Történelmi léptékű megállapodás született, amelyre az elmúlt 30 évben egész Európán mindössze egyszer volt példa. Tudósításunk.
Megállapodtak a szakszervezetek, a munkáltatók és a kormány a három évre, 2025-re, 2026-ra és 2027-re szóló bérekről. A megállapodás aláírásáról szóló sajtótájékoztatón elsőként Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szólalt fel.
7 százalékkal nő a garantált bérminimum, és 9 százalékkal nő a minimálbér 2025-ben – jelentette be Perlusz László. Mint részletezte: a 2026-os és 2027-es években pedig 13 és 14 százalékos minimálbér-emelés lesz.
Mészáros Melinda, a független szakszervezetek demokratikus ligájának elnöke nyilatkozatában rámutatott: nagyon nehéz tárgyalássorozat eredményeként született meg a következő évekre szóló bérmegállapodás, hiszen az idei évben a szomszédunkban zajló háború hatásai miatt különösen nehezített terepen kellett mozognia a feleknek.
Az elnök azonban megköszönte a tárgyalásban résztvevő felek azon korrekt együttműködését, amelynek eredményeként hétfőn a megállapodás aláírásra kerülhetett.
Nyilatkozatában a miniszterelnök is rámutatott: az megállapodás érdekében „nagy csaták dúltak”, amelynek két oka van: az egyik, hogy a kormány nem irányítója ezeknek a tárgyalásoknak. A kormány felfogása úgy összegezhető Orbán Viktor szerint, hogy a piac két legfontosabb szereplője a két fél: akik a munkát adják és akik a unkát elvégzik.
Nekik vannak demokratikusan megválasztott képviselőik, „és az a jó, ha a kormánynak minél kevesebb szerepe van a bérmegállapodásokban”.
„Mi ott jövünk be a képbe, hogy nem mindig sikerül ezt a két, egymástól eltérő szempontot, a munkaadókat és a munkavállalókat rövid idő alatt eljuttatni megállapodás-közeli helyzetbe. Ilyenkor kell kormányzati segítség” – mutatott rá a kormányfő. Olyankor leginkább az szokott történni, hogy „azt kérik, ahhoz, hogy bizonyos béremelkedések megszülethessenek, ahhoz az állam vegyen vissza a beszedett adók mértékéből, mert akkor könnyebben tudják a munkaadók és a munkavállalók megkötni a megállapodásukat” – részletezte.
A „nagy csaták” másik oka az volt, hogy „nagyon helyzetben van az európai gazdaság. Három éve egy nagy háború árnyékában élünk. Mi, magyarok Ukrajnával szomszédos országként különösen, de az egész európai gazdaság megszenvedi a háború tényét.
A háború megrángatta az európai gazdaságot: magas infláció, visszafogott növekedés, a háború súlyosan sújtja az európai gazdaság minden szereplőjét.”
A bérmegállapodás kapcsán a miniszterelnök szerint ugyanakkor fontos kérdés volt, hogy háborús, vagy békés évként képzelik el a 2025-ös évet, hiszen a két elképzelés, kétfajta bérmegállapodást igényel, ezért is kellett megvárniuk az amerikai elnökválasztás eredményét, amelynek mentén
a most aláírt bérmegállapodás „arra a koncepcióra és elképzelésre épül, hogy a világnak és Európának sikerül a 2025-ös évet békeévvé tenni
és a gazdaság fejlődését is egy békeévben elvárható ívben képzeljük el” – tájékoztatott a kormányfő. Mint hozzátette: a kormány úgy hiszi, hogy „a következő évben a 3 százalékot meghaladó gazdasági növekedés reális”.
Mint a kormányfő tájékoztatott: a megállapodásba ugyanakkor beiktattak egy felülvizsgálati záradékot, „mert ha mégsem erre kanyarodik a világ, akkor mégiscsak a megállapodásokat ennek megfelelően módosítani kell. De mindenki elfogadta azt, hogy ez a megállapodás egy optimista forgatókönyvre, vagyis egy békeforgatókönyvre épüljön”.
Nyilatkozatában a miniszterelnök köszönetet mondott mind a munkavállalók, mind a munkaadók képviselőinek, amiért nemzeti elkötelezettséggel (nem szétfeszítve a tárgyalásokat és nem túlzó követelésekkel fellépve) tárgyaltak, és „ez már a többedik ilyen eset és mindig azt tapasztalom, hogy a számokról szóló éles viták meg érdekképviselet mellett
mindig jelen van ezeken a tárgyalásokon az a gondolat, hogy nem köthetünk olyan megállapodásokat, nem léphetünk fel olyan igényekkel, amelyek lehet, hogy valakinek jók, de összességében rosszak lesznek az egész magyar gazdaságnak.”
A kormányfő rámutatott arra is, hogy a béremelések megvalósításához a munkaadóknak és a munkavállalóknak is többet kell majd hozzátennie a gazdasági növekedéshez mint eddig, de „örülök annak, hogy a szakszervezetek úgy gondolják, hogy ez lehetséges, és a munkaadók is úgy gondolják, hogy erre van tér” – fogalmazott Orbán Viktor.
A megállapodást nemzetközi összefüggésbe helyezve a kormányfő aláhúzta: „soha nem látott mértékű minimálbér-emelés történik. Nem emlékszem arra, hogy ilyen léptékű minimálbér-emelés történt volna az elmúlt időszakban.
