A GKI-s elemzésre reagálva Pásztor Szabolcs közgazdász, egyetemi docens és az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója tette helyre a dolgokat.
„A 2024 szeptemberében megjelent Draghi-féle jelentés első oldalain egy egészen szemléletes ábra és adatsor jelent meg arról, hogy 2002 és 2023 között mekkora volt a gazdasági növekedés éves átlagos üteme az EU-ban, az USA-ban és Kínában. Az adatok azt tükrözik, hogy a leggyorsabban Kína tudott növekedni, több mint 8 százalékos ütemmel, az USA-ban éves szinten 2 százalékos, míg az EU-ban csak 1,4 százalékos volt a bővülés ezekben az évtizedekben. Azok, akik jól ismerik a bázishatás jelenségét (alacsonyabb szintről könnyebb nagyot növekedni), rögtön magyarázatot találnak a látványos mutatóra” – írta a szakértő véleménycikkében az Indexen.
„Fontos azonban azt hangsúlyoznunk, hogy a kínai gazdaság már EU-s gazdasági súlyt képvisel világgazdaságban 17-17 százalékkal. Az egyfőre jutó GDP kapcsán jelentős a viszonylatban való különbség, azonban érdemes egy fontos tényezőt beemelni az érvelésbe, és egy rövid időre felülemelkedni a növekedési különbségeken, a módszertani és számbavételi kérdéseken, a reál és nominális mutatókon, illetve az árfolyamhatás kérdéskörén” – folytatta a szerző.