Szakértő tette helyre a GKI elemzését

Nyitókép: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Orbán Viktor gazdasági semlegesség-álmához képest a kínai gazdaság nem a nyugati, hanem csak a magyar gazdaságot közelítette meg, miközben a magyar gazdaság nem közelítette meg az Európai Unió nominális átlagát, a nagy összegű uniós támogatások ellenére sem – számolt be még október 15-én a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésére hivatkozva a HVG. 

„A 2024 szeptemberében megjelent Draghi-féle jelentés első oldalain egy egészen szemléletes ábra és adatsor jelent meg arról, hogy 2002 és 2023 között mekkora volt a gazdasági növekedés éves átlagos üteme az EU-ban, az USA-ban és Kínában. Az adatok azt tükrözik, hogy a leggyorsabban Kína tudott növekedni, több mint 8 százalékos ütemmel, az USA-ban éves szinten 2 százalékos, míg az EU-ban csak 1,4 százalékos volt a bővülés ezekben az évtizedekben. Azok, akik jól ismerik a bázishatás jelenségét (alacsonyabb szintről könnyebb nagyot növekedni), rögtön magyarázatot találnak a látványos mutatóra” – írta a szakértő véleménycikkében az Indexen. 

„Fontos azonban azt hangsúlyoznunk, hogy a kínai gazdaság már EU-s gazdasági súlyt képvisel világgazdaságban 17-17 százalékkal. Az egyfőre jutó GDP kapcsán jelentős a viszonylatban való különbség, azonban érdemes egy fontos tényezőt beemelni az érvelésbe, és egy rövid időre felülemelkedni a növekedési különbségeken, a módszertani és számbavételi kérdéseken, a reál és nominális mutatókon, illetve az árfolyamhatás kérdéskörén” – folytatta a szerző. 

„A magyar kormány által meghirdetett gazdasági semlegesség koncepciója a világgazdaság valós, míg mások által csak vélt átrendeződéséhez kapcsolódik. A semlegesség kereskedelmi szempontból azt hirdeti, hogy az ázsiai térségben létrejött erőközpont a gravitációs modellből adódóan nagyobb kereskedelmi volument tud majd produkálni, így érdemes azt kihasználni. Természetesen az egy másfajta üzleti kultúra és piac, mint a nyugati, vagy a nyugat európai, így a kereskedelemnek kockázatai, illetve költségei is vannak, és nagyfokú alkalmazkodást igényel. Arról pedig már nem is szólva, hogy elemi érdeke a hazai vállalatoknak a szállítási és ellátási láncokba való magasabb betagozódás, hiszen ekkor javul Magyarország nemzetközi kereskedelmi potenciálja” – tette hozzá Pásztor Szabolcs közgazdász.

A teljes cikk ide kattintva elolvasható.  

***