Közel 14 százalékkal nőttek a keresetek

A megelőző hónapokhoz hasonlóan júliusban is a költségvetési szféra húzta a béremelkedést, itt 17,5 százalékkal emelkedett az átlagos kereset, köszönhetően az év eleji pedagógusbér-emelés nyomán 28,4 százalékkal emelkedő átlagbérnek az oktatás területén, de a közigazgatásban és az egészségügyi szektorban is 10 százalék feletti bérdinamikát láthatunk. Utóbbi területen viszont lassult a dinamika, amelyet a tavaly júliusi bérfejlesztés bázisba kerülése okozott. 

 Az ipar esetében a külső kereslet okozta bizonytalanság szerepét kell kiemelni a béremelések kapcsán, annak gyengélkedése óvatosságra intheti a vállalati döntéshozókat a bértárgyalások során. Mindössze két szegmens volt, ahol nem mért a KSH két számjegyű béremelkedést, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, illetve a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatban, miközben 20 százalék feletti bérdinamika csak az oktatás, illetve a bányászat, kőfejtés ágazatban következett be. Ez is mutatja, hogy a most tapaszalt béremelkedés a gazdaság széles rétegét érinti.   

Milyen folyamtok vannak a háttérben? 

Továbbra is kedvező folyamatot tükröz, hogy a mediánkereset júliusban is gyorsabban nőtt, 16,5 százalékkal, mint az átlagkereset. Ez azt jelzi, hogy a béremelkedés nagyobb részben a bérskála alsó részeiben valósul meg, amely a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi növekedésére vezethető vissza. Az alsóbb bérkategóriák béremelkedése a magas foglalkoztatási szint fennmaradásával együtt támogatja a jövedelmi különbségek mérséklődését. 

Mi várható az év egészében és jövőre? 

A jelenleg tapasztalt bérdinamika év végéig fennmaradhat, így a 4 százalék alatti infláció hatását is figyelembe véve éves átlagban 9 százalék közeli ütemben nőhetnek a reálbérek. 

 ezt az eddigi bejelentések alapján 12 százalék körül emelkedő minimálbérek, valamint a pedagógusok 21 százalékos jövő évi bérfejlesztése is támogatja, míg a gazdasági környezet javulása szintén a gyors ütemű bérkiáramlás irányába hat. A jövőre várhatóan tovább, éves átlagban 3,4 százalékra, lassuló inflációval együtt 6 százalék körüli reálbér-emelkedést prognosztizálunk. Ez pedig az óvatossági motívum folytatódó oldódásával ismét jelentős fogyasztásnövekedést indukál, amely tétel így újból a gazdasági növekedés fő motorja lehet. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Flickr

További cikkeinket, elemzéseinket megtalálják a makronom.hu oldalon.