A KSH friss adatai szerint júliusban is kitartott a keresetek növekedése: 13,9 százalékkal nőtt a bruttó átlagkereset, ami 9,4 százalékos reálbér-növekedést jelent. A Makronóm Intézet elemzője szerint jövőre is fennmaradhat a 10 százalékot meghaladó nominális béremelkedési ütem, amit a pedagógusok 21 százalékos jövő évi bérfejlesztése is támogat.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior makrogazdasági elemzőjének kommentárja
A megelőző hónapokhoz hasonlóan júliusban is a költségvetési szféra húzta a béremelkedést, itt 17,5 százalékkal emelkedett az átlagos kereset, köszönhetően az év eleji pedagógusbér-emelés nyomán 28,4 százalékkal emelkedő átlagbérnek az oktatás területén, de a közigazgatásban és az egészségügyi szektorban is 10 százalék feletti bérdinamikát láthatunk. Utóbbi területen viszont lassult a dinamika, amelyet a tavaly júliusi bérfejlesztés bázisba kerülése okozott.
A versenyszférában ezzel szemben 12,7 százalékra gyorsult a béremelkedés üteme júliusban. A gyorsulás az iparhoz és az építőiparhoz kötődött, előbbi esetében a júliusi bérdinamika közel 4 százalékponttal meghaladta a megelőző havit.
Az ipar esetében a külső kereslet okozta bizonytalanság szerepét kell kiemelni a béremelések kapcsán, annak gyengélkedése óvatosságra intheti a vállalati döntéshozókat a bértárgyalások során. Mindössze két szegmens volt, ahol nem mért a KSH két számjegyű béremelkedést, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, illetve a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatban, miközben 20 százalék feletti bérdinamika csak az oktatás, illetve a bányászat, kőfejtés ágazatban következett be. Ez is mutatja, hogy a most tapaszalt béremelkedés a gazdaság széles rétegét érinti.
Továbbra is kedvező folyamatot tükröz, hogy a mediánkereset júliusban is gyorsabban nőtt, 16,5 százalékkal, mint az átlagkereset. Ez azt jelzi, hogy a béremelkedés nagyobb részben a bérskála alsó részeiben valósul meg, amely a minimálbér és a garantált bérminimum érdemi növekedésére vezethető vissza. Az alsóbb bérkategóriák béremelkedése a magas foglalkoztatási szint fennmaradásával együtt támogatja a jövedelmi különbségek mérséklődését.
A jelenleg tapasztalt bérdinamika év végéig fennmaradhat, így a 4 százalék alatti infláció hatását is figyelembe véve éves átlagban 9 százalék közeli ütemben nőhetnek a reálbérek.
Várakozásaink szerint jövőre is fennmaradhat a 10 százalékot meghaladó nominális béremelkedési ütem,
ezt az eddigi bejelentések alapján 12 százalék körül emelkedő minimálbérek, valamint a pedagógusok 21 százalékos jövő évi bérfejlesztése is támogatja, míg a gazdasági környezet javulása szintén a gyors ütemű bérkiáramlás irányába hat. A jövőre várhatóan tovább, éves átlagban 3,4 százalékra, lassuló inflációval együtt 6 százalék körüli reálbér-emelkedést prognosztizálunk. Ez pedig az óvatossági motívum folytatódó oldódásával ismét jelentős fogyasztásnövekedést indukál, amely tétel így újból a gazdasági növekedés fő motorja lehet.
Májusban 14,8 százalékos volt az átlagbérek emelkedése, ami nagyrészt a pedagógusok és az egészségügyi szakdolgozók, valamint a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének köszönhető. Az év hátralévő részében is hasonló ütemű béremelkedés várható, ami alacsony infláció mellett akár 9 százalékos reálbér-növekedést is eredményezhet.
Mutatjuk, mennyi az annyi.
A szakdolgozók béremelésével folytatódik a fizetések növelése az egészségügyben.
A szakképzésben oktatók átlagbérét legalább azonos arányban szeretnék növelni a pedagógusok bérével.
A DK pedig mindent szabotálni akart: többek között a minimálbér emelést is. Szalai Piroska elemzése.
Az árvíz elleni védekezés résztvevőit méltatta a régióban.
Balkáni belvita alakult ki a Néppártban.
Teodosie érsek a meddő nőknek is tanácsokat adott.
