Tarlós: Karácsonyék öt év alatt semmit sem tettek a Római-part megvédéséért

Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád

A brutális árvíz az egész dunai térséget veszélyezteti, ebbe természetesen beletartozik Budapest is, a fővároson belül különösen a Római-part van nagy bajban. A terület árvízvédelméről évtizedek óta megy a vita, de a mai napig nem tudtak megállapodni a döntéshozók a megoldásról, az alapkérdés az, hogy a vízparton, vagy beljebb, a Királyok útján-Nánási úton épüljön-e védmű.

A Római Partért Egyesület kétségbeesett Facebook-posztokban hívja fel a figyelmét a fővárosi és a III. kerületi önkormányzatnak, azt írják, magukra hagyták őket, nem kapnak olyan segítséget, mint Tarlós István idejében. „…elkezdték bezárni agyaggal a Királyok-Nánási úton a part felé lévő ingatlanok gépkocsi és személyi bejáratait. Többen kétségbe esve kerestek minket, hogy most mi lesz velük? Iszonyatos érzés, amikor egzisztenciánk, vállalkozásunk, lakásunk, családi házunk a külső világtól elzárásra kerül! Teljesen kiszolgáltatottá váltunk a Dunának! 

– fogalmaznak.

Azt is írják, borzasztó a tehetetlenség, a kiszolgáltatottság és a bezártság érzése. Mindezt önhibájukon kívül kapják, hiszen itt a parton mindenki rendelkezik érvényes építési és műkődési engedéllyel és Budapest legmagasabb ingatlanadóját fizetik a helyi önkormányzatnak. A terület besorolása teljesen azonos a gáton kívül lévő területekéhez, beépítésre szánt terület. S állítják, „a főváros jelenlegi vezetésének csak egy számít, hogyan tegyük tönkre a Római partot, az ott élőket és vállalkozókat! Szisztematikusan azon dolgoznak, hogy szántszándékkal a Dunával intézzék el bosszújukat a helyiekkel szemben, akik ki mernek állni a jogaikért és jogszerű árvízi védelmükért!”

Tarlós István az egyesület és az önkormányzatok vitájában nem kíván állást foglalni, nem ismeri annak mostani körülményeit, de az árvízi helyzetről markáns véleménye van. A volt főpolgármester, jelenleg miniszterelnöki megbízott a Mandinernek azt mondta, csodálkozva és szomorúan veszi tudomásul, hogy 

Visszaidézte, hogy a vezetése alatt álló  Fővárosi Közgyűlés 2011-ben úgy döntött, az árvízveszély miatt gátat építenek a Római-parton. Két év múlva elkészültek a tervek, 2015-ben azonban lefújták az építkezést, a jogszabályok megváltozása miatt újakat kellett készíteni. 2016-tól azonban – a balliberális politikusok támogatásával – egyre komolyabb demonstrációkat tartottak civil szervezetek, hogy megakadályozzák a part menti védmű kialakítását.

„Ennek az lett az eredménye, hogy végül a sötétzöldek és a klímaaktivisták sikeresen megfúrták, hogy megépítsük a parton a csillaghegyi öblözetnek a folyóval párhuzamos, 3,1 kilométeres védműszakaszát, holott hat szakvélemény – amelyet olyan rangos testületek készítettek el, mint a Műegyetem, amely kettőt is letett az asztalra, a Magyar Tudományos Akadémia egyik munkabizottsága, a Vízügyi Tudományos Tanács, valamint a Mélyépterv – is ezt a változatot támogatta. 

– fogalmazott Tarlós.  

A korábbi városvezetés azonban nem ült tétlenül, amit tudott, ilyen körülmények között is megtett a budapesti árvízvédelem elleni küzdelem érdekében – jelentette ki a volt főpolgármester. Kiemelkedő színvonalon elkészítették a pünkösdfürdői védművet, megmagasították és felújították az Árpád híd budai hídfőjénél a mellvédfalakat, megszüntették az Erzsébet-hídnál a nyitott mellvédkaput, több mint egyharmad részben megépítették az Aranyhegyi patak balparti védművét, a belügyminisztérium pedig létrehozta a Barát patak torkolati műtárgyát – sorolta.

„Mivel érveltek a civilek és a balliberális politikusok, miért nem értettek egyet a szakértők szerint műszakilag megalapozottabb és olcsóbb parti védőgáttal?” – kérdeztük. Alapvetően környezetvédelmi köntösbe – fákat kellett volna kivágni – bújtatott politikai okokra hivatkoztak – jelentette ki Tarlós, továbbá arra is, hogy a Királyok útjától, valamint a Nánási úttól a folyó felé eső terület hullámtér, így szerintük nincs szükség az ott felépített házak és részben a lakosság védelmére.

Elvileg és papíron persze igaz, hogy hullámtérnek számít, de a valóságban egészen más a helyzet. Talán sokan nem tudják, hogy ez a terület 1914 óta, tehát 110 éve folyamatosan épül be. A beépítések kapcsán ugyan voltak jogi kiskapuk, mert 2010 előtt üdülőterületté nyilvánították a hullámteret, ide pedig ki kell adni az építési engedélyt, és Magyarországon nincs arra jogszabály, amely tiltaná, hogy valaki életvitelszerűen az üdülőjében lakjon. Ráadásul ezek az építmények szorulnak a legkevésbé védelemre, hiszen legalább 9 méterig nem fenyegeti őket az árvíz. Ott vannak viszont a még a XX. században épült lakóházak, a sport- és vendéglátóipari létesítmények, amelyek komoly veszélynek vannak kitéve. Nem véletlen, hogy Demszky Gábor is a parti változatban gondolkodott – közölte.

