Az Oscar rengeteg változáson ment keresztül az évek alatt, és bár sokan nem veszik már komolyan, még mindig az egyik legrangosabb filmes esemény, amelyen a magyarok rendszeresen nyerik el a díjakat.
Nyitókép: Intercom
Koltai Lajos filmje a kezdeti ellenérzések és a támadások ellenére nemcsak képes volt megállni a saját lábán, de 2023 legsikeresebb magyar filmje lett, sorra megdöntve a rekordokat, köszönhetően a nézői szájhagyománynak és a pozitív kritikáknak. Mert a történelmi-fikciós mozifilm tényleg igényes, jól sikerült, amit csak az látott propagandának, aki annak is akarta látni. Elvégre a Semmelweis egy olyan korszakot mutat be, melyben a cselekmény és a dialógusok nagyobb része nemcsak hihető, de szinte természetesnek is számított.
Ezzel együtt az Intercom jóvoltából az év elején napvilágot látott számok alapján az is kiderült, hogy a Vecsei H. Miklós, Nagy Katica és Gálffi László főszereplésével készült Semmelweisre több mint 300 ezren voltak kíváncsiak, emellett bekerült 2023 top 10 legnagyobb jegyárbevételű filmjei közé, sőt az elmúlt 5 év legnézettebb filmjei közé is bejutott. Így talán nem is volt olyan meglepő a napokban szárnyra kapott hír, hogy Magyarország Koltai Lajos filmjével nevez az Akadémia következő gálájára.
Ezt is ajánljuk a témában
Koltai Lajos tizenhat év után ült ismét a direktori székbe, hogy elkészítse a legújabb magyar hősfilmet. A Semmelweis kiváló színészekkel leforgatott, szerethető mozi lett, amely „a kételyektől a felfedezésig" követi az anyák megmentőjének magányos harcát.
Az elmúlt években több sikerünk is akadt, de már a nyolcvanas években is sikerült magyar alkotónak aranyszobrot szereznie. Rófusz Ferenc 1981-ben kapott díjat a Legjobb animációs rövidfilm kategóriában (A légy), míg 1982-ben Szabó István nyert a Legjobb idegen nyelvű filmmel (Mephisto). Közelebbi siker a 2015-ös Saul fia, ami 2016-ban Nemes Lászlónak hozta el a sikert, szintén az előző kategóriában, végül 2017-ben Deák Kristóf a Mindenkivel nyert a rövidfilmek között.
Nem kevésbé fontos a rendező munkájánál a látványtervezés, és ebben a kategóriában – miközben egyre több hollywoodi szuperprodukció készül Magyarországon –, az elmúlt esztendőkben elég szépen teljesítettünk. Sipos Zsuzsanna 2022-ben vihette el az ide vonatkozó díjat a Dűne miatt, míg idén Mihalek Zsuzsa kapta a szobrot a Szegény párák látványvilágáért. Nyugodtan mondhatjuk, hogy mindketten megérdemelték.
Ezt is ajánljuk a témában
„Ha személyesen kint lettem volna, akkor a közvetítés még most is tartana, mert köszönetet mondanék a több száz magyar kollégámnak” – fogalmazott.
Az eddig felsoroltakon kívül is bőven akadnak olyanok, akik származásuk szerint Magyarországot képviselték a gálán, mely már 1929 óta a filmes elismerés egyik legmagasabb foka. A teljesség igénye nélkül szemezgetve, ha már a látványnál hagytuk abba a felsorolást, a hazai származású művészeknél kezdjük a sort William S. Darlinggal, aki háromszor is (1934, 1944, 1947) rátehette a kezét a szobrocskára. Max Steiner hozzá hasonlóan háromszor (1936, 1943, 1945) vihette el a zenéért járó díjat, éppen úgy, mint Miklos Rozsa (1946, 1948, 1960).
Mondhatni, a magyarok a kezdetektől fogva képviseltetik magukat az Oscaron, hiszen Adolph Zukor már 1929-ben is Oscart nyert a Szárnyakkal, éppen úgy, ahogy William Fox a Virradatért.
A legismertebbek között találhatjuk a George Cukor rendezésében készült My Fair Ladyt, amivel 1965-ben kaphatta meg a legjobb rendező díját, vagy éppen Vilmos Zsigmondot, aki 1978-ban a Harmadik típusú találkozásokkal lett a legjobb operatőr. Mindezek mellett pedig ne feledkezzünk meg életműdíjasainkról sem: ezt a kiemelt kitüntetést George Pal (1944), Adolph Zukor (1949), King Vidor (1979), valamint Paul Newman (1986) is megkapta. A felsorolásból kihagyhatatlan Michael Curtiz (Kertész Mihály) magyar származású rendező, akinek a Casablanca (1942) című kultfilmet köszönheti a világ. Curtiz 1943-ban az említett alkotásért a legjobb rendező díját kapta meg.
Ezt is ajánljuk a témában
A Nemzeti Filmintézet 16 egész estés magyar alkotás közül a Koltai Lajos rendezésében elkészült Semmelweist nevezi az Oscar-díjra.
És hogy a Semmelweis és Koltai Lajos milyen esélyekkel indul? Reméljük a legjobbakat, hiszen a rendezés, a zene (Pacsay Attila) és a fényképezés (Nagy András) mindegyike önmagában megérne egy-egy díjat, aminek köszönhetően van okunk reménykedni és drukkolni, hogy Koltai Lajos és a stáb jövőre a hollywoodi Dolby Színházban is megkaphatja a kitüntető elismerést.
A Futni mentem nem akar több lenni, mint ami: feszes, kedves, szerethető vígjáték, amelyben nemcsak romantika, de humor is van. És nagyszerű színésznők, akik végre egészen természetesnek látszanak a nagyvásznon.
December 12-én új zenés magyar vígjáték érkezik a mozikba. A Hogyan tudnék élni nélküled? Demjén Ferenc slágereire épülő szerelmes, balatoni történet, amelynek fiatal tehetségek, többek között Marics Peti, Törőcsik Franciska és Ember Márk a főszereplői. Mutatjuk a legfrissebb előzetest!
Függetlenként csak a lelkesedés és esetlegesen egy bőkezű támogató jelenthet megváltást, Cibulya Nikol lelkesedését pedig nem érheti kritika.
Brutálisan indul, hogy aztán megható szabadulástörténetté kerekedve mindenkinek reményt adjon Till Attila új filmje. Az És mi van Tomival? egyszerre beszél az alkoholfüggőség bugyrairól, az érintettek és a hozzátartozók pokoljárásáról és arról, hogy nincs az a sötét, ahova ne sütne be néha a nap. Interjúnk.
Százmilliót gombfocira? De Kálmán bá már rivallna is rám, hogy ez szektorlabda, és lényegében igaza van. De hogy ki az a Kálmán és honnan jött a százmillió?
Hetedik alkalommal startol el a héten a Budapesti Klasszikus Film Maraton; a restaurált filmek nemzetközi fesztiválján ezúttal a sci-fi is kiemelt szerepet kap. A múlt jövője című szekcióról és a műfaj hazai kezdeteiről Kurutz Mártont, a Magyar Nemzeti Filmarchívum gyűjteményi és kutatási vezetőjét kérdeztük.
Optimistán látja a jövőt a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője.
A terv totálisan ellentmond a Magyarországon hatályos törvényeknek.
