Rájuk is büszkék lehetünk
Az eddig felsoroltakon kívül is bőven akadnak olyanok, akik származásuk szerint Magyarországot képviselték a gálán, mely már 1929 óta a filmes elismerés egyik legmagasabb foka. A teljesség igénye nélkül szemezgetve, ha már a látványnál hagytuk abba a felsorolást, a hazai származású művészeknél kezdjük a sort William S. Darlinggal, aki háromszor is (1934, 1944, 1947) rátehette a kezét a szobrocskára. Max Steiner hozzá hasonlóan háromszor (1936, 1943, 1945) vihette el a zenéért járó díjat, éppen úgy, mint Miklos Rozsa (1946, 1948, 1960).
Mondhatni, a magyarok a kezdetektől fogva képviseltetik magukat az Oscaron, hiszen Adolph Zukor már 1929-ben is Oscart nyert a Szárnyakkal, éppen úgy, ahogy William Fox a Virradatért.
A legismertebbek között találhatjuk a George Cukor rendezésében készült My Fair Ladyt, amivel 1965-ben kaphatta meg a legjobb rendező díját, vagy éppen Vilmos Zsigmondot, aki 1978-ban a Harmadik típusú találkozásokkal lett a legjobb operatőr. Mindezek mellett pedig ne feledkezzünk meg életműdíjasainkról sem: ezt a kiemelt kitüntetést George Pal (1944), Adolph Zukor (1949), King Vidor (1979), valamint Paul Newman (1986) is megkapta. A felsorolásból kihagyhatatlan Michael Curtiz (Kertész Mihály) magyar származású rendező, akinek a Casablanca (1942) című kultfilmet köszönheti a világ. Curtiz 1943-ban az említett alkotásért a legjobb rendező díját kapta meg.