Hivatalos: Kövér Lászlónak adott igazat az Európai Jogok Emberi Bírósága

Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád

Jogosan szankcionálta az Országgyűlés elnöke a házszabályt megsértő ellenzéki képviselőket az Emberi Jogok Európai Bírósága szerint is – közölte az Országgyűlés Sajtóirodája kedden az MTI-vel.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága elfogadhatatlannak nyilvánította és elutasította azon ellenzéki képviselők beadványát, akikre a házelnök a házszabályt sértő magatartásuk miatt pénzbírságot rótt ki még 2017 áprilisában.

A közlemény felidézi: az Országgyűlés 2017. április 10-i ülésnapján – egy másik képviselő felszólalása közben tanúsított magatartásuk miatt – Kövér László csökkentette a kérelmezők tiszteletdíját.

Tíz ellenzéki képviselő A/4-es méretű táblákat mutatott fel, amelyekkel egyrészt a köztársasági elnöknek szóló üzenetet fogalmaztak meg, másrészt a média figyelmét akarták felkelteni, valamint így kívántak tiltakozni a nemzeti felsőoktatási törvényt módosító javaslattal szemben.

 A képviselők a döntéssel szemben jogorvoslattal éltek, de a mentelmi bizottság a házelnöki döntések hatályon kívül helyezésére irányuló kérelemnek nem adott helyt, az Országgyűlés pedig a 2017. május 30-án kelt határozatában hatályában fenntartotta a házelnöki döntést.

Az ellenzéki képviselők ezt követően az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak azzal, hogy a rájuk kiszabott szankciók sértették az Egyezmény 10. cikkében biztosított, véleménynyilvánítás szabadságához való jogukat, továbbá sérelmezték, hogy nem állt rendelkezésükre hatékony jogorvoslat.

A Bíróság elfogadhatatlannak találta a kérelmeket

A bíróság most meghozott jogerős döntésének indoklásában megjegyezte, hogy az Országgyűlésről szóló 2012. évi törvény jogorvoslatot biztosított a házelnök döntésével szemben a mentelmi bizottság előtt, amelyet a kérelmezők igénybe vettek, a rendelkezésre álló eljárási garanciák pedig megfelelőek voltak, amint azt a bíróság az Ikotity és társai ügyben hozott ítéletében korábban már megállapította.

A kiszabott szankciók indokoltságáról a bíróság megjegyezte, hogy a vizuális eszközök használatát az Országgyűlésről szóló törvény 38/A. paragrafusa szabályozta, amely előírta, hogy parlamenti ülések során nem használhatók ilyen eszközök, kivéve, ha erre vonatkozóan a házbizottság engedélyt adott. A jelen ügyben a kérelmezők azonban nem nyújtottak be erre irányuló engedélyt.

A bíróság meglátása szerint az ügy körülményeiből és a kérelmezők beadványaiból látható, hogy 

megsértve ezzel azon kötelességüket, hogy betartsák az Országgyűlés belső szabályait. A bíróság véleménye szerint a kérelmezőktől elvárható volt, hogy tisztában legyenek magatartásuk jogi következményeivel, beleértve annak kockázatát is, hogy szankciókkal sújtják őket.

A bíróság kimondta: nem állapítható meg, hogy a szankcionálással a házelnök a képviselők véleménynyilvánítási szabadságához való jogát sértő módon gyakorolta volna hatáskörét. A fentiekre figyelemmel az Emberi Jogok Európai Bírósága – most közzétett jogerős határozatában - a kérelmeket elfogadhatatlannak nyilvánította – zárul a közlemény.

(MTI)