Rossz helyre születtünk!

Nyitókép: Facebook

„A térképen látható markáns vonal az Elba-Saale folyók alsó folyásától délnek, a Lajta folyó, és Pannónia nyugati pereme mentén húzódva szeli át Európát. Ami első látásra feltűnik, az a történelmi egybeesés. Ugyanis pontosan ez volt a Karoling-birodalom keleti határa időszámításunk szerint 800 táján. Ami ettől nyugatra esett, az volt az impérium, az occidens, azaz a Nyugat, ahol az a keresztény-feudális társadalom kialakult, amely Nagy Károly halála után kezdte kisajátítani az Európa nevet. (A másik póluson Bizánc és később Kijev, majd Moszkva helyezkedik el azzal az eltökéltséggel, hogy defenzív merevséggel őrizze évszázadokon át, a barbárokkal szembeni római örökséget.)

Még érdekesebb talán, hogy 1500 után, az úgynevezett második jobbágyság megdöbbentő pontossággal az Elba-Saale határtól keletre, ma úgy mondanánk, hogy Közép-Kelet Európában alakult ki. Később a nagy expanzió (1500-1640) hozzákapcsolta a Nyugathoz Amerikát, a másik irányban pedig, Oroszország expanziója létrehozta Szibéria bekebelezésével a Csendes-óceánig terjedő ellenpólust! Ehhez már csak azt kell, Szűcs Jenő és Bibó István tanulmányaiból kiindulva, és a korszakkal foglakozó irodalom ismeretében hozzátenni, hogy nagy történelmi schisma mindmáig fennmaradt, és szinte négyzetkilométernyi pontossággal a Karoling Birodalom 800 körül kialakult határai mentén szakítja Európát kétfelé. 

Többek között a Jaltai megállapodásról is beszélek. Közismert, hogy a II. világháborút lezáró Párizsi Békeszerződés, a jaltai megállapodást meglehetős pontossággal követve, létrehozta azokat a feltételeket amelyek lehetővé tették, az orosz megszállási övezeten belül, a szovjet típusú keleti diktatúrák létrejöttét.

A két katonai tömb között, Jaltán, Teheránban majd Berlinben formálisan és informálisan, szovjet nyomásra, elfogadott közel fél évszázadon keresztül érvényben lévő határvonal, röviden a Vasfüggöny, pontosan egybeesik az Elba-Saale határvonallal, vagyis a Karoling birodalom hajdani hatásaival.

Vagyis a szabadság kis köreinek egymást egyensúlyban tartó rendszerére épül, amely megakadályozza a hatalomkoncentrációt. Ebből jön létre az úgynevezett legális-racionális uralom, szemben brutálisan egyoldalú, keleties alávetéssel. Rossz helyre születtünk!

Bibó István és Szűcs Jenő immár klasszikusnak mondható tanulmányait azért érdemes elolvasni, hogy megértsük, miért alakul úgy sorsunk, történelmünk, ahogy alakult és alakul, honnan ered a a kelet-európai kisállamok nyomorúsága, aminek Gomperz Tamás által posztolt térképen is jól látható következményei vannak.

Ez a felosztás megmutatja, hogy mennyire eltérő a két társadalmi és politikai rendszerben a társadalmi nyilvánossághoz való viszony, mennyire különböznek az átláthatóság (transzparencia) dimenziójában ezek a rendszerek. 

És persze arra is utal, hogy mennyire kezelik felnőttként a polgárokat a választóvonal két oldalán. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a Karoling birodalom felbomlása, a második jobbágyság kelet-európai bevezetése és Jalta összefügg. 

A posztkommunista diktatúrák és autokratikus berendezkedésű kelet-európai politikai rendszerek, mélyen gyökereznek térségünk geopolitikainak nevezhető, történelmileg 1300 évre visszanyúló adottságaiban.”