Első hallásra politikai ígéretnek tűnhet az ezereurós minimálbér és az egymillió forintos átlagkereset. A kormány ígérete azonban nem csak álom, legalábbis a tárgyalások állása szerint 2028–2029-re nagy eséllyel megvalósulnak ezek a célok.
Két hónap sem telt el azóta, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a kötcsei pikniken bejelentette: Magyarország a gazdasági semlegesség útjára lép. Ez azt jelenti, hogy a blokkosodó világban hazánk mindenkivel üzletel, ha érdekei úgy kívánják.
A kötcsei találkozón kijelölt gazdaságpolitikai irány önmagában nem vetített előre sokat arról, milyen intézkedésekkel szeretnék újra elérni az Európai Unió átlagát meghaladó gazdasági növekedést. A múlt héten azonban a kormány lerántotta a leplet arról a 21 pontos gazdasági akciótervről, amelynek célja, hogy a GDP legalább évi 3–6 százalékos növekedési pályára álljon. A csomag olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyek nemcsak a gazdasági növekedést indíthatják be, de a társadalom széles körében jelentős életszínvonal-emelkedést hozhatnak. Az akcióterv intézkedései három csoportra oszthatók: a jövedelmek vásárlóerejének növekedése; a lakhatási problémák megoldása, saját tulajdonhoz jutás és lakhatási programok; a Demján Sándor-program, amelynek célja a mikro-, kis- és középvállalkozások jelentős fejlesztése.
A kormány a jövedelmek emeléséhez szükséges lépések egy részéről már meg is egyezett az érintettekkel. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter kijelölte az irányt a családok számára legfontosabb megélhetés kérdésében: karnyújtásnyira került az 1000 eurós minimálbér és az 1 millió forintos átlagkereset.
Kézzelfogható eredmény, hogy a kormány, a szakszervezetek és a munkáltatói érdekképviseletek között formálódik egy hosszú távú, várhatóan három évre szóló bérmegállapodás. Bizonyos ügyekben lényegében már meg is állapodtak a felek. A tervek szerint a minimálbér a következő években évi 12 százalékkal emelkedik. A legkisebb kereset jelentős felzárkóztatásával 2027-re eleget teszünk az Európai Unió minimálbér-irányelvében foglaltaknak, vagyis a minimálbér eléri a rendszeres – pótlékok és juttatások nélkül számolt – bruttó átlagkereset 50 százalékát. A tervek szerint a minimálbér összege 2027-re legalább bruttó 375 ezer forint lesz.
A középfokú végzettséghez kötött, a minimálbérnél jóval magasabb összegű és több munkavállalót érintő garantált bérminimum emeléséről, sőt a 2007-ben bevezetett magasabb minimálbér jövőjéről a kormány a következő hetekben állapodik meg a szociális partnerekkel.
A minden korábbinál hamarabb, már a nyáron elinduló bértárgyalások egyik legfontosabb kérdése, hogy érdemes-e nekilátni egy átfogó, a teljes bérrendszert érintő átalakításnak, amilyenre a rendszerváltás óta nem volt példa. A tervek között felmerült, hogy a kétféle minimálbér helyett a legtöbb uniós országhoz hasonlóan Magyarországon is csak egy kötelező legkisebb bértétel legyen meghatározva. Az érdekképviseletek szerint az állami szinten megállapított garantált bérminimum ma már nem tölti be bevezetésekor meghatározott szerepét, mivel szinte mindenkinek van középfokú végzettsége.
A garantált bérminimum kivezetésének módja megosztotta a tárgyalópartnereket. A Munkástanácsok Országos Szövetsége javasolta az Ausztriában és a legtöbb nyugati országban évtizedek óta sikeres ágazati bértarifarendszer bevezetését. Ennek lényege, hogy az országosan meghatározott bérminimumot ágazatonként, akár területenként meghatározott bérminimumok váltanák fel. A kollektív szerződésekben emellett eltérő bérszinteket és más, a munkavállalók helyzetét rendező lépéseket is meg lehetne határozni. A középszintű érdekegyeztetés azonban hazánkban nem alakult ki az előző évtizedekben, noha a jogszabályi feltételek megvoltak hozzá az ágazati szerveződéseknek. Itthon és Közép-Európában máshol is alacsony a szakszervezetek és a vállalkozói érdekképviseletek taglétszáma, és a rendszerváltás előtti évtizedekből örökölt rossz hírnév sem segíti az érdekvédők munkáját.
