A Nemzeti Filmintézet 16 egész estés magyar alkotás közül a Koltai Lajos rendezésében elkészült Semmelweist nevezi az Oscar-díjra.
Nyitókép: Semmelweis Ignácot Vecsei H. Miklós alakítja a filmben. Fotó: Balogh Zoltán
A nevezés persze még csak az első lépcsőfok, ahhoz, hogy Semmelweis Ignác életéről szóló mozinak valós esélye legyen az Oscar-díjra, ahhoz a nemzetközi film kategóriában be kell kerülnie a kiválasztottak közé, erről viszont már Hollywoodban döntenek. A film Semmelweis Ignác munkássága előtt tiszteleg, akit csak az anyák megmentőjeként emlegetnek, hiszen ő jött rá arra 1847-ben, hogy a gyermekágyi láz megelőzhető az orvosok kézfertőtlenítésével. A külföldön is nagy tiszteletnek örvendő orvos életéről már korábban is készült magyar film,
1940-ben Tóth Endre (aki aztán André de Toth néven lett ünnepelt filmrendező Amerikában) alkotta meg, ám a rendező Koltai Lajos is úgy érezte, emléket kell állítani a híres magyar orvosnak.
Arra törekedett a filmben, hogy megmutassa, a kitartás, az elszántság és a szenvedélyesség meghozza gyümölcsét: „Nem tudományos filmet akartam készíteni, hanem az embert, Semmelweis Ignácot akartam bemutatni, aki megtalálta saját útját, amin végig járva elérte a célját”– fogalmazott korábban Koltai.
Ezt is ajánljuk a témában
Koltai Lajos tizenhat év után ült ismét a direktori székbe, hogy elkészítse a legújabb magyar hősfilmet. A Semmelweis kiváló színészekkel leforgatott, szerethető mozi lett, amely „a kételyektől a felfedezésig" követi az anyák megmentőjének magányos harcát.
A filmben Vecsei H. Miklós alakította az anyák megmentőjét, a kritikák szerint remekül. Vecsei így beszélt a Mandiner korábbi interjújában Semmelweis Ignácról: „A története, ha távolról nézzük, hepiend, hiszen a mai napig több milliárd ember életét mentette meg. Csak egyvalaki nem élte meg sikersztoriként: ő maga. Mert hiába fejtette meg a rejtvényt, a halottak halottak maradtak. És szerintem ez a gondolat volt az, aminek a súlya alatt végül összeroppant.
Ezt is ajánljuk a témában
Csák János a tengerentúli premieren arról beszélt: Semmelweis Ignácról ugyanúgy elmondható, hogy emberek millióinak az életét mentette meg, mint a közelmúltban Nobel-díjat kapott Karikó Katalinról.
A mi filmünk azonban nem a tragikus véggel foglalkozik, a Semmelweis pár hónap története a kételyektől a megfejtésig.”
A Nemzeti Filmintézet által is támogatott Semmelweis című filmet már az Egyesült Államokban is vetítették, Bostonban, a Harvard Egyetemen is bemutatták a hallgatóknak, de New Yorkban, a Mozgókép Múzeumában is volt vetítés.
Itthon is nagy népszerűségnek örvend, több mint 350 ezer ember nézte meg a mozikban.
A Semmelweis tehát elindult az Oscar-szobrocska felé. A nemzetközi film kategóriában (amelyet korábban a legjobb idegen nyelvű film kategóriájának hívtak) eddig két magyar alkotás nyert Oscart. 1981-ben a Mephisto, 2015-ben pedig a Saul fia.
A film előzetesét itt nézheti meg:
Elindult a Highlights of Hungary idei évada, amellyel céljuk, hogy a legkiválóbb magyar teljesítményeket díjazzák. A díj jelöltjeit már kiválasztották a nagykövetek, ám a végső döntéshez az Önök szavazatára van szükség.
Az Oscar rengeteg változáson ment keresztül az évek alatt, és bár sokan nem veszik már komolyan, még mindig az egyik legrangosabb filmes esemény, amelyen a magyarok rendszeresen nyerik el a díjakat.
„Ha személyesen kint lettem volna, akkor a közvetítés még most is tartana, mert köszönetet mondanék a több száz magyar kollégámnak” – fogalmazott.
Mihalek Zsuzsa, a Szegény párák díszletberendezője elnyerte az Oscar-díjat a legjobb produkciós tervezés kategóriában.
F*szomat, b*szdmeg, lesz*rom, k*csögök, ki*szott média, ku*rva nagy következmények – a Tisza Párt elnökének megnyilvánulásai hemzsegnek a trágár szavaktól.
A párizsi olimpia 67 dobogósa egyáltalán nem vett részt doppingvizsgálaton a játékok előtt.
A nemzetközi jogász kiborult közösségi oldalán borult ki, amiért egy banális hiba miatt törölték járatát.
