Az Oscar rengeteg változáson ment keresztül az évek alatt, és bár sokan nem veszik már komolyan, még mindig az egyik legrangosabb filmes esemény, amelyen a magyarok rendszeresen nyerik el a díjakat.
Nyitókép: Intercom
Koltai Lajos filmje a kezdeti ellenérzések és a támadások ellenére nemcsak képes volt megállni a saját lábán, de 2023 legsikeresebb magyar filmje lett, sorra megdöntve a rekordokat, köszönhetően a nézői szájhagyománynak és a pozitív kritikáknak. Mert a történelmi-fikciós mozifilm tényleg igényes, jól sikerült, amit csak az látott propagandának, aki annak is akarta látni. Elvégre a Semmelweis egy olyan korszakot mutat be, melyben a cselekmény és a dialógusok nagyobb része nemcsak hihető, de szinte természetesnek is számított.
Ezzel együtt az Intercom jóvoltából az év elején napvilágot látott számok alapján az is kiderült, hogy a Vecsei H. Miklós, Nagy Katica és Gálffi László főszereplésével készült Semmelweisre több mint 300 ezren voltak kíváncsiak, emellett bekerült 2023 top 10 legnagyobb jegyárbevételű filmjei közé, sőt az elmúlt 5 év legnézettebb filmjei közé is bejutott. Így talán nem is volt olyan meglepő a napokban szárnyra kapott hír, hogy Magyarország Koltai Lajos filmjével nevez az Akadémia következő gálájára.
Ezt is ajánljuk a témában
Koltai Lajos tizenhat év után ült ismét a direktori székbe, hogy elkészítse a legújabb magyar hősfilmet. A Semmelweis kiváló színészekkel leforgatott, szerethető mozi lett, amely „a kételyektől a felfedezésig" követi az anyák megmentőjének magányos harcát.
Az elmúlt években több sikerünk is akadt, de már a nyolcvanas években is sikerült magyar alkotónak aranyszobrot szereznie. Rófusz Ferenc 1981-ben kapott díjat a Legjobb animációs rövidfilm kategóriában (A légy), míg 1982-ben Szabó István nyert a Legjobb idegen nyelvű filmmel (Mephisto). Közelebbi siker a 2015-ös Saul fia, ami 2016-ban Nemes Lászlónak hozta el a sikert, szintén az előző kategóriában, végül 2017-ben Deák Kristóf a Mindenkivel nyert a rövidfilmek között.
Nem kevésbé fontos a rendező munkájánál a látványtervezés, és ebben a kategóriában – miközben egyre több hollywoodi szuperprodukció készül Magyarországon –, az elmúlt esztendőkben elég szépen teljesítettünk. Sipos Zsuzsanna 2022-ben vihette el az ide vonatkozó díjat a Dűne miatt, míg idén Mihalek Zsuzsa kapta a szobrot a Szegény párák látványvilágáért. Nyugodtan mondhatjuk, hogy mindketten megérdemelték.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ha személyesen kint lettem volna, akkor a közvetítés még most is tartana, mert köszönetet mondanék a több száz magyar kollégámnak” – fogalmazott.
Az eddig felsoroltakon kívül is bőven akadnak olyanok, akik származásuk szerint Magyarországot képviselték a gálán, mely már 1929 óta a filmes elismerés egyik legmagasabb foka. A teljesség igénye nélkül szemezgetve, ha már a látványnál hagytuk abba a felsorolást, a hazai származású művészeknél kezdjük a sort William S. Darlinggal, aki háromszor is (1934, 1944, 1947) rátehette a kezét a szobrocskára. Max Steiner hozzá hasonlóan háromszor (1936, 1943, 1945) vihette el a zenéért járó díjat, éppen úgy, mint Miklos Rozsa (1946, 1948, 1960).
Mondhatni, a magyarok a kezdetektől fogva képviseltetik magukat az Oscaron, hiszen Adolph Zukor már 1929-ben is Oscart nyert a Szárnyakkal, éppen úgy, ahogy William Fox a Virradatért.
A legismertebbek között találhatjuk a George Cukor rendezésében készült My Fair Ladyt, amivel 1965-ben kaphatta meg a legjobb rendező díját, vagy éppen Vilmos Zsigmondot, aki 1978-ban a Harmadik típusú találkozásokkal lett a legjobb operatőr. Mindezek mellett pedig ne feledkezzünk meg életműdíjasainkról sem: ezt a kiemelt kitüntetést George Pal (1944), Adolph Zukor (1949), King Vidor (1979), valamint Paul Newman (1986) is megkapta. A felsorolásból kihagyhatatlan Michael Curtiz (Kertész Mihály) magyar származású rendező, akinek a Casablanca (1942) című kultfilmet köszönheti a világ. Curtiz 1943-ban az említett alkotásért a legjobb rendező díját kapta meg.
Ezt is ajánljuk a témában
A Nemzeti Filmintézet 16 egész estés magyar alkotás közül a Koltai Lajos rendezésében elkészült Semmelweist nevezi az Oscar-díjra.
És hogy a Semmelweis és Koltai Lajos milyen esélyekkel indul? Reméljük a legjobbakat, hiszen a rendezés, a zene (Pacsay Attila) és a fényképezés (Nagy András) mindegyike önmagában megérne egy-egy díjat, aminek köszönhetően van okunk reménykedni és drukkolni, hogy Koltai Lajos és a stáb jövőre a hollywoodi Dolby Színházban is megkaphatja a kitüntető elismerést.
Hetedik alkalommal startol el a héten a Budapesti Klasszikus Film Maraton; a restaurált filmek nemzetközi fesztiválján ezúttal a sci-fi is kiemelt szerepet kap. A múlt jövője című szekcióról és a műfaj hazai kezdeteiről Kurutz Mártont, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetőjét kérdeztük.
Kis magyar valóság, kis költségvetésű, művészfilmes köntösbe csomagolva, ezúttal is csak az egyik fél verzióját meghallgatva.
Befejeződött a Saul Fiával Oscart nyert Nemes Jeles László új mozijának forgatása: az 1957 tavaszán, Budapesten játszódó Árva családi ihletésű történet egy tizenkét éves kisfiúval a főszerepben.
A Nemzeti Filmintézet 16 egész estés magyar alkotás közül a Koltai Lajos rendezésében elkészült Semmelweist nevezi az Oscar-díjra.
Hamarosan bemutatják a Bolond Istók című új magyar mozit: a reformkorban játszódó, romantikus, kosztümös alkotásban Arany János életének egy kevésbé ismert fejezete tárul fel.
Mutatjuk a szürreális felvételt.
Kedden még tele volt emberekkel a rakpart, szerda reggelre azonban már a Duna vize fog hullámzani rajta.
Az árvízhelyzet miatt a Római-parton kétezer ember egzisztenciája, valamint akár 400 milliárd forintnyi ingatlanvagyon kerülhet víz alá.
