Én szeretem a kutyákat

Nyitókép: John Paraskevas/Newsday RM vis Getty Images

„Elgondolkodva néztem magam elé, és így szóltam:

– Szeretem a kutyákat. Legjobban a vizslát. Mindegyiket. De főleg a weimarit. De a spanielt is szeretem. Majdnem minden kutyát szeretek.

Ekkor felém jött ez a hír:

»Rasszista, ha kutyák vannak a parkban«

A walesi kormánynak azt tanácsolták, hogy hozzon létre kutyamentes területeket a parkokban, miután egy rasszizmusellenes csoport azt állította, hogy a fekete-afrikaiak emiatt nem érzik magukat biztonságban.

A Climate Cymru BAME környezetvédelmi csoport jelentést adott ki, amelyben arra utasítja a kormányt, hogy a ‘rasszizmusellenes’ törekvés részeként hozzon létre ‘kutyamentes területeket a helyi zöldterületeken’, hogy az országot ‘befogadóbbá’ tegye.

A tanácsot egy másik csoport, az Észak-walesi Afrikai Társaság is megerősítette, amely arra panaszkodott egy fókuszcsoportos találkozó során, hogy ‘egy fekete-afrikai nő azt állította, hogy nem érzi magát biztonságban a kutyák jelenléte miatt’ – írta meg a V4NA nemzetközi hírügynökség. Egy harmadik, Green Soul nevű csoport egyébként azért is kritizálta Wales lakosságát, mert a gazdák ‘többségében fehér/brit/walesi személyek’ és ‘idősebb fehér emberek’, a mezőgazdasági cégeket is ők vezetik. A kritika már csak azért is érthetetlen, mert Wales lakosságának kilencven százaléka fehér brit – emlékeztet a Modernity hírportál.

‘Végső soron a walesi kormány jelentése, amely a jövőbeni politikát fogja irányítani, arra a következtetésre jut, hogy az etnikai kisebbségi háttérrel rendelkező emberek Walesben a kirekesztés és a rasszizmus által létrehozott akadályokkal szembesülnek’ – olvasható a Telegraph jelentésében.”

Rettenetes egy hely ez a Wales. Kutyák a parkokban, ráadásul a kutyák gazdái »fehér/brit/walesi személyek«, sőt, »idősebb fehér emberek«, ráadásul az ilyenek vezetik a mezőgazdasági cégeket is.

Rettenetes egy hely ez a Wales.

Már Edward király baráti látogatása idején is inkább lángsírba mentek a walesiek befogadás helyett, ráadásul a lángsírba menő ötszáz walesi bárd kivétel nélkül walesi fehér személy volt. Sőt! Idősebb fehér ember: »Ajtó megől fehér galamb, Ősz bárd emelkedik«… Na ugye…

Nagyon elszégyelltem magam, és megvetéssel néztem Arcsira, a weimari vizslánkra, aki puszta létezésével bizonyítja és igazolja a rasszizmusunkat.”

***