2027-re a három év emelése 40 százalékos emelkedést ad ki”
– húzta alá Orbán Viktor. Mint rámutott: az egész EU-ban „az elmúlt 30 évben csak egyszer volt példa arra, hogy valamely országban ilyen léptékű minimálbér-emelkedésről megállapodtak volna”.
„A minimálbér reálértéke 29 százalékkal nő, és bekövetkezik, vagy legalábbis nagyon közel leszünk hozzá”, hogy a minimálbér elérje az átlagbér felét – mutatott rá Orbán Viktor miniszterelnök.
„Ha 2025 békeév lesz, és sikerül végrehajtani a megállapodásokat, a két mögöttünk hagyott, nagyon nehéz, zaklatott év után egy fantasztikus év lehet” – fogalmazott a miniszterelnök.
2025-ben 300 új beruházás indul Magyarországon. Ezeknek az összértéke 8100 milliárd forint, és ebből 2025-ben 450 milliárd forint meg is érkezik a gazdaságba”
– tájékoztatott a kormányfő. Ráadásul „2025-ben elkészül a Budapest-Belgrád vasútvonal, és hatalmas gyárakat fogunk átadni Győrben, Szegeden és Debrecenben is. És ezek hatalmas termelési kapacitások, amelyek a 2025-ös év során lépnek be a magyar gazdaságba” – fejtette ki.
A Demján Sándor Program keretében a kis-, és középvállalkozásokat támogató kormányzati program 1410 milliárd forrást juttat majd a magyar vállalkozóknak – tájékoztatott Orbán Viktor miniszterelnök, valamint rámutatott: bevezetésre kerül a Munkáshitel program is, amely „a fiatal, munkából élő, a szakszervezetek által is képviselt fiatalok számára nyújt segítséget a saját lábra álláshoz, jó esetben a saját lakáshoz jutásban is segítséget nyújtva.”
Nyilatkozata során a kormányfő rámutatott: 2010-ben voltak, akik kételkedtek abban, hogy lehetséges e tíz év alatt 1 millió új munkahelyet létrehozni. „A tények pedig azt mutatják, hogy lehet” – húzta alá a miniszterelnök. Most
a magyar kormány azon az állásponton van, hogy belátható időn belül el kell érnünk az egymillió forintos átlagjövedelmet.”
Ezt a vállalásukat ma ugyanolyan kétségek övezik, mint amikor az 1 millió munkahely programját meghirdettük – mutatott rá a kormányfő, elismerve, hogy ahogyan 14 évvel ezelőtt, most is vannak bizonytalansági tényezők, „de én örülök annak, hogy olyan partnereink vannak, akik ezt nem zárják ki eleve, hanem azt gondolják, hogy lássuk. És ha ezeket a bérmegállapodásokat be tudjuk tartani, a minimálbér-emelést végre tudjuk hajtani – mindannyian tudjuk, hogy annak általános bérszint-növelő hatása van –, akkor eljuthatunk ide” – fejtette ki.
A miniszterelnök aláhúzta:
„Magyarország ezt meg tudja csinálni, ha mindannyian meg akarjuk csinálni és mindannyian el akarjuk érni ezt a célt”.
A kormányfő köszönetet mondott a kormányzat részéről is azoknak, akik ezekben a tárgyalásokban részt vettek. A kormányfő köszönetet mondott Nagy Márton miniszter úrnak, valamint Varga Mihály miniszter úrnak is.
„Amikor most arról beszélünk, hogy egy új gazdaságpolitika kezdődik 2025 januárjában, vagyis a háborús időszak véget ér és végre egy békeévekben megvalósítható, új gazdaságpolitika indul meg, akkor ez társulni fog gazdaságirányítási változásokkal is, amelyek az itt említett két miniszter személyét is érinti. Egyikőjüknek hattyúdal, másikjuknak szép nyitány, úgyhogy gratulálok és köszönöm szépen a miniszter urak munkáját és kívánom a szerződést aláíróknak, hogy maradéktalanul be tudjuk tartani az írásba foglalt megállapodásunkat. Köszönöm szépen a figyelmüket!” – zárta szavait Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke.
A bérmegállapodások aláírásáról szóló sajtótájékoztatót itt nézheti vissza:
Nyitókép: Képkocka / YouTube-videó
Cserébe Tusk kényelmetlenül feszengve állt Orbán Viktor mellett, amikor a magyar miniszterelnök leszögezte, hogy Európára most nem Oroszország jelenti a legnagyobb fenyegetést, hanem valami egészen más.
„Mert minden erőnkre szükség lesz, hogy ki tudjunk maradni ebből a háborúból.”
A politikus Orbán Viktornak is üzent.
Ráadásul közvetlenül veszélyezteti Magyarország energiaellátását.
Nincs hite a hasztalan, teát iszogató, kekszet falatozó európai vezetőkben, meg amúgy is, le kéne lőni a légtérsértő drónokat.
Már a Politico sem titkolja tovább.
Roberta Metsola nem győzte hangsúlyozni, hogy az EU bővítése mindenki számára előnyös lenne.
Kezd már betelni a pohár a horogkeresztes Váczi Zoltánnál, ezért kezdte el tolni a Tisza szekerét.
