Sok a közös Magyarban és követőiben. Űzik-hajtják a tökéletes társat, közben mindenkit elmarnak maguk mellől, és nem veszik észre, hogy velük van a baj.
(Nyitókép: MTI/Hegedüs Róbert)
„Nincsen sok választás, azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. (...) Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél, két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz.”
„Azt mondtam, mi a f***omat csinálok itt? Büdösek az emberek, és a szájuk.” „Hát ezek faszok, bazdmeg! Ezek agyhalottak, itt mindenki idióta!”
„…Keresnek havi 10 millát, plusz EP-képviselők lesznek úgy, hogy semmit nem tettek hozzá a kampányhoz, egy grammot sem.
Nem is tudtak, mert alkalmatlan mindegyik, beszélni sem tud semelyik. Egyik sem szimpi. Olyan tehetségtelen mindegyik.”
A fenti idézetek között tizennyolc év telt el. Mintha megállt volna az idő, de azért mégsem. Mindkét megszólalóról az derül ki, hogy mélységesen lenézi a választóit, az egész demokratikus rendszert,
és kizárólag a saját egója karbantartására használja a politikát.
Az egyik azt ismeri be (zárt körben, az övéi között), hogy megengedhetőnek tartja a nyílt átverést, a kormányzás helyetti alibizést és simlisséget, a másikból egyszerűen csak a tömény gőg és önhittség árad. Míg az egyik nyilvánvalóvá teszi, hogy számára a választók legitimációja csak eszköz,
a másik már undorodik is tőlük.
Az elsőről tudjuk, hogy elementáris felháborodás fogadta, és elkövetője a mai napig páriának számít; sose tudott visszatérni a hatalomnak a közelébe se (bár érthetetlen okból nem tett le róla). Próbálták kimagyarázni, „igazságbeszédnek” beadni, a szűk körben elhangzott és csak hónapokkal később kiderült, belső tájékoztatásnak álcázott tettestárs-gyűjtést egyfajta „gyónásnak” láttatni.
Még nem tudjuk, Magyar belebukik-e a maga Őszödébe.
Míg Gyurcsány trágárságában és hivalkodó erkölcstelenségében azért volt valami nagyvonalú, egy kicsit talán sátáni is, addig Magyar stílusa és közege primitív, a hallgatóban szekunder szégyenérzetet keltő.
Ezt is ajánljuk a témában
Megdöbbentő felvételeket kaptunk, megkérdeztük a Tisza Párt EP-képviselőit, és egy politikus azt is elárulta: le kellene-e mondania a botrányt botrányra halmozó Magyarnak.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a végre potenciális kihívót orrontó Orbán-fóbiás tábor nem kívánja beáldozni meglepően népszerűvé vált reménységét.
„Az AI hanganalizáló azt állítja, hogy a hangfelvétel kamu!” „Egyértelmű, hogy a felvétel nem volt eredeti, mindent elkövetnek a hatalomért.”
Az igazság Péter oldalán van! Mi sokan tudjuk és neki hiszünk!! Hajrá Péter!”
– efféle kommentek születtek a kiszivárgott felvételeket a mesterséges intelligencia termékének tartó bejegyzés alatt. „Magyar Péter felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon mennyire elhanyagolt a szájhigiénia. És milyen jól tette, tényleg büdös!” – fogalmazott az orvosszakértő, a bunkóságot közegészségügyi misszióvá nemesítve. A Tisza Párt október 23-i tüntetésén verset szavaló Jordán Tamás, a „Nemzet színésze” elmondta, hogy nem szívesen kommentál olyat, amit személyesen nem tapasztalt; még nem hallotta a hangfelvételt, de nem hiszi el, hogy ez megtörtént.
Szerinte csupán híresztelés, nem tény, a Magyar Péterrel szembeni lejárató akció egyik eszköze.
Mit hiszünk el arról, akiben vakon megbíztunk? (Egyáltalán: kell-e egy politikusban vakon megbízni?) Mennyire rombolja saját önbecsülésünket, ha kiderül, félreismertünk valakit, aljasul megvezetett minket? Különbözik-e a közéleti csalódás a magánéletitől? Ha a feleségünk hazudik nekünk, a barátaink csapnak be, az nyilván jobban fáj, mintha egy idegen. Kivéve, ha ez az „idegen” kvázi messiássá válik a szemünkben. Vajon mikor fordulnának el a hívei Orbán Viktortól, akitől egyébként még csak hasonló megjegyzést sem sikerült produkálni évtizedek alatt, pedig bizonyára sok energiát öltek bele, hogy találjanak; a legvadabb mondatát – ami így ádvent közeledtével ismét aktuálissá válik – egy izgága riporter rögzíthette: „Ember, most jövök ki a templomból!”
Egyelőre nem látjuk a nagy elhatárolódást a kényes szaglású Magyartól; nem adják vissza tömegével a párttagkönyveket.
A közvélemény-kutatási adatokra valószínűleg heteket kell várni, s talán majd kihozzák, hogy ismét nőtt a tábor, mert a főnök a tiszások szíve szerint beszélt, hiszen ők pont ilyesmiket gondolnak az emberekről.
Ismerjük a baloldal krédóját, mely szerint az ördöggel is összefognak Orbán ellen. Most végre talán sikerült is megtalálniuk őkelmét, aki megfélemlíti, lehallgatja, meghazudtolja és feljelenti a szerelmeit;
idegenkedik a rajongóitól, undorodik a néptől, megveti a munkatársait, szívesen vesz fel kamu munkákért nagy pénzeket,
és saját magát imádja egyedül.
Sok a közös Magyarban és követőiben. Űzik-hajtják a tökéletes társat, közben mindenkit elmarnak maguk mellől, és nem veszik észre, hogy velük van a baj. Hiába cserélik le a szeretőjüket-reménységüket egy másikra, az új kapcsolat sem működik, mert nem egy külső megváltóra van szükségük, hanem magukat kellene megváltaniuk.
Eljön-e a pillanat, amikor az ördög már nem vállalható?
***
Kapcsolódó vélemény
Mandiner
Ez a képviselőtök, tessék, szilvuplé – az ember, aki az Európai Parlamentnél csak a saját bajtársait nézi le jobban.
Ezt is ajánljuk a témában
Tényleg izgalmas, vajon miféle újszerű, akár 18+-os tartalmat hoz ki ebből Dávid Dóra tekintetében a mesterséges intelligencia. Francesca Rivafinoli írása.
Több százalékkal növelte a Fidesz támogatottságát néhány hét alatt, miközben a Tisza Párt erősödése kifulladt.
Brutális tervek láttak napvilágot.
Nem bírják elviselni, hogy a kormány nem engedi eltitkolni a valódi szándékaikat.
A miniszterelnök szerint nem mondhatunk le az alacsony adók használatáról.
Lajosunk jó múltkor azt magyarázta, hogy a mai helyzetben sincs más választás, mint a kíméletlen megszorítás.
Váratlan fejlemény.
A Nyugat soha nem érzékelte, hogy a saját kultúrája veszélyben lenne, ellentétben velünk – mondta Tuzson Bence igazságügyi miniszter az MCC Hunyadi Szalon rendezvényén.
Folyamatosan értékelődik fel a hazai fizetőeszköz.
