Az új etyeki egészségháztól valószínűleg a legmegátalkodottabb mindenszarista is el lenne ájulva, ha Burgenlandban bukkanna rá.
Nyitókép: Országos Mentőszolgálat Facebook-oldala
Évösszegző minisorozatunk második részét kezdjük egy rövid kvízzel: lássuk, kihez mi jutott el idén a valóságból. Hét kis hírrészlet, mindegyik esetében azt kell eltalálni, hol is járunk – akár kis cetlire is feljegyezhetők a válaszok. Vigyázat, lesz ám egy becsapós kakukktojás is!
1) „A háromszintes épület a Strabag munkájával épült meg a Modern Városok Program keretein belül. (…) Összesen 184 kórházi férőhely van az új épületben, minden betegszobát klímával és saját fürdőszobával szereltek fel. A földszinten gyógytornacentrum jött létre”.
2) „Ugyan 17.00 órakor érkeztünk, de voltak olyan helyiségek, ahol 34-35 fok volt. Lezárt épületek, átszervezett műtétek, heroikus küzdelmet folytató, magukra hagyott szakemberek.”
3) „Átadták a teljeskörűen felújított és korszerűsített traumatológiai centrumot”. Létrejött egy intenzív részleg, továbbá légkondicionálást kapott a betegfogadó és a járóbetegrészleg is. „A főigazgató szerint ezzel a fejlesztéssel a munka nem ért véget”.
4) „Háromemeletes épületet alakítottak ki összesen mintegy 120 ággyal, ami helyet ad majd a pulmonológiai, az onkológiai és az infektológiai osztályoknak is”. Az új épület 1-2 ágyas kórtermeihez önálló vizesblokkok tartoznak.
5) „A komplexumban 23 féle gyermekszakellátás, háziorvosi rendelő, egynapos sebészet, fertőző részleg, ügyeleti helyiségek mellett egy úgynevezett sokktalanító is lesz”, továbbá játszósarok, hidroterápia és gyermekpszichiátria. „Szeretném megköszönni Magyarország kormányának azt a támogatást, ami nélkül ez a projekt nem valósult volna meg” – mondta avatóbeszédében az ellenzéki városvezető.
6) A most átadott országos centrumban „a hővel történő daganatroncsolás teljes skálája elérhető a rádiófrekvenciától a mikrohullámon át a krioablációig”, „az egész régióban egyedülálló sztereotaxiás navigációs rendszer pedig az elsődleges és áttétes máj-, vese-, hasnyálmirigy-, tüdő- és csontdaganatok kezelésének tervezését könnyíti meg”.
7) „A rossz állapotú épületek és a meghibásodó berendezések miatt az elmúlt évben 3318 alkalommal kellett kórházi ellátást törölni vagy félbeszakítani – ez heti 64 esetet jelent. Ha kórházanként csak a három legjelentősebb incidenst vesszük, azok miatt 14 600 órányi ellátás esett ki”.
Tegye fel a kezét, akinek kizárólag a második, hőmérőzős hír volt ismerős – az efféle eredményért Dávid Dóráék algoritmusainak és a független-objektív médiának jár a pont, gratulálunk.
Hát a hetedikre mi volt a tipp? Észak-Magyarország? Budapest? Az csúnya előítélet, sajnos – Angliában járunk, a Guardian „omladozó középületekről” szóló minapi összeállításából származik az idézet.
Minden további helyes válaszért joggal veregetheti meg vállát a tájékozott olvasó: az első hír a tatabányai Szent Borbála Kórház novemberben átadott új épületéről szól; a második és a harmadik egyaránt a budai Szent János Kórházhoz kapcsolódik (Magyar Péter egy hónappal az új traumatológiai centrum elkészülte előtt járta be hőmérőjével az intézményt); a negyedik esetében az épp birtokbavételre váró székesfehérvári új belgyógyászati tömbnél járunk; az ötödik az Újbudai Gyermekegészségügyi Központ és Egynapos Sebészet átadásáról szól
(az idézet Karácsony Gergelytől származik, de a kerület ellenzéki polgármestere szintén külön örült annak, hogy „a megnyitón nem kapott teret a pártpolitika, minden résztvevő együtt örült, hogy a magyar egészségügy egy ilyen nagyszerű intézménnyel lett gazdagabb”);
a hatodik pedig a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikájának decemberben elkészült Onko-intervenciós Részlegében elérhető szolgáltatásokat ismerteti.
Ennél is haladóbb szint lenne, hogy hol termett idén uniós forrásokból (egy országszerte 41 pszichiátriai intézményt érintő fejlesztési projekt keretében) vadonatúj pszichiátriai és addiktológiai gondozó és rendelő (Pécsett; de a budapesti Bethesda Gyermekkórházban is nyílt júniusban egy egyedülálló családbarát pszichoterápiás központ); hol adtak át idén novemberben (az országban elsőként) interaktív anatómiai asztalt, azaz komplex élettani, patológiai és anatómiai oktatórendszert, amely az illetékes dékán meggyőződése szerint „új szintet jelent az oktatás színvonalában”
(a pfúj-pfúj alapítványi formában működő Szegedi Tudományegyetemen történt a beruházás);
vagy hol jött létre egy új kutatólaboratórium révén olyan „bakteriofág-előállító infrastruktúra”, amelynek segítségével esélyes, hogy két éven belül elpusztíthatják az összes helyi antibiotikum-rezisztens baktériumot, hogy többé senki ne haljon meg kórházi fertőzésben a város egészségügyi intézményeiben (a Debreceni Egyetem innovációjáról van szó; az intézmény égisze alatt az elmúlt öt évben több mint 82 milliárd forint értékű fejlesztés valósult meg, a következő három évre további 60 milliárd forint összegben vannak előirányozva hasonló jellegű kutatás-fejlesztési beruházások).
