) „A rossz állapotú épületek és a meghibásodó berendezések miatt az elmúlt évben 3318 alkalommal kellett kórházi ellátást törölni vagy félbeszakítani – ez heti 64 esetet jelent. Ha kórházanként csak a három legjelentősebb incidenst vesszük, azok miatt 14 600 órányi ellátás esett ki”.

Hát a hetedikre mi volt a tipp? Észak-Magyarország? Budapest? Az csúnya előítélet, sajnos – Angliában járunk, a Guardian „omladozó középületekről” szóló minapi összeállításából származik az idézet.

Minden további helyes válaszért joggal veregetheti meg vállát a tájékozott olvasó: az első hír a tatabányai Szent Borbála Kórház novemberben átadott új épületéről szól; a második és a harmadik egyaránt a budai Szent János Kórházhoz kapcsolódik (Magyar Péter egy hónappal az új traumatológiai centrum elkészülte előtt járta be hőmérőjével az intézményt); a negyedik esetében az épp birtokbavételre váró székesfehérvári új belgyógyászati tömbnél járunk; az ötödik az Újbudai Gyermekegészségügyi Központ és Egynapos Sebészet átadásáról szól

a hatodik pedig a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikájának decemberben elkészült Onko-intervenciós Részlegében elérhető szolgáltatásokat ismerteti.

Ennél is haladóbb szint lenne, hogy hol termett idén uniós forrásokból (egy országszerte 41 pszichiátriai intézményt érintő fejlesztési projekt keretében) vadonatúj pszichiátriai és addiktológiai gondozó és rendelő (Pécsett; de a budapesti Bethesda Gyermekkórházban is nyílt júniusban egy egyedülálló családbarát pszichoterápiás központ); hol adtak át idén novemberben (az országban elsőként) interaktív anatómiai asztalt, azaz komplex élettani, patológiai és anatómiai oktatórendszert, amely az illetékes dékán meggyőződése szerint „új szintet jelent az oktatás színvonalában”

vagy hol jött létre egy új kutatólaboratórium révén olyan „bakteriofág-előállító infrastruktúra”, amelynek segítségével esélyes, hogy két éven belül elpusztíthatják az összes helyi antibiotikum-rezisztens baktériumot, hogy többé senki ne haljon meg kórházi fertőzésben a város egészségügyi intézményeiben (a Debreceni Egyetem innovációjáról van szó; az intézmény égisze alatt az elmúlt öt évben több mint 82 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, a következő három évre további 60 milliárd forint összegben vannak előirányozva hasonló jellegű kutatás-fejlesztési beruházások).

Közben Debrecen és Pécs egy-egy új gyermeksürgősségi központot is kapott idén, „európai élvonalnak megfelelő” infrastrukturális környezettel és játszószobával – attól még, hogy nem ment oda a miniszterelnök az átadásukra, hogy két tucat fotóval hirdethesse Facebook-oldalán önnön nagyszerűségét, az új osztályok rendben elkészültek, és a nap 24 órájában fogadják a kis pácienseket.

A gyógynövényekkel beültetett átriumos közösségi térrel ellátott új, barátságos etyeki egészségháztól valószínűleg a legmegátalkodottabb mindenszarista is el lenne ájulva, ha Burgenlandban bukkanna rá;

a többi idei fővárosi rendelőfelújítás és eszközbeszerzés felsorolásától helyhiány miatt el is tekintenék.

Az uniós forrásokból, egy lajosmizsei építőipari kft. kivitelezésében megvalósult 80 férőhelyes, 60 lakásos új kecskeméti nővérszállóba is beköltözhettek az első lakók – ezzel le is zárul az a projekt, amelynek keretében 2018 óta 15 kórház mellett 1500 férőhelynyi nővérszállót újítottak fel vagy építettek. Írjon be magának egy nagy pluszpontot, aki erről is hallott.

Viszont aki tegnap figyelt, annak az óvodafejlesztések kapcsán már ismerősen csenghet Zsadány neve – ott az egészségház fejlesztése is idén fejeződött be.

új, illetve megújult rendelőket vehettek ugyanis birtokukba a lakosok (a teljesség igénye nélkül) Nagyatádon, Pilisjászfaluban, Sárváron, Súron, Szandaszőlősön, Szegváron, Szentlászlón, Szigligeten, Szolnokon, Taksonyban és Zalaegerszegen (továbbá Devecseren, Egyeden, Kazincbarcikán, Mezőkövesden és Miskolcon), míg például Pétervásárán és Pocsajon még zajlanak a munkálatok. A Magyar Falu Program keretében 2019 óta, azaz gyakorlatilag a covid és a háború éveiben hatszáz falusi orvosi rendelőt újítottak fel, illetve alakítottak ki, továbbá százas nagyságrendben korszerűsítettek vagy építettek orvosi szolgálati lakásokat.

A rutinos lesajnáló persze rögvest rávágná, hogy ez milyen brutálisan kevés, de hagyjuk rá: inkább élje ki ezirányú hajlamait az ország fejlődésének ócsárlásával, mint hogy a suliban kettesről négyesre javító fiának vágja a fejéhez, hogy miért nem csillagos ötös.

Nekünk pedig az új évre adja Isten, hogy ha ez volt idén az oktatásegészségügyben a totális összeomlás, akkor most majd erről a szintről indulhasson újra a látványos építkezés.