Még érdekesebb talán, hogy 1500 után, az úgynevezett második jobbágyság megdöbbentő pontossággal az Elba-Saale határtól keletre, ma úgy mondanánk, hogy Közép-Kelet Európában alakult ki. Később a nagy expanzió (1500-1640) hozzákapcsolta a Nyugathoz Amerikát, a másik irányban pedig, Oroszország expanziója létrehozta Szibéria bekebelezésével a Csendes-óceánig terjedő ellenpólust! Ehhez már csak azt kell, Szűcs Jenő és Bibó István tanulmányaiból kiindulva, és a korszakkal foglakozó irodalom ismeretében hozzátenni, hogy nagy történelmi schisma mindmáig fennmaradt, és szinte négyzetkilométernyi pontossággal a Karoling Birodalom 800 körül kialakult határai mentén szakítja Európát kétfelé.
Többek között a Jaltai megállapodásról is beszélek. Közismert, hogy a II. világháborút lezáró Párizsi Békeszerződés, a jaltai megállapodást meglehetős pontossággal követve, létrehozta azokat a feltételeket amelyek lehetővé tették, az orosz megszállási övezeten belül, a szovjet típusú keleti diktatúrák létrejöttét.
A két katonai tömb között, Jaltán, Teheránban majd Berlinben formálisan és informálisan, szovjet nyomásra, elfogadott közel fél évszázadon keresztül érvényben lévő határvonal, röviden a Vasfüggöny, pontosan egybeesik az Elba-Saale határvonallal, vagyis a Karoling birodalom hajdani hatásaival.