Közben Debrecen és Pécs egy-egy új gyermeksürgősségi központot is kapott idén, „európai élvonalnak megfelelő” infrastrukturális környezettel és játszószobával – attól még, hogy nem ment oda a miniszterelnök az átadásukra, hogy két tucat fotóval hirdethesse Facebook-oldalán önnön nagyszerűségét, az új osztályok rendben elkészültek, és a nap 24 órájában fogadják a kis pácienseket.
A gyógynövényekkel beültetett átriumos közösségi térrel ellátott új, barátságos etyeki egészségháztól valószínűleg a legmegátalkodottabb mindenszarista is el lenne ájulva, ha Burgenlandban bukkanna rá;
de a Ferencvárosban tavasszal átadott, több mint 3000 négyzetméteres rendelőépületet is csak az tekintse meg, aki nem fél a kormányzati forrásokból megvalósult legkorszerűbb létesítményektől –
a többi idei fővárosi rendelőfelújítás és eszközbeszerzés felsorolásától helyhiány miatt el is tekintenék.
Az uniós forrásokból, egy lajosmizsei építőipari kft. kivitelezésében megvalósult 80 férőhelyes, 60 lakásos új kecskeméti nővérszállóba is beköltözhettek az első lakók – ezzel le is zárul az a projekt, amelynek keretében 2018 óta 15 kórház mellett 1500 férőhelynyi nővérszállót újítottak fel vagy építettek. Írjon be magának egy nagy pluszpontot, aki erről is hallott.
Viszont aki tegnap figyelt, annak az óvodafejlesztések kapcsán már ismerősen csenghet Zsadány neve – ott az egészségház fejlesztése is idén fejeződött be.
Úgy látszik, vidéken ez most az ábécé második felének éve volt:
új, illetve megújult rendelőket vehettek ugyanis birtokukba a lakosok (a teljesség igénye nélkül) Nagyatádon, Pilisjászfaluban, Sárváron, Súron, Szandaszőlősön, Szegváron, Szentlászlón, Szigligeten, Szolnokon, Taksonyban és Zalaegerszegen (továbbá Devecseren, Egyeden, Kazincbarcikán, Mezőkövesden és Miskolcon), míg például Pétervásárán és Pocsajon még zajlanak a munkálatok. A Magyar Falu Program keretében 2019 óta, azaz gyakorlatilag a covid és a háború éveiben hatszáz falusi orvosi rendelőt újítottak fel, illetve alakítottak ki, továbbá százas nagyságrendben korszerűsítettek vagy építettek orvosi szolgálati lakásokat.
A rutinos lesajnáló persze rögvest rávágná, hogy ez milyen brutálisan kevés, de hagyjuk rá: inkább élje ki ezirányú hajlamait az ország fejlődésének ócsárlásával, mint hogy a suliban kettesről négyesre javító fiának vágja a fejéhez, hogy miért nem csillagos ötös.
Csak aztán ne az egészségügy legyen a hibás, ha a folyamatos negatív gondolatoktól és zsörtölődéstől beüt valami csúnya kór.
Nekünk pedig az új évre adja Isten, hogy ha ez volt idén az oktatásegészségügyben a totális összeomlás, akkor most majd erről a szintről indulhasson újra a látványos építkezés.
A Die Welt tudósítása szerint „autokrata” a kormányfő, de „szembetűnő a jólét”, „jó a képzési rendszer” és világszínvonalú az innováció. A helyzet több mint érthetetlen tehát. Francesca Rivafinoli írása.
Megnehezített élet, drága sör – mindennapok a Kutyapárt kerületében. Francesca Rivafinoli írása.
Előre szólunk: tízből négy diplomás nem tudja majd értelmezni az itt következő szöveget. Francesca Rivafinoli írása.
Az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédében hangsúlyozta: „Nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Oroszországra, több szankcióra van szükségünk.” A tiszás képviselők állva tapsolták a háborúpárti beszédet.
Ha annyira árad és a TISZA, akkor kocsmai beszólogatás helyett nem inkább plusz tíz perc alvással vagy valami látókör-szélesítő reggeli olvasmánnyal kellene kezdeni a hetet?
Kár, hogy a kedvezményes hiteleket nem lehet olyan különadóból fedezni, amely a Facebookon terjesztett destruktív demagógiát terhelné. Francesca Rivafinoli írása.
Belegondolni is szörnyű, mi történhetett volna még a Mandiner riporterével.
Nemcsak belpolitikailag, de a nemzetközi porondon is kínos helyzetbe kerültek a liberálisok.
