A magyar mozikba december 26-án száguld be a Sonic, a sündisznó 3., hogy a gyűrűk helyett ismét a forintok és dollárok csilingeljenek, a gyerekek és családok által várt eseményhez pedig a Sega is új játékot időzített.
Nyitókép: Sonic X Shadow Generations, Sega
Azt írtam a felvezetésben, hogy új játékot, de ez nem teljesen igaz. A Sonic X Shadow Generations ugyanis a 2011-ben PC-re, PS3-ra és Xbox 360-ra megjelent Sonic Generations remastered, avagy felújított verzióját is tartalmazza. A videójátékos világ egyik legjobb éveiről és platformjairól beszélünk, amelyek a hőskor után újra igazán emlékezetes élményeket tartogattak a játékosoknak. És bizony a Generations is ilyen volt.
Ez ugyanis a 3D-s és 2D-s Sonic-pályák egyedi, kicsit időutazós gyűjteménye, amit most már feljavított látványvilággal és új bónusztartalommal ismerhetünk meg.
Ezt is ajánljuk a témában
Van abban valami varázslatos, amikor az ember egy régen látott helyszínre tér be újra. Kivétel, ha az a hely tele van zombikkal, vagy éppen meg lehet fagyni és alig van remény.
Persze ez még kevés lenne az üdvösséghez, pláne egy olyan, 1991 óta aktív karakter esetében, mint a japán Sega kék kabalaállatkája, a kék sündisznó. És igen, Sonic a 20. évfordulójára kapta ezt a gyűjteményt, ezzel nagy örömet okozva a klasszikus játékok rajongóinak, akik a 3D-s és kalandjátékos folytatásokat kifejezetten csalódásként élték meg. A Sonic Generations jó lett, megörökölte a régi epizódok élvezetes és gyors játékmenetét, de kifejezetten a 2D-s pályákon, alapjaiban 2D-s megoldásai mellett mutatta ki a foga… tüskéje fehérjét.
Mert igazából az sem ártott meg a karakternek, ha térbe került, 3D-ben rohangált a gyorsaságra kiélezett pályákon. A lényeg ugyanis annyi – és annyi év és próbálkozás után ezt már nyugodtan állíthatjuk –, hogy ha a látvány 3D-s is, a fejlesztők ne lassítsák a sünit, ne kelljen megállni, ne hatalmas, nyílt terepeket fedezzünk fel. Mert Sonic az olasz, vízvezeték-szerelő sorstársával ellentétben mindig is kifejezetten a gyorsaságából élt, ez állt jól neki.
Bepörögve nekiindulni, majd a gyorsítókkal még nagyobb lendületet szerezve labdaként gurulni végig, nekiugorva közben az ellenfeleknek és felszedhető extráknak.
Ezt is ajánljuk a témában
Szinte egyszerre indította el három nagyobb videójáték az őszi dömpinget, és ami a legizgalmasabb, hogy az egyik simán lehetne az év játéka.
A 2011-es Generations pedig többnyire pont ezt nyújtotta. A síneken csúszva vagy a pályákon száguldozva a remek kamerakezelés pontosan azt hitette el az emberrel, hogy a 3D-s környezet ellenére egy 2D-s játékot kapott. Minden sallang nélkül, csak a lényeg maradt. Már ha valaki bírta a gyors váltásokat és fordulásokat, hiszen a kamerának mindenhez igazodnia kellett. No, ezt kaptuk most meg újra, némi extra társaságában. Ez a kis extra pedig igazából egy teljesen új játék.
Shadow egy másik ikonikus karakter, ő Sonic ellentéte a történetekben. Az először a 2001-es Sonic Adventure 2-ben megjelent fekete sündisznó egy sötétebb és komorabb szereplő, aki akár antihősként is felbukkanhat. A Sonic és a Shadow Generations alapjai azonban ezúttal azonosak, egy eseményhez köthetők, így lényegében más szemszögből, új pályákon élhetjük át újra a Sonic Generations cselekményét.