A javaslatot a kormány egyelőre nem tárgyalta, de a tarifarendszer átgondolt, fokozatos bevezetését a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is támogatná.
Nagy Márton október közepén megtörte a garantált bérminimum körüli bizonytalanságot azzal, hogy közzétett egy előrejelzést, amely azt mutatja, a kormányzati szándék szerint jelenlegi formájában a bérminimum évi 10 százalékkal emelkedne. A végleges döntést az érdekképviseletek egyezsége alapján rendeletben hirdeti ki a kormány. A szakszervezetek várhatóan támogatnak minden olyan javaslatot, amely a fizetések jelentős emelkedését eredményezné.
Sokkal nagyobb meglepetés, hogy a nemzetgazdaság és a piaci szereplők teljesítményét jelentős mértékben meghaladó béremelési tervektől a vállalkozók érdekképviseletei sem zárkóznak el. A VOSZ álláspontja szerint folytatható a 2010-es évek második felében tapasztalt, a gazdaság teljesítményét jelentősen meghaladó, túlfűtött bérdinamika. A szervezet azonban arra figyelmeztetett, hogy összehasonlíthatatlanul kedvezőtlenebb mind a külső, mind a belső környezet, vagyis a vállalkozások csak állami hozzájárulással tudják kigazdálkodni a garantált bérminimum két számjegyű emelését.
A minimálbér 12 és a garantált bérminimum legalább 10 százalékos emelése a munkavállalók negyedének közvetlenül, törvényi szinten jelentene az inflációt jóval meghaladó bérnövekedést. A bérminimum négyszer annyi munkavállalót érint közvetlenül, mint a minimálbér, s minél nagyobb az emelés mértéke, annál több közvetetten érintett munkavállaló fizetésére lesz kedvező hatással. Ennek oka, hogy a jelenleg bruttó 326 ezer forintos
garantált bérminimum 10 százalékos emelésével azoknak a dolgozóknak a bérét is rendezni kényszerülnek a munkáltatók, akik 326 ezer forintnál többet keresnek, de a fizetésük nem éri el vagy éppen csak meghaladja a 10 százalékkal megemelt összeget,
vagyis a Nagy Márton által felvázolt elképzelés szerinti 358 600 forintot.
A garantált bérminimum jelentős emelése azért is életszerű lépés, mert a kormány bejelentette, a bruttó átlagkereset még ebben az évtizedben eléri az 1 millió forintot. Ehhez jelentős lökést adhat a bérminimum vagy bevezetése esetén az ágazati bértarifarendszer.
A bruttó átlagkereset a Nagy Márton által felvázolt pálya szerint 2029-ben lépné át az 1 millió forintot, 1,073 millió forint környékére nőne. Ennek eléréséhez minden évben 10,5 százalékkal kellene emelkedniük a fizetéseknek. Ez kedvező inflációs környezetben bőven 5 százalékot meghaladó reálbér-növekedést eredményezne. Az 1000 eurós minimálbér pedig a forint–euró árfolyamtól függően már 2028-ra, kedvező esetben 2027-re megvalósulhat.
A jövedelmi helyzet, így az életszínvonal érzékelhető javulása már jövőre megvalósítható cél. Orbán Viktor a nyáron bejelentette, október közepén pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is megerősítette, hogy a gyermekek után igénybe vehető családi adókedvezmény összege két lépésben megduplázódik. Az első 50 százalékos emelés a jövő év második felében valósulhat meg, a második emelésre 2026 elején kerülhet sor.
A bruttó átlagkeresetet nem befolyásolja a személyijövedelemadó-kedvezmény, a nettó fizetéseket viszont jelentősen emeli, mivel három gyermek esetében a havi kedvezmény meghaladja a 200 ezer forintot. Erre a lépésre egyébként is szükség van, mivel az utóbbi évek inflációs környezete rontotta a fizetések vásárlóértékét.