Tarlós István azt mondta, 2016 óta biztosan állítják a balliberális politikai erők, hogy a Királyok útján, a Nánási úton kell megépíteni az új védművet. Azóta eltelt nyolc esztendő, ebből öt éven keresztül – a mostani önkormányzati ciklusban –, ők voltak és mind a mai napig ők is vannak hatalmon, 

Persze kifogásokat mindig remekül tudnak találni – jelentette ki –, most, ha valaki rákérdezne az időhúzásra, nagy valószínűséggel azt mondanák, a kormány nem adott rá pénzt. „De ebből egy szó sem igaz, annyi pénzt bőven hagytunk ott, hogy ne blokkoljanak mindent. Szerintem nem merik elkezdeni a Királyok útján az építkezést, mert a legvégén csak megkérdezik a szakmát, s ha meghallják az ellenérveiket, a bekerülési összeget, akkor inkább hozzá sem kezdenek a munkákhoz. Egyebet sem tesznek, mint beszélgetnek” – vélekedett.

Azt is abszurdnak tartja Tarlós, hogy Karácsony Gergelyék meghirdettek egy közösségi tervezést, hiszen – mint fogalmazott – játszótérről, parkról lehet kollektív véleményt kialakítani, de egy katasztrófavédelmi műtárgyról nem. Karácsony ugyanakkor komoly felelősséget vett a nyakába, amikor az ideiglenes jogosítványával élve nemrégiben önkényes határozatot hozott arról, hogy a védművet a Királyok útján kell megépíteni, ami több okból – műszakilag, jogilag, szociális szempontból – erősen kifogásolható. Nem beszélve arról, hogy most már a 

– jelentette ki Tarlós. 

Ha tényleg a Királyok útján lesz a védmű, akkor a parton lévő több tíz milliárdos tárgyi érték kimarad a védelemből, és az ott élő emberek élete, testi épsége is veszélybe kerül. A helyzetet jól jellemzi – mondta a miniszterelnöki megbízott –, hogy Kerpel-Fronius Gábor, a részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes azt bírta kigyötörni magából, baj esetén majd biztosítanak menekülő létrákat a meneküléshez. „Az időseknek, betegeknek, gyerekeknek, kismamáknak ez elég speciális ajánlat rohanó víz esetén” – fogalmazott. Értelmezhetetlen hozzáállás.

Arra azért nagyon kíváncsi lenne Tarlós, hogy ki és mikor írja alá a Királyok úti szerződést és mikor történik meg az első kapavágás. Attól fél, tovább tart az időhúzás. „Ha mi a szakértői javaslatok ellenére nem a parton megépülő a megoldást támogattuk volna, akkor annak súlyos jogi és szociális következményei lettek volna, hiszen több tíz milliárdos vagyont kockáztattunk volna” – állítja.

Arról nincs információja a volt főpolgármesternek, hogy a jelenlegi városvezetés mennyire készült fel a mostani árvízre. Azt mindenesetre nem tartja jó jelnek, hogy nincsenek tisztában alapvető információkkal sem, 

négy kilométerről beszél, a valóságban az egész szakasz 3,1 kilométer hosszú, de azt sem kell végig lefedni agyaggal. Tehát az ő szakmaisága is megkérdőjeleződik, de rajta kívül olyanok is ítéletet mondtak már a védműről, akiknek fogalmuk sincs arról, mi fán terem az árvízvédelem.

A Nánási úti, Királyok útjai nyúlgát állapotától is tart Tarlós. Annak a védműnek nincs megfelelő alapja, soha nem készült rá terv, nem volt építési és használatbavételi engedélye, az állékonysága is megkérdőjelezhető, ráadásul az elmúlt évtizedekben sok legális és illegális kaput nyitottak rajta. A Fővárosi Csatornázási Művek az agyagtámaszt nem elsősorban a földmű erősítése érdekében építi, hanem annak megakadályozására, hogy a földmű alatt átszivárgó víztömeg megemelje az útburkolatot. „Én 2002-ben, 2006-ban és 2013-ban is éjjel-nappal ott voltam a helyszínen, tudom, hogy nem egyszerű helyzet, nehéz lesz a védekezés, még akkor is, ha a Duna magassága nem éri el azokat a szinteket, mint a korábbi alkalmakkor, a 850 és a 891 centiméter magas árhullám esetén a különbségnek csak statisztikai jelentősége van. 

 – fogalmazott.

Mindenesetre Tarlós nagyon szorít azért, hogy az egész ország, de elsősorban Budapest nagyobb károk nélkül túl legyen a megpróbáltatásokon. Ugyanakkor arra gyanakszik, hogy amennyiben sikeres lesz a védekezés, a liberális média azt fogja mondani – mert állítása szerint sajnos a mai világban a kommunikáció gyakran felülírja a valóságot –, Karácsony Gergely megóvta a várost. De valójában Pintér Sándor belügyminiszter, a kormányhivatal és persze a Fővárosi Csatornázási Művek, valamint azok az önkéntes kétkezi munkások, katonák, a katasztrófavédelem, rendőrök – akik most is kinn vannak a gátakon – fogják megvédeni – mondta.

Együttműködik a kormány, az önkormányzat, a hatóságok, a honvédség, az önkéntesek, de még a képviselők is. Végre van együttműködés. „Reméljük, nem lesz baj” – jelentette ki.