Sőt Shadow pályafutásának ikonikus helyszíneit bejárva fedezhetünk fel különböző titkokat, amik ugyan egy nyitott központi világban rejlenek, de az akció többnyire a hagyományosabb pályákon vár a játékosokra.
Nem mellesleg új képességeket nyithatunk meg Shadownak, amik szükségesek is ahhoz, hogy a karakter felvegye a harcot ősi ellenségével, Black Doommal, aki hogy, hogy nem, de a káosz és a gonosz küldöttjeként szintén lila színbe burkolózva érzi jól magát, lásd még a Warhammer vagy a Zelda ellenfeleit.
Ezt is ajánljuk a témában
Az esztendő videójátékokban gazdag, színes időszakát éljük, és a megszokott bőrlehúzás és pénztemető mellett azért akad néhány igazi nagy durranás is a virtuális térben.
Ez itt a nagy kérdés, és a jó válasz az, hogy a Sonic, a sündisznó 3. mozifilm érkezése előtt PC-re és konzolokra megjelent Sonic X Shadow Generations valahol a kettő között található. Hoz a múltból, méghozzá nem is keveset, hiszen a koncepció és mechanika mellett a fél játék a remastere annak, ami már eleve a nosztalgia kedvéért született. A másik fele pedig erre és a modern megoldásokra épül. Az összesen nagyjából 8-10 órás tartalom (minden titokkal persze ennél is több) azonban a keményvonalas rajongóknak és a friss érkezőknek is megfelelő.
Shadow pályáit néhol egy kicsit soknak éreztem, mind hosszban, mind pedig kialakítás terén, hiszen néhol elég kaotikussá válik az akció, ettől függetlenül élveztem a sebességet, az új megoldásokat, ahogy a visszatérést is a korábbi helyszínekre.
A Sega kék és sötét sündisznójának új játéka a 3. mozifilm előtt
Kicsit viszont sokallom a közel új játék árát a csomagért, hiszen összességében semmiképpen sem beszélhetünk egy teljesen új epizódról. De mindent egybevetve az biztos, hogy ez a dupla-kiadás a jobb Sonic-játékok közé tartozik, főleg, hogy a Shadow Generations a rövidsége és hibái ellenére is ígéretesen viszi tovább a mitológiát és a korábbi, akár a Sonic Frontiers során megismert megoldásokat.
Így talán mindenki nevében mondhatom, hogy valami ilyesmire lenne szükség a jövőben. Nem a kifejezetten pixeles és semmi újat nem mutató retróra, de nem is a Sonic-idegen megoldásokra – a Shadow Generations talán az az irány, amelyen a Sega karaktereinek olyan gyorsan kellene tovább száguldani, mint a szél.
Azt gondolnánk, hogy a hangyák csak vonulnak és a raj-intelligenciával élik a kis egyszerű életüket. De mi van, ha a bitang erős rovarok élére áll valaki, aki ért a stratégiához?
Megszokott dolog, hogy a woke ideológia és a genderlobbi kifejezetten károsan hat egy kultúrtermék megítélésére, mégis akadnak olyanok, akik mindenáron letolnák az ember torkán a propagandát. Böjtös Gábor írása a Dragon Age: The Veilguard nevű videojátékról.
Régen nem lepett meg film annyira, mint az Anora: Sean Baker alkotása úgy forgatja ki a prostituáltakkal kapcsolatos hollywoodi kliséket, hogy a tanulság észrevétlenül kúszik be a bőrünk alá.
Évről évre megújul a csatamező, miközben milliók hagyják ott a fogukat, de ebben az esetben senki nem foglalkozik a temetetlen és névtelen halottakkal.
A regény több mint 60, a filmes adaptáció pedig közel 30 éves, de a világpusztító bogarak története ma is van olyan népszerű, hogy milliók adják érte az életüket.
Ferencváros polgármestere és fővárosi önkormányzati képviselő nem szeretne fideszes főpolgármester-helyettest, ezért beleállt Vitézy Dávidba.
Optimistán látja a jövőt a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