Fontos, hogy a kötelező legkisebb bér emelkedése 2027-től függ az átlagkereset mértékétől is. A rendszeres bruttó átlagkereset a teljes átlagkereset 85-90 százaléka. Ez azt jelenti, hogy ha 2029-ben 1,073 millió forint közelébe ér az átlagbér, akkor a csak a rendszeres bérelemeket tartalmazó összeg is bőven 900 ezer forint fölé emelkedik.
Az új minimálbér-szabályozás szerint
a legkisebb keresetnek már 2027-ben el kell érnie a rendszeres bruttó átlagkereset 50 százalékát,
és a rákövetkező években sem lehet ennél kisebb a kötelező legkisebb bértétel. Így 2029-ben az 1 milliós átlagkeresethez már bőven 1000 euró feletti minimálbérszint társul majd, bruttó összege akkor 470-500 ezer forint lehet.
A bruttó átlagkereset mellett a bruttó mediánbér is megbecsülhető. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a keresetek középértéke, vagyis az az összeg, amelynél ugyanannyi alkalmazott keres többet, mint amennyi kevesebbet, a bruttó átlagkereset 80 százaléka körül alakul. Vagyis 2029-re az alkalmazásban állók mintegy fele bruttó 800 ezer forint fölött fog keresni, de senki nem kaphatna alacsonyabb fizetést, mint a minimálbér bruttó 450-500 ezer forintos várható összege.
Azt most még nehéz megjósolni, hogy amennyiben kedvezően alakul a nemzetközi környezet, vagyis az ukrajnai konfliktus a béke irányába mozdul el, valamint a közel-keleti háborút is sikerül kordában tartani, milyen mértékben tud felzárkózni Magyarország a nyugat-európai országokhoz. Az mindenesetre biztosra vehető, hogy csökken a különbség a magyar és az osztrák életszínvonal között. Ennek egyszerű oka van: Ausztria az egyik legmagasabb életszínvonalat garantáló uniós tagállam. Ez a szintű szociális jólét évtizedek alatt alakult ki, ám az orosz–ukrán konfliktust megelőző két évtizedben – az alacsony infláció miatt – nem változtak érdemben a keresetek és az egyéb jövedelmek. Mivel a nyugati jóléti országokban korábban sem volt jellemző az ittenihez hasonló bérdinamika, nem kell azzal számolni, hogy az osztrák bérek a magyarországihoz hasonlóan átlagosan évi 10 százalék felett emelkednének. Ez tehát mindenképpen a különbség csökkenését hozza, arra viszont nincs érdemi esély, hogy belátható időn belül elérjük Ausztria életszínvonalát.
A béreknek és a jövedelmeknek a kormány új gazdasági programjában is felvázolt, erőteljes emelése összhangban van a magyarok elvárásával; a lakosság körében végzett összes közvélemény-kutatás és felmérés azt mutatja, hogy a túlnyomó többségnek elsősorban a saját és családja megélhetése, anyagi biztonsága, jövedelmi helyzete a legfontosabb. Minden más – egészségügy, oktatás, politikai értékrendszerek – jóval kisebb súllyal jelenik meg a családok problématérképén.
Nem szabad hagyni, hogy a politikai korrektség jegyében elfojtsák az európai polgárok józan többségének közvetlen vagy az általuk megválasztottakon keresztül érvényesülő akaratát.
Egyre vonzóbb célpontnak számít hazánk.
Hoppál Hunor és Szalai Piroska miniszterelnöki főtanácsadó azt járják körül, mennyibe kerül a háború Magyarországnak, és milyen előnyökkel járna egy mielőbbi béke.
Kellemetlen meglepetés.
Egyre rosszabb a helyzet a nyugati országban.
2025 a lakáspiaci fordulat éve lett; az ingatlanbefektetési piac a tavalyi stabilizálódás után újra erősödik.
Az alelnök szerint a békéhez három egyszerű, de megkerülhetetlen feltétel szükséges.
Aki 5 hónap múlva az országunkat akarja kormányozni, nem válogathat az ellenfelek között, be kell tudni mutatni a kormányzásra való képességét.