Sokkal jobban alakulhat az infláció Magyarországon, mint azt vártuk

Nyitókép: MTI/EPA/Cristobal Herrera Ulashkevich

Mint az kiderült a Portfolio kutatása alapján született cikkből, augusztusban komoly meglepetést okozott az infláció, mivel az áremelkedés éves mértéke a nyár végére 3,4 százalék-ra zuhant a júliusi 4,1 százalék-ról. A lap által megkérdezett elemzők szerint ráadásul szeptemberben is folytatódhat az infláció csökkenése, sőt az infláció ilyen alacsony 2021 januárjában volt utoljára.

Miközben a lap legutóbbi, egy hónappal korábbi felmérése alapján az elemzői előrejelzések mediánja 5 százalék volt decemberre, a friss adatok szerint már csak 4,5 százalék lesz az éves infláció decemberben, a közgazdászok szerint tehát javultak a kilátások. A Portfolio azonban arra is emlékeztet, hogy miközben a decemberi éves inflációra vonatkozó előrejelzés a múlt hónaphoz képest lefelé módosult, 2025 végére most magasabb inflációt várnak, mint egy hónappal ezelőtt:

Arról nem is beszélve, hogy idén az elemzők ugyan csak 3,8 százalékos éves átlagos inflációt várnak, jövőre ez 3,9 százalékra emelkedhet. Ennek köszönhetően elmondható, hogy az inflációs kilátások javulása az elemzők szerint csak a következő néhány hónapra igaz.

Éves szinten csak 3százalékkal emelkedhettek az árak

Az MBH Bank munkatársai, Árokszállási Zoltán és Balog-Béki Márta úgy nyilatkoztak a Portfolionak, hogy „szeptemberben a magas bázis miatt továbbra is a jegybanki toleranciasávban maradhat az infláció, várakozásunk szerint 3,0százalékkal emelkedhettek az árak éves szinten”. Hozzátették, hogy egyes élelmiszerárak esetében azért idehaza is emelkedés látható, párhuzamosan azzal, hogy a FAO árindexének komponensei szeptemberben drágultak.

– tették hozzá a szakemberek.

„Az infláció kedvező alakulásához több tényező hozzájárult: szeptemberben még alacsony világpiaci olajár volt jellemző, aminek nyomán csökkentek az üzemanyagárak is – ez becslésem szerint havi alapon 0,2 százalékponttal húzhatta vissza az inflációt”– nyilatkozta a lapnak.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő közgazdásza pedig arról nyilatkozott a lapnak, hogy „szeptemberben még alacsony világpiaci olajár volt jellemző, aminek nyomán csökkentek az üzemanyagárak is”. A közgazdász szerint ez havi alapon 0,2 százalékponttal húzhatta vissza az inflációt. Regős vélekedése szerint a júliusi magas számokban leginkább az olyan egyszeri hatások játszottak szerepet, mint a kötelező akciózás kivezetése.

Az Unicredit elemzője, Becsey Zsolt is megerősítette, hogy az üzemanyagárak markáns csökkenése javíthatott az átlagon, de szerinte a nyári szárazság árfelhajtó hatásai sem lesznek olyan markánsak, mivel, „a terményárak csak korrekciós jellegű felfelé mozgást végeztek a közelmúltban”.

Az elemző ellenben arra figyelmeztet, hogy egy újabb, kimondottan alacsony inflációs adat ismét forintgyengüléshez vezethet, ami viszont megerősítheti a jegybankot abban, hogy az októberi kamatdöntésén a kamatvágás mellett döntsön. Az ING közgazdásza, Virovácz Péter, az üdülési szolgáltatások esetében tapasztalható mérséklődéshez kötötte a pozitív inflációs mérleget.

Ahogy Virovácz a lapnak nyilatkozott: „egyedül talán a háztartási energia és a ruházati cikkek ára emelkedhetett érdemben havi összevetésben, miközben az élelmiszerek és tartós fogyasztási cikkek esetében minimális drágulással számolunk. Mindezen folyamatok hatására alakulhatott ki az átlagosan stagnáló árszínvonal”.

Még történhetnek változások

Virovácz Péter is megerősítette, hogy az év vége még jobban is alakulhat, ugyanakkor ez sem jelenti azt, hogy hátra lehet dőlni. A maginfláció ugyanis a közgazdász szerint továbbra is magas, 4,7 százalékos lehetett szeptemberben, vagyis az inflációs alapfolyamatok még mindig erősek. Az év végi átárazások és a bázishatás következtében ráadásul ez is változhat, sőt a maginfláció akár 5 százalék fölé is emelkedhet.

Az elemző véleménye szerint a 2025-ös év is kedvezően alakulhat, de az energiaárak aktuális megnövekedése inflációs kockázatot jelent, ugyanúgy, ahogy a várhatóan rendkívül magas béremelési dinamika. Ahogy a Portfolionak elmondta, „éppen ezért úgy gondoljuk – különös tekintettel az elmúlt hetekben kialakult pénzpiaci és devizapiaci instabilitásra –, hogy a jegybank a kedvező inflációs adat ellenére is óvatos marad. Nem várjuk októberben az irányadó ráták további csökkentését, az alapkamat így maradhat 6,50 százalékon”.

Regős Gábor szerint két fontos tényező lehet a következő időszakban az inflációjával kapcsolatban: a gyengélkedő forintárfolyam alakulása, továbbá a közel-keleti helyzet hatása az olajárakra. Mindez az év végéhez közeledve válhat fontossá, hiszen a cégek az év eleji átárazásoknál e két tényezőt mindenképpen figyelembe veszik.