Újabb tévhit dőlt meg: mégis érdemes vállalkozni Magyarországon
Kiderült, hogy idehaza régiós szinten is nagyon kevés a cégmegszűnés.
Előretartalékolt a kormány az év utolsó hónapjaira. A jókora mozgástérből pedig akár a gazdaságélénkítő programokat vagy új beruházásokat is finanszírozhat.
A cikk szerzője Hőnyi Gyula, a Világgazdaság munkatársa.
2023-ban és a 2024-es év elején a költségvetés legnagyobb problémáját az áfabevételek elmaradása jelentette. Egyelőre csak az első 8 hónap adatai állnak rendelkezésre, de ez alapján az előző évhez képest 9,2 százalékkal, vagyis több mint 400 milliárd forinttal nőttek az áfabevételek, ami kifejezetten jó arány.
Ugyanakkor ez az összeg az előirányzatnak csupán az 55,5 százaléka, miközben a korábbi évek adatai alapján jellemzően 8 hónap alatt az éves teljesülés több mint 60 százaléka szokott befolyni.
A szeptember és október átlagos bevételt generált, de a novemberben és decemberben már nőhet átlagosan 20 százalékkal, ami azt jelenti, hogy az év utolsó két hónapjában folyóáron a forgalom 2000 milliárd forint közelébe kerülhet.
Ha nagyon megnő a vásárlási kedv, decemberben elérheti a 2000 milliárd forintot, amely kívánatos lenne az áfabevételek alakulását tekintve.
Az azonban már most borítékolható, hogy a szeptember és az október különösebben nem változtat az áfabevételek költségvetésbe érkezésének ütemén. Bár a november és a december pozitív változást hozhat, az augusztusban mért öt százalékos elmaradást nem biztos, hogy ki tudja egyenlíteni.
Most azonban úgy tűnik, hogy az áfabevételek céltól való elmaradása nem okoz idén akkora problémát a költségvetésben, mint a megelőző évben. Viszont tekintve, hogy ez az egyik legfontosabb bevételi forrás, nem is lehetünk még teljesen elégedettek ezen sor teljesülésével – vélekedett néhány szakértő.
Ennek megfelelően a kormányzat az év végéig inkább a biztonságra törekszik, hogy az idei évben teljesüljön a költségvetési hiánycél, és azzal párhuzamosan mérséklődjön az államadósságráta is.
Ezt a piacok mindenképpen kedvezően értékelnék, erős jelzést jelentene, hogy a hiány- és adósságkonszolidáció a tervek szerint halad, minden ezzel ellenkező vélemény ellenére is. Az viszont más kérdés, hogy magasabb pénzforgalmi hiány az államadósságban fog megjelenni.
Egyébként az áfabevételek esetleges elmaradása azért nem okoz fejtörést a pénzügyi kabinetnek, mert előretartalékolt a kormány az év utolsó hónapjaira. A jókora mozgástérből pedig akár a gazdaságélénkítő programokat vagy új beruházásokat is finanszírozhat, erre lehet következtetni az elmúlt hetek kormányzati intézkedéseiből.
Október elején az EDP-jelentésben váratlanul 4790 milliárd forintra emelkedett a pénzforgalmi deficit, amit a költségvetési folyamatok nem feltétlenül indokoltak.
Az augusztusi rekorddeficit után szeptemberben nagy meglepetésre 234,2 milliárd forint pluszban zárt a büdzsé, amivel az államháztartás első kilenchavi hiánya 2623,5 milliárd forintra módosult.
A kormánynak az év utolsó hónapjaira 2166 milliárd forint mozgástere van a pénzforgalmi hiányt illetően. A nagy kérdés, hogy mire fogja ezt felhasználni. Egyébként nemcsak az államháztartás, a kormány jegybanknál vezetett kincstári egységes számlája (kesz) is arra utal, hogy bőven rendelkezik tartalékkal a kabinet: a kesz-állomány augusztus végén 3277,0 milliárd forint tett ki, ami soha nem volt még ekkora.
Nyitókép: Illusztráció. Fotó: Nagy Zoltán
***
Ezt is ajánljuk a témában
Kiderült, hogy idehaza régiós szinten is nagyon kevés a cégmegszűnés.